Csodás az éneke, de nehéz megpillantani a kerti poszátát

Ám ha figyelmesek vagyunk, a legszebb énekű poszátafajt, a kerti poszátát (Sylvia borin) megpillanthatjuk a kertünkben, illetve nagyobb parkokban is. Augusztus közepén kezdődő vonulása során gyakran találkozhatunk vele a bodzások környékén, ahol az érő fekete bodzaszemek csalogatják az amúgy rejtett életmódú madarat. Költőhelyén inkább csodaszép énekével tűnik ki, megpillantani a szerencse dolga.

A kerti poszáta színezetében teljesen egyszerű madár, a nemek között nincs különbség. A párok a költőhelyen alakulnak ki. Fészkét leggyakrabban az árterekben építi. A fészek olyan alacsonyan készül, hogy szinte érinti a talajt.

Fészekalja négy-öt, fehéres alapon foltos tojásból áll, amelyből a fiókák két hét leforgása alatt kelnek ki. Először a hím, majd mindkét szülő etet, a fiatalok a többi énekesmadárhoz viszonyítva hamar, tíz-tizenkét napos korukban elhagyják a fészket.

A kerti poszáta még táplálkozás közben is rejtve mozog. A megfigyelésére a legalkalmasabb, ha a kert egy védett zugában madáritatót létesítünk. Téli szállása Afrika trópusi, illetve déli részén található. Hazai költőállománya stabilnak mondható, az ornitológusok nehéz megfigyelhetősége miatt kizárólag az éneklő hímek alapján térképezik fel a költőpopulációit.