Belföld

2012.04.03. 21:57

OGY - Ismét napirendre került a bírósági szervezet átalakítása

A személyszállítási törvény részletes vitájával fejeződött be a parlament keddi ülésnapja.

MTI

Az MSZP és a Jobbik felszólalásaival ért véget a személyszállítási törvény részletes vitája

A szocialista Gúr Nándor és Göndör István, valamint a jobbikos Bödecs Barna felszólalásaival ért véget a személyszállítási törvény részletes vitája. Göndör István többször is azt hangsúlyozta, hogy a napi három járatpár, amelyet a kormány garantálni akar a településeken, kevés, és nem felel meg a korábban megfogalmazott követelményeknek sem.

Gúr Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatban a pályázati eljárás nélkülözése "nem szerencsés", mert torz helyezetek alakulhatnak ki. Hozzátette: szükséges összekapcsolni a közszolgáltatási szerződéseket a közbeszerzési törvényben leírtakkal is.

Ezt követően a képviselő a versenyeztetési eljárás szükségességét emelte ki, mondván, ha valamit versenyeztetnek, akkor a szolgáltatás díja is olcsóbb lehet, ez pedig több területen is hasznot hoz.

Bödecs Barna (Jobbik) arról beszélt, hogy a közlekedésszervezői iroda úgy alakult át, hogy csak a "központi akarat" végrehajtására képes, nem tudja integrálni, közvetíteni a régiókban megmutatkozó közlekedési igényeket. Döntési joguk sincs arra, hogy milyen módon válasszák ki a szolgáltatót, és a párhuzamosságok kiváltására sem alkalmasak - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy egységes közszolgáltatási menetrendre tettek javaslatot, mivel jelenleg az egyes szolgáltatóknak külön-külön menetrendjük van.

A képviselő hozzáfűzte: a minimális három járatpár közlekedését a Jobbik nem csak hétköznapokon, hanem hétvégén és ünnepnapokon is biztosítaná.

Fónagy János államtitkár a vitában elhangzottak után reagálásában jelezte: az, hogy több javaslatot nem támogattak, az nem azt jelenti, hogy a kormány azokat nem veszi figyelembe. Több javaslatnak ugyanis nem ebben a törvényben, hanem az ezt életbe léptető kormányrendeletben, illetve egyéb szabályokban van helye.

Több képviselő is kifogásolta a menetrendváltozást, amelyben több járatot megszüntetne a kormány. Ezzel kapcsolatban Fónagy János azt mondta, naponta több mint 10 ezer közösségi közlekedési járat indul el, ebből négyszázat érint a menetrend változása, amelyet az államtitkár ésszerűsítésnek nevezett.

Az államtitkár szerint fenntarthatatlan az a rendszer, hogy 10 utasból csak egy vesz teljes áron jegyet, ezért ezt lépésről-lépésre meg kell szüntetni.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

Napirend utáni felszólalások

Magyar Zoltán (Jobbik) Mi lesz veled magyar vidék? című felszólalás-sorozatában Széchenyi Istvánról, illetve a mezőgazdaságban betöltött szerepéről beszélt.

Baráth Zsolt (Jobbik) Solymosi Eszterre emlékezett, aki idén 130 éve tűnt el. Ő volt az a lány, akit Tiszaeszláron - a képviselő megfogalmazása szerint - zsidók ölhettek meg 1882-ben.

Fónagy János államtitkár a felszólalásra reagálva közölte, a Jobbik ezzel a napirend utáni felszólalással "oda sorolta magát, ahova sokan gondolják", hogy tartozik. Hozzátette: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A felszólalásokat követően Balczó Zoltán alelnök lezárta a keddi ülésnapot. A parlament jövő kedden 13 órakor folytatja munkáját.

 

Fidesz: a kor követelményeinek megfelelően módosul a földmérési szabályozás

Pócs János fideszes képviselő szerint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat a kor követelményeinek megfelelően állapítja meg a térképészeti és földmérési fogalmakat.

A javaslat lényeges elemének nevezte a háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtését.

Jobbik: szakmailag megalapozott a javaslat

Endrésik Zsolt, a Jobbik képviselője szakmailag megalapozottnak tartotta a javaslatot. Mint mondta, az elmúlt időszakban megvalósult technológiai fejlődés indokolja a jogszabályváltozást is.

Az ellenzéki képviselő a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy annak részleteit nem dolgozták még ki, és a műszaki háttér sem áll készen, így kérdéses a rendszer 2013-as bevezetése.

