Viharkárok a gyümölcsösökben

Megyénk mezőgazdaságát súlyos károk érték a tavaszi-nyári viharos időjárás miatt. A gyümölcsösökben fákat döntött ki a szél vagy lehántotta a csemeték törzsét, amivel életképtelenné tette őket. A Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. 150 hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel, ebben jelentős helyet foglal el a cseresznye, a meggy, a sárgabarack. A viharok miatt a szokottnál kevesebb lesz a termésük, de a minőséggel nincs baj és várhatóan a vevőkkel sem lesz.

A piacokon azt látjuk, hogy nem akar igazán elindulni a befőzési szezon, a háziasszonyok a magasabb gyümölcsárak láttán elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e befőzéssel foglalkozniuk. Inkább azok tartósítanak zöldséget és gyümölcsöt, akik meg is termelik maguknak.

Más években ilyenkor már javában benne voltunk a befőzési szezonban. Jobbára már eltettük az epret, ezekben a napokban inkább a cseresznyével és a meggyel bajlódtunk és már kacsingattunk a sárgabarackra, de készültünk az uborka szezonjára is. Idén a piacon vett alapanyagokból aligha lesz befőtt, lekvár, savanyúság.

Hárman válogatunk a veszprémi piac kedvezményes, 290 forintos, tehát igen alacsony áron kínált meggyesládáiban. Igaz, a gyümölcs  egy része repedt, rothadási foltokat tartalmaz.

- Minden évben teszek el pár üveg meggylekvárt, mert imádják az unokáim - mondja válogatás közben Marika néni. - Nincs kertem, így a piacon kell megvennem. A csarnokban is körülnéztem, még ezer forintért is láttam egy kiló meggyet, de a szebbek közül a legolcsóbb is ötszáz forint. Na ez az, amit én nem engedhetek meg magamnak. Inkább válogatok a ládákban. Ha megvásárolom a lekvárhoz szükséges cukrot, már nem is merem kiszámolni, hogy így mennyibe kerül egyetlen üveg lekvárom.

- Lehet, hogy még idejében fel kellene vásárolni a kész lekvárokat az üzletekben - veti fel Zsuzsa néni, miközben keresgéli az ép meggyeket. - Nekem volt egy meggyfám az udvaromban, de kidöntötte a szél még május végén. Azt hallottam, hogy ahol állva maradtak a fák, ott is megtépázta a vihar a lombokat, csak elvétve maradt gyümölcs az ágakon.

A nagytermelők sem jártak jobban: - Ebben az évben az árbevételi tervünk tizedének teljesülésére sem számítunk  - tájékoztatott Tavas József, a veszprémvarsányi székhelyű Bakonykert Kft. ügyvezető igazgatója.

- Társaságunk Bakonygyirót térségében ápol gyümölcsösöket, ott van egy korszerű hűtőházunk is. Régebben epret is termesztettünk, még szerencse, hogy az epresünket két évvel ezelőtt beszántottuk, mert most az is csak növelné a veszteségeinket. A meggytermésünk siralmas, hiszen legalább kétszer annyi csapadék hullott le áprilistól mostanáig, mint amennyi egész évben szokott. Az esőben nem tudtunk permetezni, így a gyümölcsök azon túl, hogy gyakran kirepedtek, még helyenként moníliával is fertőzöttek. Nem csoda, hogy kicsi irántuk a kereslet. A rázott, ipari felhasználásra szánt meggyet két napja még száz forintért vették át kilónként a konzervgyárak, ma már csak 80-90 forintot hajlandók adni érte. Annak ellenére szorítják le az árakat, hogy az alapanyag, a gyümölcs is kevés az egész országban.

Nem járnak jobban azok a kertészek sem, akik még  képesek embereket alkalmazni a gyümölcsök kézi szedésére. A gondosan szedett cseresznyéért a felvásárlók most még hajlandók 250 forintot is adni. Ez a piacokon  minimum 800 forintos árakon jelenik meg.

- Nem járt jól gazdaságunk más területeken sem - folytatja Tavas József. - A gabonaféléink, a repcéink szinte vízben állnak, nem tudtuk elvégezni a növényvédelmi munkálatokat sem, gyenge termésre számítunk. Egyik táblánkba már kétszer vetettünk kukoricát, mert tönkreverte a vihar, de harmadszor már nem vetjük el, inkább parlagon hagyjuk.

