A kormány benyújtotta a jegybanktörvény és az Alaptörvény módosítását

Ezek szerint nem kell megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kormány képviselője nem vesz részt a testület ülésein, kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok, és nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden késő este közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a kormány a nap folyamán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot.

"A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti" - áll a tárca közleményében, amely szerint "e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta".

Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslatok szerint az indítványok célja az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése.

A javaslat hatályon kívül helyezi a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein.

Ugyancsak kikerül a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

A törvényjavaslat az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében a kihirdetését követő napon hatályba lép.

A törvényjavaslat egy paragrafusa a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sarkalatosként elfogadott rendelkezéseit helyezi hatályon kívül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges - áll az indoklásban.

Alaptörvény módosítása

Hatályát veszti az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek az a cikke is, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonására teremtett volna alapot.

Az Európai Bizottság három ügyben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény. A testület szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az új magyar alkotmány egyes rendelkezései illetve egyes sarkalatos törvények sérthetik az európai uniós alapszerződést. Az Európai Bizottság kifogásolta többek között, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartja, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat nem változtatta meg.

Hétfőn az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével tartottak informális egyeztetés Frankfurtban az MNB-törvényről. Az NGM az egyeztetést követően csak annyit közölt: az eseti munkacsoport megbeszélést folytatott annak érdekében, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza. Az egyeztetésről a résztvevő felek sem adtak további tájékoztatást.