LMP: az információszabadságról szóló törvényt is módosítani akarják

Schiffer András, az LMP képviselője egy a térképészeti törvényjavaslathoz benyújtott fideszes módosító indítványt kritizált, amellyel a fideszes Font Sándor az információszabadságról szóló 2011-es törvényt is megváltoztatná. A módosítás lényege, hogy a megértéshez szükséges szakértelem miatt korlátoznák a közérdekű adatok megismerését, ami Schiffer András szerint azt jelenti, hogy csak az az állampolgár juthat hozzá bizonyos információkhoz, akinek van pénze megfelelő szakértelmet igénybe venni.

"Önök hülyének nézik az embereket" - fogalmazott Schiffer András, aki szerint ez a módosítás az "oligarchák" érdekeit szolgálja.

Az ellenzéki politikus azt kérte a kormánytól, hogy ne támogasson ilyen jellegű módosításokat.

MSZP: a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítása különösen fontos

Schiffer Andráshoz hasonlóan a szocialista Lamperth Mónika is arról beszélt, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés maradéktalan biztosítása a mai világban különösen fontos. Arra kérte a kabinetet, hogy már most adjon választ Font Sándor említett javaslata miatti aggodalmakra. Az ellenzéki politikus szerint ha nem kezelik kellő kritikával Font Sándor módosító indítványát, akkor az beláthatatlan következményekkel járhat.

Válaszában V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt mondta: a kormányzat még nem döntött arról, támogatja-e a fideszes Font Sándor javaslatát, amellyel kapcsolatban - mint fogalmazott - az információs önrendelkezési jog és a földmérésszakmai érvek ütköznek.

Ezt követően az ülés levezető elnöke, Jakab István lezárta az általános vitát.

A személyszállítási törvényjavaslat részletes vitája

MSZP: a Ház határozzon a szociálpolitikai menetdíj-támogatásról!

Göndör István (MSZP) arra a szocialista módosító indítványra hívta fel a figyelmet, amely szerint a szociálpolitikai menetdíj-támogatás meghatározásában nem az állam szerepelne mint jogszabályalkotó, hanem az Országgyűlés.

Kitért arra is: kezdeményezik, hogy a helyi közlekedés díjainak megállapításához a közlekedésért és az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is szükséges legyen.

A Jobbik a vasút felértékelődéséről

Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy Mátészalka-Csenger-Fehérgyarmat háromszögben felértékelődik a vasúti szállítás szerepe, mert ezeknek a településeknek a kórházaiban más-más típusú osztályok maradnak meg, így az emberek kénytelenek utazni a települések között. Hozzátette, hogy eközben viszont Csenger-Mátészalka vonatkozásában a nyolc vonatpárból kettőt hagynának meg, de azt is a "legszerencsétlenebb módon". Szavai szerint ezentúl a vasúti dolgozók is Volán buszokkal jutnak majd be a munkahelyükre.

A politikus úgy látta, lehetne ésszerű módon csökkenteni, de oda kellene figyelni arra is, hogy ezek a vonatok ne a leglehetetlenebb időpontokban induljanak.

Jobbik: száz kilométer legyen az elővárosi közlekedés határa

Bödecs Barna (Jobbik) elmondta, frakciójuk azt javasolta, hogy az elővárosi közlekedés külső határát ne hetven, hanem száz kilométerben határozza meg a törvény. Hangsúlyozta, hogy a munkahelyek koncentrálódása miatt az embereknek akár napi szinten is egyre komolyabb távolságokat kell beutazniuk.

Kitért arra is, hogy a Jobbik előírná a szolgáltatók számára az együttműködés olyan formáját, amelyik alapján az utas érdekeit szem előtt tartva alakítanák ki a csatlakozások rendszerét és helyeznék el a megállókat. Véleménye szerint a szolgáltatók működésének vezérelve kellene legyen az egységes és integrált szolgáltatás bevezetése, amelynek során szolgáltatóktól független jegyeket kellene értékesíteni.

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslat részletes vitájával

Az MSZP nagyobb kontrollt javasol a Országos Bírósági Hivatal elnöke felett

Lamperth Mónika, az MSZP képviselője emlékezetett arra, hogy a kormány azért nyújtotta be a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, mert az igazságszolgáltatás szerkezetétét illető szabályozást a Velencei Bizottság kritikával illette és módosításokat javasolt.

Közölte: módosító indítványaik többek között arról szólnak, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jobban kontrollálja az Országos Bírói Tanács, amelynek ezért érdemi, ellenőrző hatásköröket adnának. Hozzátette: a bírói tanácsnak emellett egyetértési jogot is adnának a bíróságok költségvetésére vonatkozóan.

Vita az OBH-elnök jogköréről

Schiffer András, az LMP képviselője azt mondta, a jelenlegi helyzetben nem lehet tudni, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője vagy Polt Péter legfőbb ügyész mikor, milyen okokból terelget ügyeket másik bíróságokra.

