Érdekességek a magyar EU-elnökség fél évéből

Magyarország uniós elnöksége alkalmából több mint 250 rendezvényt tartottak itthon. Az események kiemelt helyszíne volt a gödöllői Grassalkovich-kastély, ahol mintegy húsz magas szintű elnökségi találkozót, informális miniszteri ülést tartottak. Elsőként az EU-tagállamok Európa-ügyi miniszterei és államtitkárai értekeztek január közepén, utoljára pedig az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri értekezletét (június 6-7.) követően tartottak itt elnökségi sajtótájékoztatót.

Az ASEM-tanácskozás volt egyben a félév legnépesebb rendezvénye, amelyen 46 ország képviseltette magát. Néhány nappal később rendezték meg a legnagyobb üzleti összejövetelt, az európai munkaadói szervezet, a BusinessEurope elnökök tanácsának ülését Budapesten. Az egyik legnagyobb érdeklődést az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek (ECOFIN) áprilisi gödöllői informális tanácsülése keltette, amelyre 465 sajtóbelépőt osztottak ki.
   
Gödöllő mellett Balatonfüred és Debrecen is nem hivatalos uniós értekezletek helyszíne volt, előbbi helyen április közepén a távközlési, utóbbin május végén a mezőgazdasági tárcavezetők tanácskoztak. Az eseményeknek helyszínt biztosított Budapest több intézménye is, köztük a Néprajzi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Parlament épülete, továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium. Magas szintű, illetve szakértői tanácskozást rendeztek többi között Szentendrén, Visegrádon, Esztergomban, Sopronban, Balatonszemesen, Pécsett, utóbbi helyen első alkalommal tanácskoztak az EU kulturális külkapcsolatokért felelős vezetői.
   
Január 16-án rendezték a félév első hivatalos miniszteri találkozóját Brüsszelben a pénzügyminiszterek részvételével, míg az utolsón (június 28-án) a mezőgazdasági és halászati tárcavezetők értekeztek Luxembourgban.
   
A féléves magyar elnökséghez több "elsőség" is fűződik: április 9-én megtartották az első európai tehetségnapot, elfogadták az EU első sportmunkatervét, valamint romastratégiáját, és a versenykérdésekkel foglalkozó miniszterek megtartották az EU történetének első űrkutatási tanácsülését. Erre az időszakra esett az első fél éves gazdasági koordinációs eljárás, az európai szemeszter lebonyolítása, és ekkor indították útjára az egységes európai szabadalom létrehozását lehetővé tevő, úgynevezett megerősített együttműködést, amellyel csaknem ötven év után megvalósulhat az európai szabadalmi rendszer reformja.
   
Az elnökség alatt mintegy 300 kulturális program valósult meg, amelyek 60-40 százalékos arányban oszlottak meg a külföldi és a magyar helyszínek között. Kiemelt helyet foglalt el a Liszt-év programsorozata, amelynek aktualitása a zeneszerző, zongoraművész Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója volt. Tíz nagy kiállítást szerveztek külföldön, mintegy 200 tárlatot is létrehoztak, 180 koncertet rendeztek, 15-20 színházi előadást segítettek színpadra, több táncprodukciót is külföldre vittek, s csaknem félszáz, irodalomhoz fűződő eseményt szerveztek. A hat hónap alatt több rendezvény is kapcsolódott az idei önkéntesség európai évéhez.
   
A magyar EU-elnökség vendégei magyar hagyományokat tükröző ajándékokat kaptak, ezek között az elnökségi nyakkendők, sálak, tollak, mandzsettagombok mellett herendi csésze és Zsolnay-medál, illetve kitűzők, Liszt CD-k, magyaros mintázatú pendrive-ok is voltak, a magyar találmányokat a Rubik-kocka, C-vitaminos cukorka, a lézeres golyóstollak és dinamós zseblámpák képviselték. Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár a hét elején Brüsszelben adta át ünnepélyesen a leköszönő magyar EU-elnökség ajándékát, egy herendi vázát Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének.
   
A hazai eseményeken kizárólag magyar borokat szolgáltak fel, a brüsszeli találkozókon az italok mintegy fele származott magyar pincékből, ezek között volt tokaji, egri, villányi, soproni és zalai bor. A résztvevők magyar gasztronómiai specialitásokat is megkóstolhattak, az ételekért Ruprecht László séf felelt, míg a borokért Gál Helga, Magyarország első magyar női sommelier-je. Egy közelmúltban született együttműködési nyilatkozat értelmében a 2011 második felében soros lengyel EU-elnökség is a magyar borokat fogja népszerűsíteni a magas szintű találkozókon. A Magyarországra érkező vendégek a repülőtér EU-elnökségi várójában meggy-, szilva- és barackpálinkát is ízlelhettek, automatából.
   
A költségekről Robák Ferenc, az EU-elnökségi operatív ügyekért felelős kormánybiztos június közepén elmondta, hogy tavaly 6,9 milliárd forintot fordítottak az EU-elnökségre, az idén pedig nem lépik túl a tervezett 15,5 milliárd forintot.