Belföld

2011.01.05. 18:02

Vízkereszt: az ünnepkör zárása

Megyei körkép - Nevezetes nap január 6-a, azaz vízkereszt napja. A karácsonyi ünnepkör zárása, egyben a farsang kezdete. Ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfákat is. A városi lakótelepeken már karácsony után megjelennek a kidobott karácsonyfák, már ha olyan szerencsések az ott lakók, hogy jó a fűtés. A fa nem bírja a hőséget, teleszórja tűleveleivel a lakást. A fenyőtüskéket rosszabb esetben húsvétig porszívózhatjuk a szőnyegekből, parkettáról.

Munkatársainktól

A családi házakban nem szokták tartani ezt a határidőt a karácsony zárására, hiszen a hűvösebb szobában hetekig elállhat a karácsonyfa. A hulladékkezeléssel megbízott városi vállalkozások a jövő hét elejétől indítanak külön hulladékgyűjtő járműveket a karácsonyfák begyűjtésére. Van, ahol külön  konténereket helyeznek ki a díszeiktől megfosztott fáknak, máshol azt kérik, a kuka mellé helyezzék a fákat a környék lakói.    

Minden közüzemi vállalatnál azt kérik, hogy ne a díszekkel együtt dobják ki a fákat, mert a fém- és üvegdarabok rontják a hasznosíthatóságukat. Régebben több településen is aprították és komposztálták a fenyőfákat, de erről mára leszoktak, mert más szerves anyagokat vontak be a komposztálásba. Azokban a háztartásokban, amelyekben hagyományos kályha van, nem okoz gondot  a fa hasznosítása, mert olyan jól ég, hogy akár a gyújtóst is helyettesítheti, amíg van belőle. A leggyakrabban összegyűjtik a fákat és elégetik abban az erőműben, amelyik a biomasszára szakosodott. Ez a legjobb hasznosításuk.


Van olyan város, ahol az összegyűjtött fákat az arra rászorulóknak adják át, akik hosszabb ideig is fűthetnek velük. A fákat legkésőbb a hónap végéig begyűjtik, mindenütt arra kérik a lakosságot, hogy a városi újságban vagy a televízióban közzétett időpont után már próbálják meg maguk hasznosítani a kiszáradt fákat, mert ilyenkorra már nem szándékoznak begyűjteni őket. Akik gyökeres fát vásároltak, azoknak legkésőbb ma már el kell kezdeniük visszaszoktatni a külső világhoz a fákat. Az a legjobb, ha fokozatosan tudják hozzászoktatni a növényt a hideghez.

A meleg szobában gyakran meginduk a nedvkeringés a fában, és ha hirtelen kikerül a fagyba, akkor szinte biztos a pusztulása. A kiültetésre csak a fagy elmúltával gondolhatnak. A fa gyökereit tartalmazó földlabdánál nagyobb gödröt célszerű ásni hozzá, melynek aljára tápanyagot rakunk. Erre helyezzük a földlabdás fát, rászórjuk a kilapátolt földet, jól betapossuk és alaposan megöntözzük. Az öntözést hetente megismételjük.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárása, az egyik legrégibb egyházi ünnep, a IV. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia (görög eredetű szó, jelentése: jelenés) napján  három eseményt ünnepelnek a keresztény egyházak: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus gyermekkorát a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (vízkereszt), valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.


Epifánia ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban mint Krisztus születésnapja. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.

Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Ma is szokás még a katolikusoknál a vízkereszt napi házszentelés. Ekkor a  plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szem-öldökfájára krétával felírja a GMB betűket és az évszámot. A keleti egyház  vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését. Náluk ez karácsony napja.


Az evangélikusok azt ünneplik e napon, hogy Jézusban megjelent a világ Világossága. A halál árnyékában élő emberiségnek felragyogott a Fény, aki minden  embert megvilágosít. Ahogyan az Ige is mondja: Múlik a sötétség és már fénylik az igazi világosság.

Vízkereszt egyben a farsang kezdete is. Ez az időszak lehetőség a mulatozásra, vidámságra, a bálokra. Ez utóbbiak résztvevője több mint két évtizede  a veszprémi Bakonyvári Mihály, aki  ugyan nem zenészcsaládból származik, de nagyapja harmonikája volt az első hangszer, amivel találkozott, és ki is próbálta. Mint minden kortársa, ő is zenekart alapított vagy új zenekarokban játszott. Először baszusgitárosként, majd amikor érkezett egy jobb gitáros az együttesbe, ő a dobra váltott.


A csak szabadidejében zenélő Bakonyvári Mihály nemrégiben 17 év után új zenekart alapított Mokka néven olyan ismert zenészekkel, mint Beke Róbert, Gabler Ferenc, Gelencsér István. December 10-én egyik társuk szülőhelyén, Kislődön nyilvános főpróbát tartottak, azóta pedig farsang végéig betelt a naptáruk. Azt mondja: szerencsés esetben a bálok szervezői a zenekarra bízzák a műsort.

Zenekart is a stílus és a róluk kialakult kép alapján választanak, a tapasztalt zenészek pedig a közönség ismeretében választják ki az este műsorát. Ez a Mokka esetében Bódi Gusztitól a Tankcsapda számainak széles skálájáig terjed. Azzal pedig, hogy az új zenekar két tagja fúvóshangszeren is játszik, a sváb zenével bővült repertoárjuk. Bakonyvári Mihályék a farsang végéig zenél-nek, hiszen a bálok mellett a szalagavatók időszaka is elérkezett.


Dunántúli népszokás

A háromkirály-járás elsősorban a Dunántúl déli részén ismeretes népszokás. Egykori alakjában cselekménye a következő: a főszereplők bemutatkozása,  Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, a Csillag kiugratása, majd az ajándék kérése és átvétele. A korábban vízkereszti házszentelés részeként szereplő háromkirály-járás mára önálló adománygyűjtő, jókívánságmondó szokás lett és általában leegyszerűsödött.

 

Egy évszázada vízkeresztkor  meglátogatták egymást a falvakban az emberek, ősi rigmusokat idéztek, hogy biztosítsák maguk és vendéglátóik  egészségét. Mára már ezt elfelejtettük, jó, ha arra gyanakszunk, hogy Jézus megkeresztelésével kapcsolatos az ünnep. És nem is tévedünk. Vízkereszt összekapcsolódott  a háromkirályok látogatásával,  Jézus első csodatételével, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A víz az egyik legértékesebb kincsünk, külső és belső tisztaságunk záloga. Egy okkal több, hogy vigyázzunk rá, ne pazaroljuk és szennyezzük!

Varga Ibolya
[email protected]

Ezek is érdekelhetik