Szerinte nem a bírák pártatlanságáról, hanem arról van szó, hogy súlyosan sérülnek azok az objektív intézményi garanciák, amelynek alapján mindenki csorbítatlanul hihet a bíróságok pártatlan és befolyásmenetes működésében.

A fideszes Mátrai Márta ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének februárban hatályba lépett ajánlása egy másik bíróság kijelölését "végső és kivételes" igazgatási eszközként határozza meg a munkateher arányosítása érdekében.

Schiffer András erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnöki ajánlás nem jogforrás. Mint mondta, elvből nem ért egyet azzal, hogy ügygazdaságossági szempontból lehessen ügyeket tologatni, de ha már erre tesznek javaslatot, akkor törvényben kellene meghatározni az objektív előírásokat, hogy mekkora ügyhátralék mellett lehet ügyeket áthelyezni.

Lampert Mónika, az MSZP képviselője egyetértett Schiffer András aggályaival, hozzátéve, hogy az elnöki ajánlásban megfogalmazott feltételek rendkívül szubjektívek, amelyeket "egy fideszes politikai megrendelés bármikor felírhat".

Mátrai Márta az ellenzéki kritikákra reagálva hangsúlyozta: az OBH elnöke a bíróságok kijelölésének jogát a bírói tanács ellenőrzése mellett gyakorolja. Azt is kiemelte, hogy nem a bíró, hanem a bíróság kijelöléséről van szó.

LMP: biztosítsanak többletkapacitásokat a bíróságoknak

Schiffer András (LMP) úgy látta, hogy folyamatban lévő ügyek esetén konkrét bíróktól vontak el személyeket. A törvényes bíróhoz való jog azt jelenti, hogy egy per vagy eljárás során kizárólag a semleges elveken nyugvó eljárásjogi szabályok alapján dől el, hogy ki bírálja el az ügyet - jelentette ki. A képviselő szerint a kormányoldal viszont ezt az objektív garanciarendszert bontotta meg.

A politikus azt mondta, hogy ha az Országgyűlés úgy látja, hogy a bíróságok leterheltek, akkor azt úgy kell megoldani, hogy többletkapacitásokat biztosítanak a számukra. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ma azért húzódnak hosszú évekig ügyek, mert nehéz szakértőket találni azokhoz.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik javaslatait ismertette

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik módosító javaslatait sorolva közölte, pártjuk szeretné, ha az OBH elnökét továbbra is megilletné a jogegységi eljárás indítványozásának joga. Elmondta, hogy a Jobbik nincs ellene annak, hogy az OBH elnökének lehetősége legyen jogszabályi kezdeményezéseket tenni, de emellett viszont azt is támogatnák, hogy az Országos Bírósági Tanács önállóan is megkapja ezt a jogot.

Az OBT ülésén elképzelésük szerint részt vehetnének a soron kívüli eljárásban zajló ügyek érintettjei - mondta a politikus, aki egyúttal azt is kérte, hogy ezekre az ülésekre hívják meg a mértékadó jogvédő szervezetek képviselőit is.

Hangsúlyozta, hogy a jogszabály támogatását a javaslataik elfogadásához kötik.

Staudt Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy ha a kinevezésre jogosult véleménye eltér a véleményező testület javaslatától, azt részletesen indokolja. A képviselő kifogásolta azt is - és egy módosító javaslatban törölné el -, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogában áll eredménytelenné nyilvánítani a bírók kinevezési pályázatát.

Répássy: a bíróság kijelölése nem új keletű

Répássy Róbert államtitkár a vitára adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság kijelölése, vagyis ügyek áthelyezése nem új keletű. Ami új elem, hogy az ésszerű határidőn belüli befejezés érdekében is lehessen ügyeket áthelyezni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az OBH elnöke ezt hivatalból nem kezdeményezheti, csak az érintett bíróságok kezdeményezésére, a kijelölendő bíróságok közreműködésével.

Elmondta azt is, hogy az Országos Bírói Tanács határozatban fogja megállapítani, hogy minek alapján kezdeményezhető egy ilyen áthelyezés. Az államtitkár az önkényes ügyáthelyezésre vonatkozó kritikákat politikai vádaskodásnak minősítette.

A pályázatok nyilvánosságára vonatkozó bírálatokról szólva azt mondta: azok éppen annyira lesznek nyilvánosak, mint eddig, a pályázatokba az eljárásban résztvevő bírói testületek, valamin az OBT tagjai tekinthetnek be.

Az államtitkár visszautasította az OBH elnökének túlhatalmára vonatkozó kritikákat is, és kijelentette: senkiből sem lehet bíró vagy bírói vezető, akit a véleményező testület nem támogat. Hangsúlyozta: nincs lehetőség kívülről érkező, politikailag motivált bírók kinevezésére.

Az ülés levezető elnöke a részletes vitát lezárta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!