Ajka

2012.02.08. 12:27

Egy ''Lámpás'', mely örökké világítani akart

Emlékezés Dalányi Józsefre, az ajkai kántortanítóra, közművelőre.

Sipos Ottó Tibor

"Tépi a szél az ablakod alatt / A tölgyet, ami nincs százéves, / De  makkjában mindenre képes: / A föld felett, a föld alatt." Ezek a sorok Fekete István gondolatai, az író "Mégis" című verséből valók, amit akkor már a Szentkirályszabadján élő Dalányi József  tanító lakásában, 1955. július hatodikán rótt papírra, akivel Ajkán életre szóló barátságot kötött.

Dalányi József  1911. május 22.-én született, hosszú, mozgalmas utat járt be a Zala megyei  Egeraracsától a kistarcsai internáló táborig.

"Regős", ez volt az írói álneve, Csurgón képesítőzött, azután Pacsára került segédtanítónak. Tanított Egyházasfalun és Lövőn. Amikor pályázatot hírdettek az ajkai római katolikus iskola kántortanítói tisztség betöltésére, jelentkezett. A felkínált álláslehetőséget, melyet harmincan is megpályáztak, a jó kiállású, határozott fellépésű, temperamentumos, kitűnő énekhanggal megáldott Dalányi nyerte el, ezzel egyenesen  Fekete István urasági intéző szomszédságában találta magát, akinek otthonától csak a Ree-köz és az a katolikus templom választotta el, ahol házasságot kötött Magyar Mária tanítónővel.

1938-ban Fekete-Dalányi megírta a Karácsony c. színművet, amit 1939-ben adtak elő. Az előadás bevételéből a szegény gyerekek számára cipőt, ruhát vásároltak.

Szerkesztője volt a Devecserben megjelenő, Huss Jenő nevéhez köthető Somlóvidék c. hetilapnak. Nevéhez fűződik a Művelődési Útmutató című országos népművelődési módszertani szaklap megjelentetése, az ajkai "népszínház" előadások és dalárdák megszervezése.

1941-ben barátja és pártfogója, az akkor már íróként hírnevet szerzett Nirnsee uradalmi intéző, Fekete István Budapestre költözik. Búcsúztatására a Somogyi  vendéglő (Utas vendéglő) színháztermében került sor, ahol  Fekete István: Hajnalodik c. színművének ősbemutatójával köszönt el tőle a barát és a község lakossága. Ezen az előadáson megjelent Csathó Kálmán színigazgató és Páger Antal színművész, Bánki Viktor filmrendező, valamint Incze Péter miniszterelnökségi titkár.

A legnagyobb színházrendezői, színészi sikerét a János Vitéz előadásával aratta, ajkai tartózkodásának végét az egyházi iskolák államosítása jelentette. Ellenfeleit, tanítótársait nem tudta meggyőzni az egyházi iskolák előnyeiről, ellenségeket szerzett, ezért úgy gondolta, neki távoznia kell, így került Szentkirályszabadjára.

1956-ban néhány órára visszatért Ajkára, az akkor még a Hősök terén álló Kossuth szobornál beszédet mondott. A forradalmi szerepvállalásáért Kistarcsára internálták. Szabadulása után kubikus, takarító, téglagyári munkás, kórházi adminisztrátor, könyvelői állásokat kapott. 1963-tól nyugdíjazásáig még  Gyulafirátóton és Vörösberényben tanár, népművelő.

1976-ban baráti beszélgetésre hívták Ajkára. Giay Frigyes tanár unszolására összefoglalta ajkai élményeit, megírta a "Kései  vallomás" című emlékezését, amit Tilhof Endre rendezett sajtó alá, 1993-ban került kiadásra, mely később a leghitelesebb forrása lehetett a Dalányi József munkásságáról készített publikációknak, ebből olvashatunk részletet a nem oly régen megjelent Ajkai Századok helytörténeti folyóirat 8. számában.

1990-ben a Rehabilitációs Bizottság rehabilitálta, megállapította, hogy a vele megtörtént, "sérelmek törvénytelenek, igazságtalanok voltak. Mindezekért a kormány nevében megkövetjük Önt, - Andrásfalvi Bertalan művelődési és közoktatási miniszter."

Egy darabig fiánál, Csornán élt. Testét tíz évvel ezelőtt, 2002. február 20.-án Vörösberény földje zárta magába, lelkéből Ajkának is jutott.

"Mindig is úgy éreztem, hogy Ajkához tartozom... (Ajka meg nekem tartozik). Ajka nekem a Bakonyalja... A szelíd dombok alja, kelták, rómaiak, avarok, szlávok, germánok, elő- és utómagyarok hazája Mindenkié, aki otthonra lelt benne!"

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!