A kertészek nagyon megszenvedték az idei viharokat, jégveréseket. Az érintett területeken nem csupán a cseresznye, a meggy és a barack termése lett silány, hanem előre látható, hogy az alma, a szilva, a mandula és a dió is megszenvedte az időjárást. Az epret sok helyen elöntötte a víz, nem tudták időben leszedni, ezért folyamatosan magas ára van a jó minőségű termésnek. Ami mégis megmaradt belőle, annak a zamata eltér a megszokottól, vizes ízű és gyorsabban romlik, mint ahogy megszoktuk. A zöldborsó szezonja lassan véget ér, de annak is még viszonylag magas az ára, nem olcsó a gyökérzöldség sem.

Megyénkben manapság már szinte csak Zirc környékén termesztenek burgonyát igazán nagy területen. A szövetkezeten kívül több magángazdaságnak is ez az első számú terménye ezen a vidéken. A víz hatalmas területeken kimosta a gumókat a talajból, a térségben a becslések szerint csak a burgonyában több mint százmillió forint értékű kárt szenvedtek el a gazdálkodók. Nem véletlen, hogy az újburgonya is drágább az ilyenkor megszokottnál, kilónként 250-300 forintot is elkérnek érte. Sajnos a régi burgonya már nem őrzi a beltartalmi értékeit, a tárolástól függően sokat romolhatott az állaga.

Menteni kell, amit lehet

A megyei aratási koordinációs bizottság első munkaértekezletén elhangzott, hogy a megyében egymilliárdra becsülik az eddigi mezőgazdasági károkat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium árvíz- és belvízkárok enyhítése érdekében tett lépéseit dr. Radovits Tibor, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója ismertette. Tervezik a kárenyhítési törvény módosítását, melynek köszönhetően a termelők június 30-a helyett szeptember 30-ig fizethetik be önrészüket a kárenyhítési alapba. Kezdeményezik, hogy a kormány a kötelező mértéken felül is járuljon hozzá a kárenyhítési alap feltöltéséhez. Javasolják, hogy a  rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a kárenyhítési alapból előleget fizessenek a termelőknek.

Egyszerűsítik a vis maior bejelentésekhez kapcsolódó hivatali ügyintézést. A mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések alapján a termelő az árvíz vagy belvíz miatt műveletlenül maradt területe után is megkaphatja az idén járó hektáronkénti 46 ezer forintnyi támogatást. Az egyszerűsítés során egyablakos eljárás keretében a gazdálkodóknak a káreseményt csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes megyei kirendeltségén kell bejelenteniük. Az MVH és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal gondoskodik a vis maior igazolások kiadásáról, így a bejelentője mentesül az eljárási illeték megfizetése alól is.

Több ponton kérik az Európai Bizottság segítségét, például abban, hogy a területalapú támogatási összeg egy részét előlegként fizethessék ki, illetve, hogy a gazdasági válság miatt nyújtható támogatást az év végéig adhassák.

Mindenki azzal ijesztget bennünket, hogy ebben az évben a csillagos égig emelkednek a mezőgazdasági termények árai, mert a tavaszi, kora nyári időjárás hatalmas károkat okozott az ágazatnak. Eddig országosan 66 milliárd forint értékű kárt jelentettek be a termelők, aminek a teljes enyhítésére senki nem számíthat, függetlenül attól, hogy van-e biztosítása vagy nincs.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kormány és az Európai Unió támogatását kéri abban, hogy segítsenek mérsékelni a károkat. Próbálkozik azzal is, hogy az ügyintézés egyszerűsítésével, az előírások szigorának enyhítésével, a büntetési fenyegetettség csökkentésével segítsék a gazdálkodókat. Az, hogy a természeti jelenségek okozta károkat nem kell két helyen bejelenteniük, enyhíti a kiadásaikat.

Tudomásunk szerint egyszerűsítik a kombájnok közúti közlekedésére vonatkozó szabályokat és az engedély kiadását is. Úgy tudjuk, a parlagfű irtásával kapcsolatos jogszabály szigorán is enyhíteni szándékoznak. A jelenlegi szabályok szerint a hatóságok az érintettek figyelmeztetése nélkül, büntetéssel kezdhetik a kommunikációt. A jövőben figyelembe veszik, ha a gyomirtás az időjárás miatt lett eredménytelen.