Orbán: gyakorlati példát mutattunk Európának

Orbán Viktor felidézte, múlt héten az uniós kormányfők tanácsának ülésén kivétel nélkül kiválónak minősítették a magyar elnökség teljesítményét. Az ország programjának üzenete az volt, hogy a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni, és fel kell venni a küzdelmet - mondta, hozzátéve: "megértettük és felismertük, hogy hazánk és az EU előtt álló problémák hasonló természetűek".

A magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati, kézzelfogható és működő példát mutatott a kontinensnek - emelte ki, hozzáfűzve, hogy Magyarország két nagyon egyszerű, józan tanácsot fogalmazott meg Európa számára: merjünk magunk lenni, és ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, kik vagyunk, mit tegyünk.

A miniszterelnök szerint nemrég még Magyarország is Európa bajait gyarapította "meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal", mára azonban ebből sokat ledolgozott, és a magyar EU-elnökség munkájával sokat visszaszerzett becsületéből is az ország.

Magyarország az elmúlt félévben kiállt Európáért, a közös értékekért, vívmányokért és Közép-Európáért - jelentette ki, és - mint fogalmazott - bebizonyosodott, hogy Közép-Európával újra számolni kell, a válság utáni európai gazdaság legerősebb motorja a Balti-tengertől az Adriáig húzódó térség lehet majd.

Kifejtette: a magyar elnökség tervezett programjának középpontjában az Európát sújtó gazdasági válság hatásainak kezelése és a jövőbeni hasonló válságok elkerülése érdekében tett erőfeszítések álltak. A gazdasági kormányzás ügyét Magyarország elvitte az áttörésig; fontos fegyvere lett az uniónak az európai szemeszter, amelyet a magyar elnökség alatt vezettek be és használtak sikerrel először - sorolta, kijelentve: "nem engedjük többé, hogy a jövőben ránk leselkedő újabb válságok jégeső módjára elverjék a közös termést".

A kiemelt célok között szerepelt a csatlakozási tárgyalások lezárása Horvátországgal június végéig, s ez meg is történt - emlékeztetett Orbán Viktor. Álláspontja szerint ezt egyben a Nyugat-Balkán sikeres stabilizálásának irányába tett nagyon fontos első lépésként kell értékelni, s ezt a "küldetést" az elnökség után is folytatnia kell Magyarországnak, Európa ugyanis csak úgy lehet erős, "ha nem maradnak ki enklávészerű, tagállamokkal körbezárt területek az integráció folyamatából". Különösen fontos elnökségi eredménynek nevezte azt is, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit.

A kormányfő kitért az "arab tavaszra" és a nyomában keletkezett menekülthullámra is, amellyel kapcsolatban azt mondta: maga sem hiszi, hogy az illegális menekültáradattal szemben Európának tehetetlenül kellene állnia, azonban a megoldást szerinte nem a határok szabad átjárhatóságának korlátozásában kell keresni, hanem például a külső határok megerősített védelmében. Hangsúlyozta ugyanakkor, helyesnek látja, ha Magyarország képes arra, hogy baj esetén azonnal lezárja határait, és bevezesse a határellenőrzés rendjét.

A romastratégiáról szólva azt közölte: a magyar kabinet többször is világossá tette, hogy az Európában fellépő demográfiai és munkaerő-problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem a családpolitika erősítésével és az EU-n belül még meglévő munkatartalékok mozgósításával.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint Magyarországon eddig 26 miniszteri, 92 vezetői, valamint 117 szakértői konferenciát szerveztek, és hátra van még 16 további esemény. Külön öröm szerinte, hogy a budapestiek életét nem zökkentette ki a "politikai csúcsforgalom". "Igazi polgárbarát elnökség volt a magyar elnökség - nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is" - mondta a kormányfő.


Tekintse meg a további elemzéseket, véleményeket, reagálásokat a magyar EU-elnökségről!

OLDALTÖRÉS: Martonyi: Európa működik

Martonyi: Európa működik

Martonyi János szerint az elmúlt félévben megmutatkozott, hogy Európa - ha néha lassan és döcögve is, de - működik, megfelelően képes reagálni a kihívásokra.

