Belföld

2011.06.22. 10:06

Martonyi: Magyarország jó munkát végzett

Magyarország jó munkát végzett az EU-elnöki félév alatt, a teljes elnökségi stáb "fantasztikusan" bizonyított - mondta szerdán Londonban Martonyi János.

MTI

A magyar külügyminiszter, aki nemzetközi sajtótájékoztatón összegezte a magyar EU-elnöki időszak tapasztalatait, kijelentette: ez az általános vélekedés Brüsszelben és az uniós fővárosokban is. A magyar EU-elnöki időszak kiemelkedő külpolitikai fejleményei közül Martonyi János szólt az arab országokban lezajlott fordulatokról, kijelentve: az EU "reagáló, és nem proaktív" szerepet játszott, de az Arab Tavasz eseményeit senki nem látta előre. A külügyminiszter hozzátette: Közép-Európának különös felelőssége a demokratikus átmenet tapasztalatainak megosztása az arab országokkal.
   
Martonyi János szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy Európa "ne utasításokat adjon", sőt még tanácsadói szerepet se töltsön be. "Kizárólag a saját tapasztalatainkat kívánjuk átadni, elmondjuk, mi történt a mi országainkban, a jó és a rossz dolgokat egyaránt ... de gondosan kell eljárni, kerülve, hogy mi mondjuk meg nekik, mit kell tenniük" - fogalmazott londoni sajtótájékoztatóján a magyar külügyminiszter.
   
Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti, főleg a görögországi adósságválság nyomán milyennek tartja a távlati valutauniós kilátásokat, Martonyi kijelentette: Magyarország be fog lépni az euróövezetbe, egyrészt mert ez a politikai célkitűzése, másrészt mert a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy az eurótagságot a gazdasági ésszerűség indokolja. Magyarország számára mindemellett kötelező is a belépés az EU-csatlakozási szerződés alapján - tette hozzá.
   
Martonyi János közölte: a görög válsággal kapcsolatban az az uniós vezetés véleménye, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt lehet tartani. Arra a kérdésre, hogy a görögországi fejlemények nyomán Magyarország nem kívánja-e megfontolni az esetleges kimaradást, a külügyminiszter úgy felelt: Magyarország nem fél az euróövezeti tagságtól, gazdasága versenyképes, a magyar export felét magas technológiájú termékek adják, és a magyar gazdaság biztonsággal tudja magát finanszírozni a piacról.
   
Az MTI kérdésére, hogy a görög válság nyomán nem tapasztalta-e Brüsszelben és a nagy euróövezeti országokban a további valutauniós bővítés esetleges késleltetésének, az euróövezeti csatlakozási folyamat leállításának szándékát, Martonyi János határozott nemmel felelt. Kijelentette: a csatlakozásnak pontosan meghatározott feltételei vannak, amelyeket teljesíteni kell. Ezt például Észtország megtette, és az észteket "habozás nélkül" felvették.
   
Martonyi szerint "egy dolog az euróövezet általános állapota", de ettől függetlenül nincs helye halogató taktikának az új tagországok felvétele ügyében. Nagy londoni elemző és befektetési házak az évtized végére, illetve a következő évtized elejére valószínűsítik az euróövezet bővítését.
   
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői havonta kiadott konvergencia-elemzéseikben jó ideje 2019-et nevezik a magyar és a lengyel eurócsatlakozás lehetséges legkorábbi időpontjának, Csehország belépését pedig csak 2020-ra, vagy még későbbre várják.
   
A BNP Paribas bankcsoport elemzői legutóbbi európai felzárkózó piaci előrejelzésükben a 2019-2024-es idősávra valószínűsítették Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia belépését az eurózónába.
   
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint az uniós pénzügyi hatóságok a görög tapasztalatok nyomán ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek "a második tizedes jegyig" teljesítik az összes maastrichti konvergencia-feltételt.


Dossziénk a magyar EU-elnökség híreivel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!