2012.06.25. 08:39
Egy pallérozott európai magyar
"Magyarul írtam", mert magyarul érzek, és érzéseimet földemmel megosztanom a legboldogabb - vallotta a nyelvújító barátjának, Kazinczy Ferencnek az az ember, aki életének nagy részét távol töltötte Magyarországtól - igazi hazája az anyanyelv maradt, az, melyet szülőfalujában, Ajkán sajátított el.
Lakos János haditudomány író, tábornok, a Magyar Tudós Társaság tagja, 1774 március 20-án született Ajkán, a mai Városi Múzeum épületében.
Apja, Lakos Ádám, ajkai evangélikus lelkipásztor. Iskoláit Ajkán, Bobán, a családi hagyományoknak megfelelően Sopronban végezte. A soproni evangélikus líceum magyar társaságában kapott kedvet, ihletet az irodalom műveléséhez. Kazinczy Ferenc és Kis János barátja volt. Kis János és négy társa 1790-ben alapította az első magyar ifjúsági önképző kört, mely később Soproni Magyar Társaság néven munkálkodott, sokat tett a magyar irodalom fejlesztése érdekében.
Lakos János hat nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Hunyadi Lászlóról írt ötfelvonásos szomorújátéka, valamint Szegfalvy Ágnes című érzékenyjátéka kéziratban maradt ránk. A műveket Pesten, Kolozsvárott is előadták.
1793-ban hadapródként belépett az 53. számú Jellasich gyalogezredbe. Csakhamar tisztté, majd 1809-ben a főtábornoki karhoz kapitánnyá nevezték ki. Hadi tudománya és vitézsége jutalmául 1811-ben nemességet, báró rangot kapott.
A Magyar Tudós Társaság 1832. március 10-én tiszteletbeli taggá választotta. 1835-ben vezérőrnagy és dandárparancsnok, eszéki várparancsnok lett.
Lakos János életéről, munkásságáról fennmaradt ismereteket 2004-ben Nagy Lajos, az ajkai Városi Könyvtár és Múzeum Bányászati Múzeumának vezetője, Csűri-díjas helytörténeti kutató gyűjtötte össze, tette közkinccsé az utókor számára: "Eggy ajkai hadfi a XVIII-XIX. században: Lakos János generál'' címmel.
1843. június 28-án halt meg Eszéken. Ajkán utcanév őrzi emlékét s a szülőház, amelyben született , ma Városi Múzeum.