A külügyminiszter hétfőn Brüsszelben nemzetközi sajtóértekezleten összegezte a magyar EU-elnökség tapasztalatait és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az átfogó gazdasági csomag ügyében jelentős sikerek születtek, hiszen lezajlott az első "európai szemeszter", a tagállamok költségvetési terveinek uniós szintű egyeztetése. 
 
"Az európai szemeszter működik, a gyakorlat megkezdődött" - fogalmazott a miniszter. Az uniós országok gazdaság- és pénzügyi politikájának jobb összehangolását célzó hat jogszabály tervezetéről szólva elmondta, hogy a csomag csaknem teljes egészében elkészült. Áttörésként értékelte az energiapolitika területén a magyar elnökség alatt született megállapodásokat.
   
A magyar elnökség elkönyvelhette azt is, hogy politikai döntés született a horvát EU-csatlakozási tárgyalások eredményes lezárásáról - emelte ki Martonyi János. A magyar elnökségnek e tekintetben még június utolsó napján is lesz feladata: akkor zárják majd le Brüsszelben miniszteri szinten az egyelőre nyitott három utolsó tárgyalási fejezetet. Ezt a múlt heti EU-csúcson született döntéssel szabták az elnökség feladatául. Martonyi János szerint ez a teendő már csupán technikai jellegű finomhangolásnak nevezhető. 
   
Martonyi kitért arra is, hogy éppen ezen a napon nyitottak meg négy témafejezetet az Izlanddal folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon, és e négyből kettőt - vitás pontok hiányában - rögtön le is zártak.
   
Az EU bővítésének kérdését a magyar külügyek irányítója a "befogadás" gyűjtőszóval jellemezhető magyar célkitűzések között helyezte el. További "befogadási" jellegű sikerként említette a romák társadalmi integrációját célzó uniós keretstratégia elfogadását, valamint a Duna-térség fejlesztésére vonatkozó stratégia jóváhagyását. Ez utóbbi ugyanis - jegyezte meg - nyolc uniós tagállam mellett hat, jelenleg EU-n kívüli országot is átfog.
   
Szintén a "befogadás" témaköréhez tartozik a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet Romániával és a Bulgáriával történő kibővítésének az ügye. E tekintetben ugyan nem sikerült végigvinni a folyamatot, de a magyar elnökség végére azt kimondták a belügyminiszterek, hogy technikai értelemben mindkét ország eleget tett a csatlakozás előfeltételeinek. A tagországok szeptemberben térnek vissza a témára.

   
A miniszter utalt arra, hogy a magyar elnökségi időszakban több olyan nagy kihívás érte az uniót, mint az euroövezetben előállt helyzet, a fukusimai katasztrófa vagy éppenséggel az "arab tavasz" eseménysorozata. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy ő inkább lehetőséget lát az észak-afrikai változásokban, mint kihívást. Elismerte mindenesetre, hogy ezt a helyzetet is kezelnie kellett az uniónak. A migrációs problémakört illetően Martonyi János felhívta a figyelmet arra, hogy az unió döntött a külső határ védelmét segítő ügynökség, a Frontex megerősítéséről.
   
A sajtóértekezleten többen felvetettek olyan kérdéseket, amelyek sok figyelmet vontak el a magyar elnökség érdemi tevékenységéről: a médiatörvény és az új alkotmány ügyét. Martonyi János hangsúlyozta: a magyar kormányzat nem hagyta eltéríteni magát elnökségi feladataitól, és kizárólag a szolgálattal járó teendőkre összpontosított. Ami a felvetett ügyeket illeti, ezekkel kapcsolatban egyfelől emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény Brüsszel által kifogásolt pontjait Magyarország megváltoztatta. Másfelől idézett a Velencei Bizottságnak a magyar alkotmányról alkotott véleményéből, amely elismerte, hogy az alaptörvény a jogállamiság és az emberi jogok európai normáit követi.
   
