Jegybanktörvény: a költségvetési bizottság szerint általános vitára alkalmas a javaslat

A jegybanktörvényről Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta: a mostani törvénymódosítás kapcsán a jegybank továbbra is fenntartja azt az észrevételét, hogy az MNB elnökének véleményezési joga maradjon meg a monetáris tanács tagjai jelölésével kapcsolatban.

Hozzátette: továbbra is úgy látják, hogy a harmadik alelnök esetleges kinevezése, illetve a monetáris tanács létszámának növelése sem szakmailag, sem a költséghatékonyság szempontjából nem indokolt.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a törvénymódosítás, ha elfogadják, teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az EKB és az IMF részvételével zajlott ötoldalú egyeztetéseken megfogalmaztak.

Elmondta: új elemként bekerült a törvénymódosító javaslatba, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Karvalits Ferenc hangsúlyozta: a devizatartalék stratégiai alakulásáról továbbra is a korábbi negyedéves rendszerességgel tájékoztat majd az MNB. Hozzátette: a jegybank vezetése azonban nem kíván a tartalékok szerkezetére "mikroinfókat" közölni, a jegybank kívánja eldönteni, milyen mélységig, milyen részletességgel szolgáltat adatokat a devizatartalékról.

Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.

Hozzátette: továbbra is úgy látják, hogy a harmadik alelnök esetleges kinevezése, illetve a monetáris tanács létszámának növelése sem szakmailag, sem a költséghatékonyság szempontjából nem indokolt.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a törvénymódosítás, ha elfogadják, teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az EKB és az IMF részvételével zajlott ötoldalú egyeztetéseken megfogalmaztak.

Elmondta: új elemként bekerült a törvénymódosító javaslatba, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Karvalits Ferenc hangsúlyozta: a devizatartalék stratégiai alakulásáról továbbra is a korábbi negyedéves rendszerességgel tájékoztat majd az MNB. Hozzátette: a jegybank vezetése azonban nem kíván a tartalékok szerkezetére "mikroinfókat" közölni, a jegybank kívánja eldönteni, milyen mélységig, milyen részletességgel szolgáltat adatokat a devizatartalékról.

Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a törvénymódosítás, ha elfogadják, teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az EKB és az IMF részvételével zajlott ötoldalú egyeztetéseken megfogalmaztak.

Elmondta: új elemként bekerült a törvénymódosító javaslatba, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Karvalits Ferenc hangsúlyozta: a devizatartalék stratégiai alakulásáról továbbra is a korábbi negyedéves rendszerességgel tájékoztat majd az MNB. Hozzátette: a jegybank vezetése azonban nem kíván a tartalékok szerkezetére "mikroinfókat" közölni, a jegybank kívánja eldönteni, milyen mélységig, milyen részletességgel szolgáltat adatokat a devizatartalékról.

Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.

Elmondta: új elemként bekerült a törvénymódosító javaslatba, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Karvalits Ferenc hangsúlyozta: a devizatartalék stratégiai alakulásáról továbbra is a korábbi negyedéves rendszerességgel tájékoztat majd az MNB. Hozzátette: a jegybank vezetése azonban nem kíván a tartalékok szerkezetére "mikroinfókat" közölni, a jegybank kívánja eldönteni, milyen mélységig, milyen részletességgel szolgáltat adatokat a devizatartalékról.

Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.

Karvalits Ferenc hangsúlyozta: a devizatartalék stratégiai alakulásáról továbbra is a korábbi negyedéves rendszerességgel tájékoztat majd az MNB. Hozzátette: a jegybank vezetése azonban nem kíván a tartalékok szerkezetére "mikroinfókat" közölni, a jegybank kívánja eldönteni, milyen mélységig, milyen részletességgel szolgáltat adatokat a devizatartalékról.

Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.

Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.

Simor: az MNB egyetért a módosításokkal

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén, amelyen a képviselők általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot. Simor András ugyanakkor kifejtette: továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsa és az alelnökök létszámának további bővítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban. (Ekkor jár le Simor András mandátuma.) Az MNB elnöke aláhúzta: hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnökének lenne véleménynyilvánítási joga a monetáris tanács tagjainak jelölésével kapcsolatban, beleértve az alelnököket is. Simor András felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat nem érinti az MNB vezetőjének és döntéshozóinak fizetését, pedig az azzal kapcsolatos jelenlegi szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel.

