bőr- és szívférgességgel fertőzhet

2018.05.27. 08:00

Óvjuk kedvencünket a veszélyes vérszívóktól!

Állatorvosi praxisokban nem ismeretlen fogalom sem a bőr-, sem a szívférgesség, annak ellenére, hogy szerencsére hazánkban nem fordul elő gyakran.

Borsos Renáta

Szinesi András állatorvos a bőr- és szívférgesség tekintetében a megelőzés fontosságára hívja fel a felelős kutyatartók figyelmét Fotó: Györkös József

A kutyákat veszélyeztető mediterrán betegség dél felől, lassan szivárog Magyarországra, mivel elvétve ugyan, de – inkább a déli országrészeken – már felütötte a fejét, időszerű, hogy beszéljünk róla.

Fontos, hogy a felelős gazdik megismerjék ezeket a kutyákra valós veszélyt jelentő betegségeket. Arról, hogy pontosan mit takar a bőr-és szívférgesség kórisme, lehet-e ellene preventív módon védekezni, vagy ne adj Isten kezelhető-e akkor, amikor már megtörtént a fertőzés, a helyi Állatorvosi Központ egyik orvosát, Szinesi Andrást kérdeztem.

Szinesi András állatorvos a bőr- és szívférgesség tekintetében a megelőzés fontosságára hívja fel a felelős kutyatartók figyelmét Fotó: Györkös József

– Szúnyog terjesztheti azt a kórokozót, melyből kialakul a betegség. Egyelőre az itthoni klímában számottevően, e példányok még nem érzik jól magukat. A globális felmelegedés által a forró nyár fogalma már időnként nálunk is helytálló, így évről évre egyre több eset ütheti fel a fejét. Tisztázzuk, mi a különbség a bőr és szívférgesség között. Az előbb említett esetnél a féreg a bőrben van, ami kezelés szempontjából könnyebben gyógyítható. Az utóbbinál a felnőtt férgek az állat szívében és nagy ereiben fejlődnek ki, melynek gyógyítása nehezebb és kockázatosabb. Előfordulhat sajnos, hogy akármilyen hozzáértőn kezeljük a kutyát, mégsem tudjuk megmenteni az életét, mert a súlyos eseteknél 15-20 centiméter hosszú féreg van a szív üregrendszerében vagy valamelyik fő érben.

– A prevenció a legfontosabb. Javaslom, hogy minden évben tavasszal, nyár elején a kutyatartók vigyék el a kedvencüket egy szűrővizsgálatra, ahol mindössze a kutyusnak egy csepp vérére van szükségünk ahhoz, hogy mikroszkóp alá tudjuk tenni. Ilyenkor mikrofilária nevezetű fejlődési alakokat keresünk, hogy a laikusok is értsék, pici kukacok után kutatunk, melyek a vérben mozogva szépen észrevehetők. Ezután csinálunk egy gyorstesztet, hogy teljes bizonyossággal meg tudjuk mondani, van-e az állatban féreg. Amennyiben mikrofiláriákat találunk, akkor az eredményt továbbküldjük egy speciális laborba, hogy kiderüljön, bőr-, avagy szívférgességgel állunk-e szemben. Amikor az állat negatív, akkor el lehet kezdeni a megfelelő védekezést. Hatékony, amikor olyan szert kap a kutyus, ami a véráramba kerülve egy esetleges csípésnél, kifejtve jótékony hatását elpusztítja a mikrofiláriákat, hogy ne tudjanak kifejlődni. Amíg a napi átlaghőmérséklet 25 Celsius-fok felett van, védekezni kell a betegség ellen, mert akkor aktívak azok a szúnyogok, melyek ezt a betegséget át tudják oltani.

– A pozitív esetnél, amikor gyógykezelni kell, akkor e szerek mellé szükséges egyéb kiegészítő terápiát alkalmazni, hogy a hirtelen tömeges pusztulásnak induló mikrofiláriák toxikus hatását ellensúlyozzuk, és ne terheljük le annyira az eb immunrendszerét, megadva az esélyt a felépülésre, mely az előrehaladott, hosszan fennálló fertőzésnél sajnos igen csekély- zárta teljes körű összefoglalóját a témában az állatorvos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!