2024.02.03. 15:58
Szijjártó Péter: éles fordulatra van szükség az európai migrációs és Afrika-politikában (videó)
Az Európai Uniónak a jelenlegitől homlokegyenest eltérő migrációs és Afrika-politikát kellene folytatnia ahhoz, hogy megelőzze a még súlyosabb válságok kialakulását – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben.
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter
Fotó: MARTON_KIRALY
A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kontinens biztonsága napjainkban kétségtelenül az igen súlyos kihívások előtt álló Afrikában kezdődik, és amennyiben folytatódik a jelenlegi brüsszeli migrációs politika, akkor a szomszédos földrész problémái itt fognak lecsapódni, márpedig ez aligha lenne kezelhető.
Arra figyelmeztetett, hogy Afrika lakossága az elmúlt húsz év során 590 millió fővel nőtt, és a következő húsz évben további 750 milliós bővülést jeleznek előre, ami önmagában több, mint Európa népessége.
A kérdés az, hogy a jelentős mértékben, sok száz millióval növekedő afrikai lakosság Afrikában marad-e, vagy megindul-e Európába. Hogy erre mi lesz a válasz, az azon múlik, hogy Afrikában lesz-e biztonság annak fizikai és gazdasági értelmében
– jelentette ki.
Majd úgy vélte, hogy a jelenlegihez képest homlokegyenest más európai migrációs és Afrika-politikára van szükség, biztonságot kell teremteni a kontinensen gazdasági fejlesztésekkel, illetve segítséget kell nyújtania az egyre súlyosabb terrorfenyegetettség leküzdéséhez.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország kivette és ki is veszi a saját részét abból, hogy ne induljanak meg Afrikából újabb bevándorlóhullámok Európa felé.
Öt év alatt körülbelül 100 milliárd forintnyi fejlesztési forrást juttattunk az afrikai országoknak annak érdekében, hogy vízügyi rendszereiket tudják modernizálni, s legyen az embereknek tiszta, egészséges ivóvizük, hogy fejleszteni tudják az egészségügyi ellátást, az oktatási rendszerüket, és fejleszteni tudják a közigazgatásukat
– sorolta.
Majd kiemelte,
a kormány ezenfelül mintegy 6,5 milliárd forinttal támogatta a keresztény közösségek helyben maradását, valamint évente 1460 afrikai fiatalnak biztosít ösztöndíjat a hazai egyetemeken.
A miniszter végül rámutatott, hogy a terrorizmus különösen súlyosan érinti ma a Száhel-övezetet, ezért a kormány együttműködik az erre készen álló térségbeli országokkal a terrorfenyegetettség, s ezáltal a migrációs nyomás mérséklése érdekében.
A fejlesztési és humanitárius központunkat megnyitottuk Csád fővárosában. Segítséget adunk a csádi kormánynak ahhoz, hogy a menekültellátást eredményesen végre tudja hajtani, és készen állunk arra, hogy egy katonai misszióval segítsük a csádi kormány terrorellenes törekvéseinek sikerét
– mondta.
Szijjártó Péter a jemeni húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az EU-nál
A jemeni síita húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az Európai Uniónál Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben, valamint arra is javaslatot tett, hogy a közösség nyújtson támogatást a jemeni parti őrségnek a tengeri hajózás biztonságának garantálásához.
A tárcavezető az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a kontinens és a világ is megszenvedi a Jemen jelentős területeit ellenőrző felkelők támadásait a Vörös-tengeren, amelyek veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát, biztonságát és kiszámíthatóságát.
És ez mostanra már egyre több magyarországi, Magyarországon működő vállalat számára is érezhető problémákat okoz, részben a szállítási idők megnövekedésével, kiszámíthatatlanságával, részben pedig a szállítási költségek növekedésével kapcsolatban
– mutatott rá a tárca közlése szerint.
A kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányú szállítások az európai gazdaság számára kritikus fontosságúak (.) Az, hogy Afrikát meg kell kerülni a szállítmányok egy jelentős részének, plusz heteket jelent szállítási időben, és sok-sok tíz- és százezer dollárnyi plusz költséget, s nekünk nincsen szükségünk ma egy újabb olyan globális jelenségre, amely aztán az inflációs folyamatokat megint elkezdi megpörgetni
– emelte ki.
Az egész nemzetközi közösségnek az érdeke, hogy éles, határozott fellépéssel szabaduljunk meg attól a fenyegetéstől, amely a világkereskedelem szabadságát hozza veszélybe
– szögezte le.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezért javaslatot tett arra, hogy a külügyi tanács a következő ülésén tegyen lépéseket a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, valamint kezdeményezte a jemeni kollégájával folytatott megbeszélése nyomán, hogy az Európai Békekeret rendelkezésre álló forrásaiból a közösség nyújtson támogatást a közel-keleti állam parti őrségének a hajózás biztonságának erősítése céljából.
Aláhúzta: ezen EU-s pénzügyi alapban jelenleg 2,5 milliárd eurónyi forrás van szabadon.
Végül pedig arra is kitért, hogy a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból Egyiptomnak évente mintegy 9 milliárd eurónyi bevétele van, és ezek az összegek már most 40 százalékkal csökkentek.
Gondoljunk csak bele, hogyha Egyiptom pénzügyi helyzete újabb kihívásokkal nézne szembe, akkor az az európai biztonságra milyen fenyegetést jelentene, tudva azt, hogy Egyiptom rendkívül fegyelmezett, felelősségteljes politikája a migrációs nyomás csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul
– mondta.
Szijjártó Péter: Magyarország támogatja az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét ért terrorvádak kivizsgálását
Magyarország támogatja az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) egyes dolgozóival szembeni terrorvádak kivizsgálását, s az eredménynek igenis következményekkel kell járnia a szervezet finanszírozására – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben.
