Belföld

2010.03.29. 05:00

Reformok kritikus tömegével - Interjú Bokros Lajossal

A köztársasági elnök április 11-ére írta ki az országgyűlési választások első fordulóját. A választópolgárok jobb tájékozódása érdekében lapcsoportunk, a Pannon Lapok Társasága a legnagyobb pártok, tömörülések miniszterelnök-jelöltjeinek megszólalási lehetőséget biztosít, hogy kifejthessék terveiket, programjukat. Ezúttal Bokros Lajost, az MDF kormányfőjelöltjét kérdeztük.

Horváth A. Attila

- Az MDF közelmúltbeli története viharos, sőt, botrányokkal terhelt: kilépő és kizárt tagok, feloszlatott és kiürült pártszervezetek, listaállítási csaták az SZDSZ-szel, elutasított területi listák. Számított ilyen fejleményekre, amikor elvállalta, hogy a párt arca lesz?

- Nem számítottam rá, de látom, hogy mindegyik magyarországi párt tele van botrányokkal, csak a Magyar Demokrata Fórum belső viharait felnagyítja a sajtó. Ez is a magyar demokrácia általános szomorú állapotát bizonyítja. Annak pedig, hogy egyes megyékben nem sikerült területi listát állítani, nem tulajdonítok különös jelentőséget. Minden az egyes embereken múlik, és majd' mindenütt sikerült olyan jelölteket találni, akik kellő gyökerekkel rendelkeznek a helyi társadalomban, így gond nélkül össze tudták gyűjteni a kopogtatócédulákat.
 
- Gyakran hangsúlyozzák, hogy a sokpárti országgyűlés az ideális. Ugyanakkor konkurenciát is jelentenek az MDF számára a kicsik, például az LMP. Nem tart attól, hogy kioltja egymást a két párt, és végül egyik sem lépi át a parlamenti küszöböt?

- Mitől volna konkurencia az LMP?
 
- Középről, demokratikus értékrendről beszél, liberális és baloldali vonásokat is hordoz. Akárcsak az MDF.

- Nem. Az LMP egy szélsőbaloldali párt.

- Mitől szélsőbaloldali?

- Tessék elolvasni az LMP programját, abban benne van, hogy a piacgazdaság és a neoliberális világrend megbukott, Magyarországot a külföldi tőke gyarmatosította. Ez a szélsőbal és a szélsőjobb közös retorikája, aminek semmi értelme, és nincs köze a liberalizmushoz, sem a középhez.

- Mely társadalmi réteg szavazataira számít az MDF? Az ön pénzügyminiszteri múltja a baloldaliaknak, az SZDSZ-szel kötött megállapodás a liberálisoknak, az MDF öröksége a konzervatívoknak lehet vonzó.

- A programunkban olvasható, kire számítunk: a vállalkozói osztályra, a középosztályra és a szakképzett munkavállalói osztályra. Az én miniszteri múltam pedig megszólíthat bárkit, aki érdekelt Magyarország romlásának megállításában, az államcsőd elkerülésében, a válság eredményes kezelésében és az utána következő gazdasági növekedésben. Az MDF úgy határozza meg magát, mint nemzeti elkötelezettségű, szabadelvű, konzervatív párt. A szabadelvűség elsősorban a gazdaságpolitikára, a konzervativizmus pedig a társadalmi értékrendre vonatkozik.

- Ön miniszterelnök-jelöltje és budapesti listavezetője az MDF-nek. Nemrég egy internetes portál arról cikkezett, hogy nem cserélné fel brüsszeli EP-képviselői mandátumát magyarországira. Igaz ez?
 
- Miért van az, hogy az újságok egymás által gyártott hírekkel foglalkoznak a valóság helyett?
 
- Éppen azért teszem fel a kérdést, hogy tisztázzuk azt.

- Ha a Magyar Demokrata Fórum tisztes eredményt ér el a választásokon, és komoly frakciója lesz, akkor érdemes lesz hazajönni.
 
- Bokros Lajos közgazdász a fiskális szigor, a reform, a hiánycsökkentés embere a köztudatban. De van-e társadalmi, szociális érzékenysége? Nemrég egy szocialista képviselő neutronbombának nevezte önt, amire ön megsértődött.

- Nem sértődtem meg, mert ezt a szocialista képviselőt nem tartom fontos embernek, és azt az összes többit sem, aki nem érti meg, hogy a pénzügyi egyensúly szükséges feltétele a növekedésnek, a felzárkózásnak. Aki úgy gondolja, hogy a pénzügyi fegyelem, a költségvetési egyensúly, netán az államadósság alacsony volta lényegtelen, és nyugodtan el lehet adósodni nyakló nélkül, az kárt okoz az országnak. Ha valami neutronbomba ma Magyarországon, akkor az a 80 százalékos, nemzetijövedelem-arányos államadósság, ami csaknem államcsődbe vitte az országot másfél évvel ezelőtt. Butaságot beszél, aki azt hiszi, hogy a szűkülő tortából lehet egyre nagyobb szeleteket levágni.
 