Martonyi szerint ugyanakkor néhány kérdésben soha nem lesz teljes egyetértés, hiszen például van, akinek tetszik, van, akinek nem tetszik a keresztény gyökerek említése az alkotmányban.
   
A külügyminiszter elismerte: a magyar kormányzat kezdetben nem számolt azzal, hogy milyen nagy mértékben jelenhet meg a pártpolitikai szembenállás európai szinten is. Utalt az Európai Parlamentnek a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos állásfoglalására, ahol az EP-képviselők kifejezetten párthovatartozás alapján nyilvánítottak véleményt.
   
Martonyi János a sajtóértekezletet követően részt vett az Európai Parlamentben azon a kerekasztalvitán, amelynek résztvevői - Gál Kinga fideszes EP-képviselő kezdeményezésére - azt tekintették át, hogy mi újat hozhat az EU jelenleg hatályos alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára.
   
E vitán a külügyminiszter hangsúlyozta: Európa kreativitása a sokféleségben gyökerezik, ezért ezt a sokféleséget nem csupán megőrizni, hanem erősíteni is kell. Martonyi szerint a lényegről eltereli a figyelmet, amikor arról vitáznak, hogy a közösségek, illetve kisebbségek rendelkeznek-e kollektív jogokkal, vagy csupán egyéni jogosultságok összességéről van szó.
Szerinte ugyanis e kettő nem választható el élesen egymástól, bizonyos egyéni jogok csak közösségi közegben érvényesülhetnek.
   
A külügyminiszter kiemelte, hogy a sokszínűség alapfeltétele a különböző identitások megőrzése, ehhez pedig meg kell találni a különböző identitásokat megjelenítő közösségeket.
   
A magyar elnökség - jegyezte meg Martonyi János - tudatában volt annak, hogy az uniónak kevés hatásköre van a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésében, az ilyen jogok biztosítását nem írja elő kötelező európai norma. Igaz, nem is tiltja - tette hozzá.
   
A kerekasztalvitán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke egyebek közt azt szorgalmazta, hogy vezessenek be egységes uniós kisebbségvédelmi rendszert, uniós szinten támogassák a többség és kisebbség megegyezése alapján kialakítandó kulturális és területi autonómiákat.

OLDALTÖRÉS: Sportoldalról sikeres volt az EU-elnökség

EU-s sportértekezlet: sportoldalról sikeres volt az EU-s elnökség

EU-s sportértekezlet: sportoldalról sikeres volt az EU-s elnökség

EU-s sportértekezlet: sportoldalról sikeres volt az EU-s elnökség

A sport területén egyértelműen sikeres volt a magyar európai uniós elnökség, mert az elmúlt fél év során valamennyi tagállam elfogadta a sport első uniós munkatervét  – hangoztatták az európai sportigazgatók kétnapos gödöllői informális értekezletén résztvevő külföldi delegációk képviselői.

Czene Attila szerint a magyar elnökség által készített munkaterv tovább erősíti a sport pozícióit az uniós politikán belül - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára ezt a kormányzati és a civil sportszervezek vezető képviselőinek részvételével zajló értekezlet szünetében mondta az MTI-nek.
   
"A Lisszaboni Szerződésben, az Európai Unió működését szabályozó alapokmányban immár másfél éve önálló területként szerepel a sport, s erre ráépítve a magyar elnökség dolgozta ki az unió első sport munkatervét, amelyet májusban, Brüsszelben sikerült elfogadtatni a többi 26 ország minisztereivel. Ez a munkaterv a sport területén a következő három évre meghatározza a közös, uniós fellépések fő irányvonalait. Ebben az egyik hangsúlyos terület, hogy a sport tisztaságát meg kell őrizni a doppinggal és az illegális sportfogadásokkal szemben. Jelenleg ugyanis ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a sportra" – fogalmazott a sportért felelős államtitkár, aki az elnöki teendőket is ellátta az értekezleten.
   