A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján először is azt emelte ki, hogy már nagyon régen tapasztalt olyan indulatos és személyeskedő vitát, mint most a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos napirend pont alatt.
Arról számolt be, hogy
azokról a vádakról egyeztettek, amelyek szerint az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének több tagja is részt vett a Hamász októberi izraeli terrortámadásában.
Elsősorban az volt a vitának a tárgya, hogy ezen gyanú miatt le kell-e állítani vagy késleltetni kell-e az ügynökség számára biztosított források utalását.
Vannak, akik azt mondják, hogy nem, a forrásokat továbbra is biztosítani kell, illetve vannak azok, akik azt mondják, hogy azért érdemes megvizsgálni ezeket a vádakat
– mutatott rá.
Én azt gondolom, közös célunk kell, hogy legyen, hogy megelőzzük a humanitárius katasztrófát. Közös célunk kell, hogy legyen az, hogy ártatlan emberek ne szenvedjenek, és közös célunk kell, hogy legyen, hogy a civil lakosság élelmiszerrel, vízzel, gyógyszerrel való ellátása folyamatos legyen
– szögezte le.
„De az is teljes mértékben elfogadhatatlan, akár mondhatnám azt is, hogy tolerálhatatlan, ha egy ENSZ-szervezet tagjai bármilyen formában részt vesznek egy terrorszervezet működésében vagy akcióiban” – tette hozzá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ez a vád van annyira súlyos, hogy azt ki kell vizsgálni, és nem nekiesni az ezt szorgalmazó EU-biztosnak.
Tehát mi itt a kivizsgálást természetesen támogatjuk, tisztán kell látni ebben az ügyben, s a kivizsgálás eredményének a mi álláspontunk szerint igenis hatással, következménnyel kell lennie a finanszírozás kérdésére
– húzta alá.
Illetve – mint közölte – azt is megemlítette a kollégáinak, hogy „ennél sokkal kevésbé súlyos és komoly vádak miatt is európai uniós források befagyasztásra kerültek”.
A kudarcos szankciós politikát még komolytalanná is tenné a korlátozások újabb javasolt köre
Felerősödtek a törekvések az Európai Unióban az újabb, Oroszország elleni szankciók elfogadására irányulóan, azonban „kirakatcsomagról” lenne szó, amely a már eddig is kudarcos szankciós politikát komolytalanná is tenné – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben.
A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jelek szerint az ukrajnai háború második évfordulójának közeledtével felerősödtek a törekvések egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadására irányulóan.
Azért akarnak szankciós csomagot elfogadni, hogy elmondhassuk, hogy elfogadtunk egyet, mert már jól láthatóan mindenkinek nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy még olyan szervezeteket, iparágakat vagy személyeket találjon, akik nincsenek a szankciós listán, vagy akiknek a családja nincs a szankciós listán
– mondta.
Szerintem ez a törekvés a már eddig is kudarcot vallott szankciós politikát még komolytalanná is teszi, mert itt jól láthatóan kirakatcsomagot akarnak összeállítani. Szerintem itt lenne az ideje, hogy belássák ők is azt, hogy a szankciós politika teljes mértékben kudarcot vallott, és nem kellene komolytalanabb színben feltüntetni az Európai Uniót, mint ahogy feltétlenül szükséges volna
– tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután emlékeztetett arra, hogy a kormány egy ideje nem járul hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az ukrajnai fegyverszállításra az Európai Békekeretből, de ezt a héten sem az ukrán külügyminiszter, sem a kijevi elnöki hivatal vezetője nem említette a találkozójukon.
Ez megint csak bizonyítja, hogy itt nem arról van szó, amit a kollégák érzelmesen és néha indulatosan szoktak felhozni, hogy itt Magyarország Ukrajnának járó forrást blokkol, nem így van. Itt az Ukrajnának fegyvert szállított európai uniós országok akarják, hogy az adófizető polgárok pénzéből kifizessük nekik az ukrajnai fegyverszállításokat
– mutatott rá.
Az Európai Békekeret forrásainak ötmilliárd eurós megemelését célzó javaslattal összefüggésben arról számolt be, hogy ezt a pénzt is fegyverszállításokra szánnák a következő években, amiben hazánk nem kíván részt venni.
Semmi olyan megoldáshoz nem adunk támogatást, ami ránk nézve bármilyen politikai vagy pénzügyi terhet jelentene
– figyelmeztetett.
És ezért világossá tettem, hogy mivel nem tudjuk, meg nem is akarjuk megakadályozni, hogy a többiek fegyvert szállítsanak, és erre forrást generáljanak, ezért mi a konstruktív tartózkodás eszközével együtt tudunk élni abban az esetben, ha úgy értelmezzük a konstruktív tartózkodást innentől kezdve, hogy sem az Ukrajnának szállított halált okozó, sem a nekik szállított halált nem okozó eszközök esetében sem terhel minket befizetési kötelezettség
– tudatta.
A miniszter rámutatott, hogy a kormány a javaslata értelmében kizárólag akkor tudna élni a konstruktív tartózkodás eszközével, ha sem a halált okozó, sem pedig a halált nem okozó eszközök esetében nem kell ehhez az akcióhoz pénzügyileg hozzájárulnia, hanem a Magyarországra eső részt a saját maga által megjelölt célra költheti.
Továbbra is azt gondoljuk, hogy a fegyverszállítás hiba, és nem fegyvereket kéne szállítani, hanem a béketeremtéshez kéne hozzájárulni, mert minél több fegyver kerül bele ebbe a konfliktusba, annál hosszabban fog tartani a háború, és annál többen fognak meghalni
– összegzett.
