A döntés rajtuk múlik - Mihez van joga a sérülteknek?

Mihez van joga a társadalomnak és mihez a sérülteknek? A témát előadással egybekötött vitafórumon dolgozták fel az intézmény gondozottjai, munkatársai, szülők és szakemberek.

– A sérültekkel kapcsolatban sosem említenek együtt bizonyos témákat. A társadalom sajnálja ezeket az embereket, de nem gondolja tovább az életüket, a jogaikról vagy a szexuális igényeikről nem is beszélve. Tabu, hogy a fogyatékossággal élők vágynának az intimitásra vagy igényük lenne arra, hogy döntést hozzanak bizonyos kérdésekben. Pedig nekik is vannak elképzeléseik, terveik és szükségleteik, amelyeket az épeknek tiszteletben kellene tartaniuk. Az új polgári törvénykönyv 2014. március 15-én életbe lépett passzusa szerint bizalmi teret kapnak a fogyatékossággal élők a támogatott döntéshozatalhoz – fogalmazta meg Lovas Irén, a Molnár Gábor Műhely Alapítvány vezetője.

Lovas Irén tájékoztatja a jelenlévőket az új jogszabályban foglaltakról. Fotó: Györkös József

Az énhatárok megvédése és a véleménynyilvánítás nehézséget okozott eddig a sérülteknek. Terveikre gyakran csak legyintett a társadalom, mondván, úgysem képesek egyedül elhatározni, mi nekik a jó. A legtöbb esetben máig gyám dönt helyettük, kizárva a fogyatékossággal élőket saját jogügyleteikből, életükből.

– Hatalmas mérföldkő a támogatott döntéshozatal, amely segít abban, hogy ne kelljen megkérdőjelezni a fogyatékossággal élők cselekvőképességét. A passzus értelmében a döntés a sérült embernél marad, a támogatást pedig egy ép adja meg hozzá. A fogyatékossággal élő választhat valakit a családjából, de igényelhet hivatalos támogatót is. A támogató fél feladata, hogy a sérült ember által meghozott döntést nem bírálja vagy ellenzi, hanem felvillantja számára az összes információt, utat és esetleges problémát, ami a témához kapcsolódik. A fogyatékossággal élő így átláthatja a lehetőségeket és részt vehet bármilyen komolyabb jogügyletben. Legyen az házasságkötés vagy éppen ingatlanvásárlás – részletezte Lovas Irén, aki szerint az említett jogszabályban az előrelátás, az előregondolkodás és a gondoskodás egyesül.

Mivel sokszor a sérültek családja és a szociális gondozók sincsenek tisztában a fogyatékossággal élők aktuális jogaival, ezért a témát Tótfalusi Eszter szakdolgozatával illusztrálva, kérdésekre válaszolva beszélték át a rendezvényen a megjelentek.