Mivel a sportmozgalom egyedül képtelen megoldani ezeket a súlyos problémákat, ezért a sportminiszterek és a nemzetközi sportszövetségek – FIFA, UEFA, Európai Olimpiai Bizottság (EOC) és Európa Tanács – vezetői is egyetértettek abban, hogy a sportszervezetek közös fellépésére van szükség, amelyhez jó alapot ad az uniós munkaterv.
   
"Erősíteni kell a kormányzati és nem kormányzati sportszervezetek közötti együttműködést" – hangsúlyozta Bertrand Jarrige, a francia delegáció vezetője is.
   
Czene Attila a tanácskozáson tájékoztatást adott arról is, hogy a munkatervre épülve hat szakértői munkacsoport jön létre, s ebből az egyik a sport fenntartható finanszírozásának kérdésével foglalkozik majd.
   
"Az egészségi állapot karbantartásának és fejlesztésének legjobb eszköze a szabadidőben végzett aktív sporttevékenység. A magasabb színvonalú egészség pedig versenyképesebb gazdaságot eredményez. Ne feledjük, hogy a sport egyúttal munkahelyeket teremt, pénzköltést és adóbevételeket is generál. Világméretű gazdasági válság idején pedig nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a szabadidősport fejlesztésével  – az egészségesebb társadalomnak köszönhetően – növekedhet gazdaságaink teljesítőképessége, termelékenysége, s összességében a GDP is" – hangsúlyozta az államtitkár. 
   
Ewa Suska, a lengyel delegáció vezetője óriási mérföldkőnek nevezte a munkaterv elfogadását az EU-sportpolitika történetében, s megerősítette, hogy a következő fél évben, soros EU-elnökként folytatni kívánják a programot.

OLDALTÖRÉS: Balázs Péter: Magyarország elvesztegette a lehetőséget

Balázs Péter: Magyarország elvesztegette a lehetőséget

 Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint Magyarország elvesztegette az EU-elnökség által nyújtott lehetőséget, az ország nemzetközi megítélése ma rosszabb, mint az EU-elnökség előtt volt.

Magyarország kételyeket ébresztett bizonyos uniós értékek, például a szólásszabadság vagy egyes alkotmányos értékek tiszteletben tartását illetően; "ez sajnos egy elvesztegetett lehetőség volt, a legközelebbi ilyen alkalom nagyjából 15 év múlva adódik" - mondta a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központját (CENS) vezető volt miniszter egy hétfői szemináriumán.  A volt külügyminiszter javarészt diplomaták, köztük több nyugati nagykövetség vezetője előtt tartott előadást a CEU-n az első magyar EU-elnökség eredményeiről.
   
Balázs Péter szerint Budapesten és Brüsszelben is fellélegeztek, hogy véget ért a magyar EU-elnökség: a magyar kormány azért, hogy "túléltük", az EU-ban pedig azért, hogy egy "nem problémák nélküli ország" végigvitte elnökségét.
   
Azt mondta, személyes tapasztalata szerint a magyar EU-elnökség a szakértői szintet illetően jó értékelést kapott Brüsszelben, ezt azonban nem lehet elmondani a kormányzati szintről. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a magyar kormány az egyik legkisebb Európában, "kis kormány nagy minisztériumokkal"; több tárca esetében "folyamatos kompetenciagondok voltak, és ezek nem is rendeződtek az elnökség során". A kormány 2010 május végi kialakításakor szerinte "nyilván nem vették tekintetbe a közelgő EU-elnökséget".
   
Balázs Péter úgy értékelt: a magyar EU-elnökségre rányomta bélyegét a miniszterelnök személyes viselkedése. Azt mondta, Orbán Viktor eleinte nem tudta eldönteni, hogy az EU barát vagy ellenség, és ebbéli hezitálásában meg sem említette az EU-t, illetve a magyar elnökség szerepét a 2010 augusztus végi budapesti nagyköveti értekezleten.
Felrótta a miniszterelnöknek: az Európai Parlamentben idén januárban úgy reagált bizonyos, főleg a médiatörvényre vonatkozó bírálatokra, hogy kinyilatkoztatta, ez egy harc, amelyben kész megvédeni Magyarországot. "Ez érdekes politikai megközelítés az EU soros elnökségét betöltő ország vezetőjétől" - mondta Balázs Péter.
   
