Erdő Péter bíboros szentelte fel a badacsonytomaji kápolnát

A Kossuth- és Pro Cultura Christiana-díjas festőművész álma, Szent István hajléka a Badacsony hegyén a volt pálos kolostor alatti völgyben épült fel. Az ünnepi szertartás elején Földi István helybéli plébános emlékezett a művésznőre, aki évtizedeken át a helység lakója volt.

A kápolnát, Szent István hajlékát dr. Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek szentelte fel (Fotó: Penovác Károly)

Földi István plébánosnak köszönhető nem messze a kápolnától annak az út menti emlékhelynek a létrejötte is, ahol egy kőfülkében Szent II. János Pál pápa általa festett mosolygós, egész alakos portréja köszönti az arra járókat. A művésznő utolsó éveiben már a betegség keresztjét hordozva készítette el a főoltárképet is a leendő kápolnába, mely annak védőszentjét, Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja országát, koronáját a Szűzanyának.

A Jankovics Tibor mérnök tervei alapján mintegy 25–30 milliós költséggel épült hajlék megvalósítását az egyházközség adományai, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a helyi önkormányzat hathatós támogatása segítette.

Az ünnepi szentmisét a kápolna előterében a bíboros érsek paptestvéreivel, Földi Istvánnal, Cséry Gergő nemesgulácsi, Csizmazia Sándor révfülöpi, Szerenka Miklós veszprémi (Szent Margit-templom) plébánosokkal, dr. Korzenszky Richárd tihanyi perjellel és Lőrincz József atyával, a győri Prohászka Gimnázium igazgatójával koncelebrálva mutatta be. A szitáló eső ellenére rengetegen érkeztek a szertartásra Udvardi Erzsébet tisztelői, rokonai, köztük Mádl Dalma asszony is.

Szentbeszédében a bíboros méltatta Isten új hajlékát, amely művészi finomságával és a hit sugárzásával vonzza a hívő embereket; jelkép és egyben erőforrás is. Kiemelte, hogy a hajlék névadója, Szent István király is sziklára építette népünk életét, s kívánta: legyen a kápolna meghitt, emelkedett, szent hely, ahol egész hazánkért és népünkért imádkozhatunk.