- Nagy vonalakban: milyen az ön gazdaságpolitikai víziója? És mit gondol a Fidesz hármas törekvéséről, az egymillió új munkahelyről, az adócsökkentésről, az értelmetlen állami kiadások lefaragásáról?

- Ez utóbbi felsorolás nem program, ezek május elsejei jelszavak a Fidesztől. A program ott kezdődik, ha vannak egymásnak nem ellentmondó, összehangolt és megvalósítható célok. Nekünk van ilyen programunk. A lényeg: nem az állam teremt munkahelyet, az állam feladata olyan helyzetbe hozni a vállalkozókat, hogy önérdekből és önerőből megvalósítsák beruházásaikat, amelyek e munkahelyeket létrehozzák. Hogy mennyit, az attól függ, milyen hatékony a gazdaság és van-e elég szakképzett munkaerő. E tekintetben már van az államnak közvetlen feladata. A vállalkozók akkor hajlandók beruházni, ha lesz áttekinthető, kiszámítható, stabil gazdaságpolitika, ha alacsonyabbak az adók, ha kevesebb a bürokrácia, ha az állam kisebb és nem torzítja a gazdaságot. És ha nem az állam válogatja ki, hogy ki legyen sikeres vállalkozó, hanem a világpiac.
 
- Adóreform, euróbevezetés, költségvetési hiány. Mi a stratégiájuk e kulcsterületeken?

- A Magyar Demokrata Fórum nem emeli ki az adóreformot, hanem a reformok kritikus tömegéről beszél, például az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és a közteherviselés területén. E reformok komplex megvalósítása teszi lehetővé, hogy az állam végre elkezdjen jó minőségű közjavakat és közszolgáltatásokat nyújtani. Ma az egyik legnagyobb baj az, hogy az állam iszonyatos mennyiségű erőforrásból silány minőségű szolgáltatásokat állít elő. Ez az egyik ok, ami miatt sokan nem akarnak adót fizetni. Egyébként az állam magára is sokkal több pénzt fordít, mint amennyit kellene, a korrupció pedig az égig ér, tehát az állam csapnivaló munkát végez. Mi úgy gondoljuk, nem lehet olyan programot megvalósítani, ami egyszerre ígér adócsökkentést és költségvetési kiadásnövelést, mert ez a hiányt fokozza. Ehelyett a hiányt le kell szorítani, a jelenlegi is túl magas, az államadósságról nem is beszélve. Ha ez a kettő nem sikerül, nem is érdemes beszélni az eurózónáról, mert jelenleg olyan távol vagyunk a feltételek teljesítésétől, mint Makó Jeruzsálemtől. A maastrichti követelmény 3 százalék alatti államháztartási hiányt és 60 százalék alatti államadósságot ír elő. A politikai osztály rajtunk kívül nem is gondolkodik olyan reformokban, amelyekkel e kritériumokat teljesíthetnénk.
 
- Az államigazgatás mellett a helyi közigazgatást is megreformálná az MDF. Miért vélik úgy, hogy kevesebb önkormányzatra van szükség?

- Arról már beszéltünk, hogy mi nem erős, hanem okos államban gondolkodunk. Ennek részeleme az önkormányzati reform: mi vagyunk az egyetlenek, akik becsületesen megmondják, hogy Magyarországon nincs szükség 3200 önkormányzatra. Ezek számát nagyságrendekkel kellene csökkenteni: 240-280 önkormányzat elegendő lenne. A képviselő-testületek és a hivatali apparátusok létszámát is csökkenteni kell.
 
- Erre azt mondják a kistelepüléseken élők, hogy önrendelkezési joguk csorbulna, és ha már önkormányzatuk sincs, semmijük nem marad.

- E kis falvakban az önkormányzatok régóta nem szolgáltatnak semmit, a saját magukra és intézményeikre fordított kiadást is a központi költségvetésből kapják. Kiüresített, szolgáltatni nem képes önkormányzatot pedig nem érdemes fenntartani. Svédország 15-20 évvel ezelőtt megvalósított egy ilyen reformot; senki nem panaszkodott a demokrácia halála miatt, éppen ellenkezőleg, az önkormányzati rendszer megerősödött.

