a legtöbbjük ritka vendég

2019.03.26. 11:00

Denevérek a Bakonyban: alaptalan a félelem, nem támadnak emberre

A hazánkban élő 28 denevérfajból eddig huszonhetet azonosítottak be a Bakonyban. Azonban ezen fajok nem mindegyike él és szaporodik itt, többüknek csak átvonuló, kóborló példányaival találkozhatunk a hegységben – mutatott rá Mészáros József denevérész.

Polgár Tibor

Mészáros József denevérész munka közben egy bakonyi barlangban Fotók: archív

Az elhivatott szakember a Naplónak nyilatkozva kifejtette, az egykoron még gyakorinak számító hosszúszárnyú denevér (Miniopterus shreibersii) mostanra teljesen eltűnt a Bakonyból, már csupán a vonulásuk során pihen meg egy-egy példánya errefelé.

– Így történt ez most is az Odvaskői-barlangban, ahol egy hosszúszárnyú denevér február 23. és március 5. között bizonyíthatóan itt tartózkodott. Az elmúlt tíz évben ennek a fajnak nem volt előfordulási adata a Bakonyból, viszont az 1960-as, 1970-es években még többezres szülőkolóniái éltek a hegység barlangjaiban. Azóta a barlangi turizmus fellendülése, valamint a barlangok védelme érdekében azok ráccsal történő lezárása miatt, nem utolsósorban pedig az idős erdők eltűnése nyomán bekövetkezett a hosszúszárnyú denevér bakonyi „kihalása” – jegyezte meg Mészáros József.

A denevérész hozzáfűzte, egy másik ritka vendégnek számít a környéken a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus), amelynek egy vonuló példánya tavaly október elején egy várpalotai lakás redőnytokjánál töltötte a nappali órákat. Ennek a fajnak csak egy előfordulási adata volt eddig Veszprém megyéből.

– Mivel szereti a városias körülményeket, így valószínűsíthető, hogy szaporodó és telelő kolóniái is jelen lehetnek a megye nagyobb településein, éppúgy, mint az alpesi denevérnek (Hypsugo savvi), aminek első példánya 2016. augusztus 23-án tűnt fel Veszprémben. Azóta kiderült, hogy a faj a megyeszékhely mellett Pétfürdőn és Pápán ugyancsak jelen van. A vizsgálatok kiderítették, hogy az alpesi denevér nem is olyan ritka faj, az urbánus környezetben gyakorinak mondható.

Ritka vendégnek számít Veszprém megyében a fehértorkú denevér

Mészáros Józseftől megtudtuk még azt is, hogy a patkósdenevéreknek három faja él Magyarországon.

– Sajnos a kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) már eltűnt a Bakonyból, de a közeli Gerecsében sikerült a fajt áttelepítéssel megmenteni. Újbóli bakonyi megjelenésére nem sok esély van, ugyanis a faj nem vonul és nem kóborol nagy területen. A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) sajnos szintén eltűnőben van. A jelenleg ismert négy példány közül az egyiket 1997-ben Paulovics Péter és jómagam gyűrűztük meg. A 2019-es téli barlangellenőrzéskor megtaláltuk, leolvastuk a gyűrűszámát, tehát ez a denevér 22 éve lépett frigyre a denevérkutatással. Az említett négy példány egy összeomlott bakonyi populáció maradéka, elpusztulásuk után ez a faj is eltűnik Veszprém megye állandó denevérlakói közül. Szerencsére a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) állománya erősödik, az 1990-es évekhez képest a populációjuk a háromszorosára duzzadt. A barlanglezárásoknak pozitív hatása volt a faj erősödése szempontjából – tájékoztatott a denevérész.

Mészáros József denevérész munka közben egy bakonyi barlangban Fotó: archív

Mészáros József hangsúlyozta, a Bakonyi Denevérkutatás célja az, hogy megóvják a meglévő fajok élőhelyét, és biztosítsák a hosszú távú fennmaradásukat. – Ehhez szükség van a lakosság pozitív hozzáállására is, ugyanis a természetvédelem csakis társadalmi szinten valósulhat meg – hívta fel rá a figyelmet a szakember.

A denevérekkel kapcsolatban nem árt tisztában lenni néhány fontos tudnivalóval. Gyakori, ám alaptalan tévhit, hogy a denevér rátámad az emberre, belerepül a hajába. Ettől nem kell tartanunk, mint ahogyan a fertőzésveszélytől sem. Habár egyes fajok terjeszthetnek olyan betegségeket, amik adott esetben az emberre is veszélyt jelenthetnek, de ezek a vírusok Európában nincsenek jelen (vagy csak nagyon ritka esetekben fordulnak elő), vagyis ilyen probléma nem áll fenn mifelénk.

A kis patkósdenevér állománya erősödik a Bakonyban, az 1990-es évekhez képest az ismert populáció a háromszorosára duzzadt

Az viszont előfordulhat, hogy épületbe téved egy denevér. Akkor tesszük vele a legjobbat, ha segítünk neki visszajutni az eredeti lakhelyére, ám amennyiben ez nem megoldható, mindenképpen értesítsük a megfelelő természetvédelmi szervet, például a területileg illetékes nemzeti parkot vagy denevérvédelmi szakembert. A denevért soha ne fogjuk meg puszta kézzel, mert a megrémült állat védekezés közben megharaphatja az embert. Kesztyűvel vagy valamilyen ruhadarab, törölköző segítségével nyúljunk a denevérért, majd helyezzük egy papírdobozba a szakember megérkezéséig.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!