A testük tartalékaiból élnek a téli álmot alvó pelék

Az álom valóban hosszú, mert a mi klímaviszonyaink mellett az év 12 hónapjából hetet töltenek alvással. Igaz, egyedenként változó, mert ismeretes olyan példány is, amely kerek tíz hónapig aludta az igazak álmát. Erre enged következtetni a nagy pele német elnevezése is, hisz a Siebenschlafer hétalvót jelent. Így az „alszik, mint a mormota” kijelentésre méltán rászolgálna a nagy pele is.

Az év tizenkét hónapjából hetet töltenek alvással a nagy pelék (Fotó: Ifj. Vasuta Gábor)

A hosszú téli álomra alaposan feltankolnak, mert a téli álom alatt a testükben felhalmozott tartalékokból élnek. A testük súlyvesztesége a hosszú álom alatt attól függ, hogy milyen mélyre süllyed környezete hőmérséklete, ennek megfelelően csökken az állatok anyagcseréje.

A nagy pelék harkályodúkban vagy ág kikorhadása helyén keletkezett odúkban telelnek. Az esetek nagy részében külön vonulnak pihenőre, de találtak már nyolc példányt összehúzódva. Összegömbölyödve fekszenek a hátukon, a lompos farkuk a hasukra és a fejükre simul, mintegy takaróznak vele. Hordozható paplanjuk meleg lehet, mert peléink a legzordabb telet is baj nélkül átvészelik.

További érdekesség, hogy a peléket a patríciusok lakomáik során mézbe forgatva és mákkal megszórva szervírozták fel. A pelezsírt pedig a légúti megbetegedések gyógyítására használták. Pompejben végzett ásatásokon olyan kis méretű edényeket, úgynevezett gliráriumokat találtak, amelyben az ajándéknak szánt peléket szállították. Fulvius Lupinus külön tenyészeteket létesített a pelékből. Diokletianus császár 300 táján tíz hizlalt példányért 400 dénárt fizetett. Egy 1920-as években íródott könyvben említést tesznek arról, hogy helyenként a pele fogyasztása hazánkban is dívott. Napjainkban azonban a nagy pele nem olyan gyakori, így 1974 óta védett faj, védett értéke 50 ezer forint.