A volt külügyminiszter szerint Orbán Viktor "nem igazán érezte a EU-elnökség szerepét, "sajnos nacionalizmusra alapozta stratégiáját, ennek a fajta nacionalizmusnak az az üzenete, hogy egymagunkban erősebbek vagyunk, mint együtt". Ez szerinte "hibás megközelítés" a mai világban.
   
Balázs Péter úgy ítéli meg, nem volt szerencsés Gödöllőt választani az EU-elnökségi rendezvények fő helyszínéül, mivel Gödöllőn nincsenek szállodák. A szervezést és a rendőrség munkáját magas színvonalúnak nevezte. Azt is megjegyezte, Magyarországon némelyek nem túlzottan kedvelik Gödöllő szellemét, mivel a hely két családhoz kapcsolódik, az egyik Ferenc József osztrák császár és felesége Sissy, a másik Horthy Miklós kormányzó családja. "A történelmi háttér nem Magyarország legdicsőbb korszakaihoz kötődik" - mondta.
   
A volt külügyminiszter arról is beszélt, az elnökség nem lehetett nagy hatással Magyarországra, mivel nem volt igazán látható; bár egy-két kulturális esemény emlékezetes marad, az elnökség nem szerepelt a napi hírekben, és az elnökségi szóvivő, Bakos Piroska szinte láthatatlan volt.
   
Balázs Péter kitért arra, hogy az elnökség során a hosszú távú dossziék közül a legfontosabb a gazdasági kormányzás volt. Értékelése szerint ebben kétségkívül előrelépés történt, a magyar szakértők remek munkát végeztek a hatos jogszabálycsomag kidolgozásában.
   
Ezen a téren Magyarországnak szerinte hármas hátránya volt: az ország nem tartozik az euróövezethez, nincs pénzügyminisztere, továbbá hátrányt jelentett az a politikai döntés, hogy Magyarország nem csatlakozott az úgynevezett európlusz paktumhoz. Balázs Péter szerint "ez politikai kudarc volt". Azt mondta, e hátrányok miatt a magyar kormány nem játszott lényeges szerepet a gazdasági kormányzás témakörében, "a szakértők hozzájárultak, de a kormány nem".
   
Az EU-bővítés kérdésköre kapcsán örömét fejezte ki a horvát csatlakozási tárgyalások érdemi előrehaladása okán. Azt mondta, Magyarországnak volt egy titkos fegyvere, Györkös Péter, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet vezetője személyében, aki előzőleg horvát nagykövet volt. Hozzáfűzte, hogy kiváló szakértői csapat dolgozott a bővítési munkacsoportban.
   
Az EU-integrációra törekvő Szerbia kapcsán nagyon pozitív fordulatnak nevezte a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic volt tábornok elfogását és kiadatását. "A magyar kormány nem reagált erre a fontos eseményre" - mondta, és hozzátette: volt külügyminiszterként úgy ítéli meg, hogy ez elszalasztott alkalom volt, Magyarország többet is tehetett volna Szerbia érdekében, amely nagyon fontos szomszédja.
   
Az elmaradt keleti partnerségi csúcstalálkozó kapcsán azt mondta, ez lett volna az egyetlen ilyen találkozó, így nem volt kormányfői tanácskozás Magyarországon, "akárhogyan is, ez politikai veszteség".
   
Balázs Péter üdvözölte a magyar elnökség saját célkitűzései közé tartozó Duna-stratégiát, és fényes sikernek minősítette az uniós romastratégia kidolgozását.
   
Az arab tavasz kapcsán azt mondta, a tripoli magyar nagykövetség az EU utolsó működő képviseleteként hősiesen látta el munkáját a nehéz körülmények között. Megjegyezte ugyanakkor, bár a Külügyminisztérium vezetői több tényfeltáró látogatást tettek a Líbiával szomszédos régiókban, a magyar elnökségtől nem indult ki kezdeményezés.

Dossziénk a soros magyar EU-elnökségről.