Belföld

2012.03.30. 14:56

Budaházy-ügy: folytatódott a hatóságokkal együttműködő tanú kihallgatása

Folytatódott a hatóságokkal együttműködő tanú kihallgatása a Budaházy György és társai ellen terrorcselekmények vádjával indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken pénteken.

MTI

Benkő György a korábbi tárgyalásokon tanúként elmondta, kapcsolatba került az egyik vádlottal, Somogyi Józseffel és azt színlelte, támogatja nézeteit, szeretne csatlakozni elvbarátaihoz, és így a bizalmába férkőzve igyekezett minél többet megtudni tőle a Budaházy vezette Magyarok Nyilairól. Ez a vád szerint terrorszervezet volt, amely számos Molotov-koktélos, illetve fegyveres támadást hajtott végre 2007-2009-ben az akkori szocialista-szabad demokrata kormánypártok székházai, miniszterek és országgyűlési képviselők otthonai ellen azért, hogy megfélemlítse a parlamenti többséget.

Benkő 2008-ban a Magyarok Nyilai működésével, akcióival kapcsolatban Somogyival folytatott beszélgetéseiket 2009 első hónapjaiban telefonján is rögzítette. Hangfelvételeket készített egy gépjárműben is, de ennek módjáról nem beszélhetett, mert nem kapott felmentést titoktartási kötelezettsége alól. A bíróság kérdésére annyit elárult, hogy a titokgazda a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Benkő a több órányi hangfelvételt 2009 április elején bevitte az NNI Aradi utcai épületébe, és ott több napon át vallomást is tett.

Budaházy a pénteki tárgyaláson megjegyezte: számos jel utal arra, hogy Benkő hamarabb került kapcsolatba a hatóságokkal, mint ahogy azt állítja. A vádlott többek között abból következtetett erre, hogy bár Benkő állítása szerint csak 2009 április elején ment el az NNI-hez, de az eljárás adatai szerint Somogyit már 2009 február végétől lehallgatták, Budaházy szerint azért, mert Benkő "képbe hozta" a hatóságokat. Budaházy "sunyiságnak" minősítette, hogy a vádlottak számára nem tisztázott Benkő szerepe az eljárásban.

A pénteki tárgyaláson a védelem felvetette azt is, hogy Benkő korábbi - bíróság előtt tett - állításával szemben a Somogyi Józseffel folytatott beszélgetéseinek egy harmadik személy is fültanúja volt.

Benkő kérdésre sem mondta el, kiről van szó, holott az ügyvédek többször is próbálták kideríteni a személyazonosságát, céloztak arra, hogy a tanú volt barátnője, a keresztnevét is kimondták, ám Benkő megkötötte magát és kijelentette: nem akarja "belekeverni". A bíróság azzal állította le az ügyvédek faggatózását, hogy amennyiben megalapozottnak tartja az illető tanúkénti megidézésére irányuló védői indítványt, és helyt ad annak, úgyis kiderül, kiről van szó, ellenkező esetben viszont teljesen szükségtelen nyilvánosságra hozni a nevet.

 

A büntetőper során több olyan esemény is történt, amely arra utal: ismeretlenek kísérleteket tettek az eljárás megzavarásra, illetve egyes részvevőinek elbizonytalanítására, a bíróság pedig mindennek elhárítása érdekében több lépést is tett már.

A büntetőper első, 2011. március 2-ai tárgyalását bombariadó szakította félbe, amiatt órákra kiürítették a Fővárosi Bíróságot, több száz embernek kellett elhagynia a Markó utcai épületet, és azóta lényegesen szigorúbb a beléptetési rend azokon a napokon, amikor a Budaházy-ügyben tárgyalást tart a bíróság.

Az első hetekben a tárgyalások kezdetén hol tapssal, hol néma felállással demonstráltak Budaházy mellett szimpatizánsai, s ezeknek csak az öttagú tanácsot vezető bíró többszöri nyomatékos felszólítása vetett véget. A büntetőper tárgyalásain többször előfordult, hogy egy-egy hallgatót kellett eltávolítani, mert zavarta a tárgyalás rendjét. Amikor pedig tavaly májusban a támadássorozat egyik sértettjét, Kóka János volt szabad demokrata frakcióvezetőt, gazdasági minisztert hallgatták meg tanúként, vallomása végén elmondta, a bíróság folyosóján inzultálták. A bíró felszólítására Kóka a tárgyalóterem hallgatóságának soraiban azonosította az őt szóban inzultáló fiatalembert, akit a bíró figyelmeztetett: amennyiben ez megismétlődik, kitiltja az épületből. A fiatalember erre fennhangon megjegyezte, nem igaz, amit a tanú mond, nem is érti, miért adnak hitelt a szavainak, majd rövidesen távozott a teremből.

Szintén egy tavaly májusi tárgyaláson a bírói tanács vezetője ismertette azt a feljegyzését, amelyben rögzítette, hogy néhány nappal korábban otthona közvetlen közelében egy fiatal nő azzal fordult hozzá, ő Budaházy húga, és arra kéri: szeresse a bátyját, mert egy "hazafi". A bíró ennek kapcsán a májusi tárgyaláson fontosnak tartotta közölni, a történtek az ügy elbírálásában nem befolyásolják.

A bíróság tavaly júniusban kezdte meg annak az embernek a kihallgatását, aki a nyomozás során egy ideig gyanúsított volt, majd miután magára és másokra nézve részletes terhelő vallomást tett, megszüntették ellene a nyomozást, és immár tanúként vehetett részt az eljárásban. Amikor ez a tanú bíróságon az egyes támadásokra tért volna, elakadt a vallomásában, mire a bíróság szünetet rendelt el, majd az ügyész a tanú védelmére hivatkozva zárt tárgyalást indítványozott, amelynek a bíróság helyt adott, mi több, nem csupán a hallgatóságot, de a bírósági gyakorlatban ritkán alkalmazott megoldással Budaházyt és egyik vádlott-társát is eltávolíttatta a tárgyalóból arra az időre, amíg a tanú kihallgatása folyik. Tavaly június óta már többször is visszaidézték a férfit, mindig zárt tárgyaláson.

A pénteki tárgyaláson Budaházy és két vádlott-társa kérte házi őrizete megszüntetését, illetve enyhítését. A bíróság Budaházy és egyik társa esetében az ügyészség álláspontját elfogadva elutasította az indítványokat, harmadik társuknál pedig érdemben nem is vizsgálta azt, miután e vádlott esetében a Kúria a napokban határozott a kényszerintézkedés fenntartásáról. Budaházy és egyik társa fellebbezett a döntés ellen. A vádlottak tagadják bűnösségüket.

A büntetőper május végén folytatódik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!