- Bármilyen színezetű kormány alakul tavasszal, a korrupció elleni harcot meg kell vívnia, feltéve persze, hogy nem annak fenntartásában érdekelt. Önök milyen fegyvereket vetnének be?

- Elsősorban a közbeszerzéseknél, a saját forrásokból megvalósított beruházásoknál, állami megrendeléseknél van a baj, a korrupció a központi kormányzattól szinte a legkisebb önkormányzatig teljesen áthatja az államszervezet működését. A harcot a párt- és kampányfinanszírozás megváltoztatásával kell kezdeni, mert alapvetően ez korrumpálja a politikai osztályt, és ad szabad kezet a közpénzek kilapátolására. Olyan jogszabályokat kell teremteni, amelyek a közpénzekkel gazdálkodást szigorúbb kontroll alá helyezik. Azt mondják, a napfény gyógyít; az áttekinthetőség, a nyilvánosság, a közpénzekkel gazdálkodás teljes átvilágítása, az Állami Számvevőszék szerepének látványos erősítse elengedhetetlen.
 
- Törvényekkel vissza lehet szorítani ezt a jelenséget? Sokak szerint a magyar néplélekben keresendő a korrumpálási és korrumpálhatósági hajlam...

- Én ezt nem mondanám. Inkább azt gondolom, minden országban, ahol a politikai kultúra gyenge és a demokrácia, mint tanulási folyamat nem jutott el odáig, hogy végre ne az államfüggő, kiszolgáltatott állampolgár legyen a gazdaság és társadalom tipikus egyede, ott erős a korrupció. Abban igaza van, hogy nem pusztán jogszabályokra, hanem erkölcsi fordulatra van szükség, olyan közérzetre, hogy a társadalom kivesse magából a nem tisztakezűeket.
 
- Másik stratégiai terület: a nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan jelenlegi formájában, ezt mindenki látja...

- Közbeszólnék: nem látja mindenki. A szocialisták és a fideszesek azt mondják, fenntartható. Szerintem nem az. Az elosztó-kirovó nyugdíjrendszert meg kell reformálni, ennek fő iránya az a svéd modell, amit én évek óta szorgalmazok. Ez a megoldás automatikusan előállítja a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát. Ami azért nagyon fontos, mert ha a befizetési oldalon munkálkodó fiatalok úgy látják, hogy mire ők járadékossá válnának, a rendszer összeomlik, akkor felmerül bennük a kérdés: érdemes-e fizetni? Ezer formája van a potyautaslétnek, és ilyen körülmények között önbeteljesítő prófécia lehet a rendszer csődbemenetelének víziója.
 
- Apropó, svéd modell. Nemrég szitokszóként használták ezt a fogalmat a Fidesz és az MSZP politikusai.

- Azért, mert a két nagy párt nem érti, hogy miről van szó. Először is, a nyugdíjrendszer reformja mindig felmenő jellegű, tehát nem igaz a vád, hogy a jelenleg nyugdíjban lévők járadéka csökkenne. Másrészt egy olyan rendszerben, ahol szoros kapocs van a járulékfizetés és a járadék- élvezet között, ott a nyugdíjkorhatár jelentősége elenyészik. Tehát aki hamarabb nyugdíjba akar menni, megteheti, ha megelégszik azzal, amit addig gyűjtött. Az egészségügyben szintén a versengő magánbiztosítók, egészségpénztárak kötelező rendszerét támogatjuk.
 
- Levezetésképpen egy könnyű téma: nemrég az egyik kereskedelmi tévé bulvárműsorában lejtett táncot, amiről hetekig beszélt a fél ország. Mire véljük ezt a szereplést: lazulás, arculatformálás, kampány?

- Egyszerűen jól éreztem magam. Ott voltak a lányok, semmi különös nem történt...

 

- Bokros Lajos 1954-ben született Budapesten.
- A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1978-ban, két év múlva doktori címet szerzett.
- 1980-től a Pénzügykutató Intézet, 1987-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 1989 és 1991 között ez utóbbinak ügyvezetője, 1990-től öt éven át a Budapesti Értéktőzsde vezetője, illetve 1991-től egy kereskedelmi bank elnök-vezérigazgatója volt.
- 1990-ben az MSZP színeiben listáról jutott be a Parlamentbe, ám politikusként igazán 1995-ben ismerte meg a nevét az ország: ekkor vállalt pénzügyminiszterséget a Horn-kormányban.
- A nevéhez fűződő Bokros-csomag az ország pénzügyi-gazdasági stabilitásának megteremtését célozta, de intézkedéseit sok politikai, közgazdasági, alkotmányjogi kritika érte. A politikusok népszerűtlenségi rekordját máig ő tartja Magyarországon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!