Olvasónk fotóján, mi ad nehéz pillanatokban erős támaszt

"Ezt a fotót nem feltétlenül az élességéért, a szépségéért választottam ki a Napló felhívására. Én úgy tartom, minden képnek megvan a maga története, csak a kamera mögött sokszor nem látjuk a fotóst, csak az elkészült művet csodáljuk" – kezdte szerkesztőségünknek írt sorait Tamás Anna.

Rimányi Zita

És folytatta: "Azonban azt nem tudjuk, a fotós miért is ragadta meg az adott pillanat. Kicsi korom óta járok templomba családommal. Mindig is foglalkoztatott a hívő élet, próbálom ennek megfelelően élni mindennapjaimat. Mégis úgy gondolom, csak pár éve mondhatom magam igazán hívőnek. Ahogyan ezen a képen a sötét bokrok között látszik egy templom, úgy tűnik fel a nehéz pillanatokban a hit, mint egy erős támasz... Remélem önöknek is annyira tetszik ez a kép, mint nekem." Kedves Anna! Bizony szívesen néztük, elgondolkodva azon, amit bennünk keltettek a látottak. Köszönjük!

A Szentgál határában készült képet Tamás Anna küldte el felhívásunkra Fotó: Olvasónktól

Továbbra is várjuk olvasóink fotóit felhívásainkra, melyekben azt kértük, küldjenek nekünk csodálnivalókat, fura formájú felhőket, színes szirmú virágokat, finom szárnyú rovarokat, esetleg naplementéről, napfelkeltéről készült felvételeket, mert ideje jobban megismerni kis szomszédaink szépségeit, ideje ráismernünk, milyen érzéseket keltenek bennünk az égi látnivalók. Az a legjobb, ha megírják, a fényképükről mi jutott eszükbe. Azt kérjük, hogy mindenképpen írják bele a [email protected] címre postázott e-mailbe, megjelenhet-e a kép és a készítőjének neve lapunk felületein!