Füge kutya, a kapus társa

Taksonyban él, a Kis-Duna mellett, büszkén  meséli, hogy a folyó a kertje végében folyik. Nyáron hajókázik kutyájával, Fügével, télen pedig sétálnak, csúszkálnak a  befagyott jégen. 

- Mindenütt azt olvastam, ez a fajta utálja a vizet, nos, Füge ellentmond a leírtaknak, ő bizony imádja, nyáron is  gyakran fürdik a folyóban  - mondja Farkas Andrea, aki sikerekben bővelkedő sportpályafutása során megfordult  a hazai élklubokban, sőt, védett Franciaországban, Szlovéniában is.   

- A neten hosszasan tájékozódtam, Fügét, barna színű  fiú kutyámat egy éve, egy szigetszentmiklósi tenyésztőtől vásároltam. Régóta kedvelem ezen háziállatokat. 

 Farkas Andrea Taksonyban él, a Kis-Duna mellett. Kutyájával, Fügével gyakran csúszkál a jégen 
(Fotó: archív)

A csau-csau jó ideje a szívem csücske,  mackós, szőrös négylábú. Korábban - amíg  a szüleimmel laktam - is voltak kutyáim, igaz, nem fajtatiszták. Kertes házban éltünk, apukámék is szerették az állatokat,  befogadtak kutyákat, macskákat. Közöttük nőttem fel.  

Sportolói karrierje idején már kacérkodott a gondolattal, hogy kutyát vásárol, ám letett szándékáról, mivel alig akadt  hétvégéje, amikor aktuális klubcsapatával vagy a nemzeti együttessel nem utazott külföldre, kedvencét pedig nem tudta volna kire hagyni.  

- Háziállatot tartani nagy felelősség, ehhez állandó, kialakult életforma kell. Az nem működik, hogy a gazdi utazik egyik helyről a másikra, kedvence meg egyedül várja otthon. 

Füge az első saját kutyám, mindent mérlegeltem, mielőtt elindultam megvásárolni. Kertészkedni is szeretek, volt bennem félsz, hogy Füge nem teszi-e tönkre a virágaimat? Semmi gond, kölyökként sem okozott kárt a növényeimben. Négy kiskutya közül választottam, ő volt a legelevenebb az összes közül. 

Figyeltem a mozgását, a testalkatát, ő volt a legvagányabb, meglátott és azonnal odajött hozzám. Akkor döntöttem el, hogy magammal viszem.  

Nagyon békés kutya, igaz, elég öntörvényű, ritkán  engedi magát simogatni, azt csinálja, amit jónak lát. Amúgy remekül kijövünk egymással, Füge nagyon jó társ.  Nem izgága, ráadásul kiváló házőrző, feleslegesen nem ugat.

Farkas Andrea a közelmúltban gondolkodott, hogy  újabb háziállatot  vásárol, egy  hathetes sar-pei kutyust ajánlottak neki, ám a kézilabdakapus végül elállt az ügylettől. 

Nem voltam biztos abban, hogy az új szerzemény jól kijönne Fügével, attól féltem,  egyesztendős  kedvencem féltékenykedne, konfliktusba kerülne az új jövevénnyel.

Az egykori világklasszis hálóőr  jelenleg edzősködik, huszonhat tanítványa van. Fiatal kapusokat oktat  Dunaharasztiban és Szigetszentmiklóson, továbbá  az élvonalbeli Hort SE utánpótlás kapusainak, fiúknak és lányoknak egyaránt  tart foglalkozásokat. 

Előzőleg a Vasasnál segítette Mocsai Lajos munkáját, majd amikor a szakvezető a veszprémi férfiegyütteshez szerződött, Farkas is elhagyta az angyalföldi egyesületet. 

Amikor sportolói karrierjének legnagyszerűbb és legszomorúbb eseményéről faggatom, mindkétszer ugyanazt említi, a 2000-ben Sydneyben rendezett olimpiát. Ez volt a legfelemelőbb, ugyanakkor legdrámaibb is. A megnyertnek hitt aranyérem elvesztése.

- Életem legjobb formájában  védtem, a döntő második félidejének  derekán hat góllal vezettünk. Tíz perccel a vége  előtt   olimpiai bajnoknak érezhettem magam. 

Aztán sajnos kihagytuk a helyzeteket, az ellenfél pedig  belőtt mindent.  Azóta sem láttam a meccs felvételét, nem is nézem meg  soha. Amíg élek, fájni fog az elveszített aranyérem.

Csatlakozzon közösségi portálunk, az   klubjához, s mesélje el Ön is érdekes történeteit, töltsön fel fotót kedvencéről, s vitassa meg a gondokat más állatbarátokkal.

Kedvencek a ház körül rovatunkba beérkezett fotókból készült képgaléria megtekintéséhez kattintson IDE.