Burány Sándor (MSZP) hozzászólásában üdvözölte, hogy a legvitatottabb pontokban megegyezett a kormány és a jegybank, azonban azt tartanák jónak, ha törvényben rögzítenék, hogy a monetáris tanács létszáma és az alelnökök száma nem növelhető. Kovács Tibor (MSZP) felvetette, hogy a jegybanktörvényről a megegyezés elhúzódása több 100 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nemzeti bank csak nevében nemzeti, nem a magyarok érdekeit szolgálja, így az MNB-törvény módosításával sem értenek egyet, mint ahogyan az általa "szuperkolhoznak" nevezett Európai Unió elvárásainak való megfelelési kényszerrel sem. Scheiring Gábor (LMP) kiemelte: jó, hogy az MNB és a kormány konfliktusa a végéhez közeledik, ugyanakkor a konfliktus eléggé költséges volt, súlyos tízmilliárdjaiba került a magyar államnak. Ezért a jövőben kordában kell tartani a hosszú távon a gazdaság fejlődését nem szolgáló döntéseket - mondta a képviselő.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke megerősítette: a kormány megvárja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) - amely korábban több ponton kifogásolta az eredeti törvényt - véleményt mondjon a módosításokról, a parlament csak azt követően szavaz a jogszabályról. Hozzátette, hogy az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitái még a héten lezajlanak a parlamentben, de szavazás csak az után lesz, miután az EKB megküldte véleményét. Az MTI információi szerint az EKB július 6-ig véleményezi a nemrég előterjesztett módosításokat. Rogán Antal szerint olyan jegybanktörvény született, amely kölcsönösen szolgálja mindkét fél érdekét, és garantálja a jegybank függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy az MNB-törvény fő részeit a jövőben csak minősített többséggel lehet módosítani; ez pedig szerinte azért fontos, mert az előző ciklusokban nem volt olyan kormány, amely ne nyúlt volna a jegybanktörvényhez. Ezt a jövőben nem lehet majd megtenni - hangsúlyozta. Hozzátette: a törvénymódosítás elfogadása biztosítja az MNB megfelelő működését, emellett elhárítja az akadályokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval megkezdendő tárgyalások elől. A bizottság a kormánypárti képviselők 19 igen, valamint az LMP-s, jobbikos és MSZP-s képviselők 5 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén, amelyen a képviselők általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot. Simor András ugyanakkor kifejtette: továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsa és az alelnökök létszámának további bővítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban. (Ekkor jár le Simor András mandátuma.) Az MNB elnöke aláhúzta: hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnökének lenne véleménynyilvánítási joga a monetáris tanács tagjainak jelölésével kapcsolatban, beleértve az alelnököket is. Simor András felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat nem érinti az MNB vezetőjének és döntéshozóinak fizetését, pedig az azzal kapcsolatos jelenlegi szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel.

Burány Sándor (MSZP) hozzászólásában üdvözölte, hogy a legvitatottabb pontokban megegyezett a kormány és a jegybank, azonban azt tartanák jónak, ha törvényben rögzítenék, hogy a monetáris tanács létszáma és az alelnökök száma nem növelhető. Kovács Tibor (MSZP) felvetette, hogy a jegybanktörvényről a megegyezés elhúzódása több 100 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nemzeti bank csak nevében nemzeti, nem a magyarok érdekeit szolgálja, így az MNB-törvény módosításával sem értenek egyet, mint ahogyan az általa "szuperkolhoznak" nevezett Európai Unió elvárásainak való megfelelési kényszerrel sem. Scheiring Gábor (LMP) kiemelte: jó, hogy az MNB és a kormány konfliktusa a végéhez közeledik, ugyanakkor a konfliktus eléggé költséges volt, súlyos tízmilliárdjaiba került a magyar államnak. Ezért a jövőben kordában kell tartani a hosszú távon a gazdaság fejlődését nem szolgáló döntéseket - mondta a képviselő.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke megerősítette: a kormány megvárja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) - amely korábban több ponton kifogásolta az eredeti törvényt - véleményt mondjon a módosításokról, a parlament csak azt követően szavaz a jogszabályról. Hozzátette, hogy az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitái még a héten lezajlanak a parlamentben, de szavazás csak az után lesz, miután az EKB megküldte véleményét. Az MTI információi szerint az EKB július 6-ig véleményezi a nemrég előterjesztett módosításokat. Rogán Antal szerint olyan jegybanktörvény született, amely kölcsönösen szolgálja mindkét fél érdekét, és garantálja a jegybank függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy az MNB-törvény fő részeit a jövőben csak minősített többséggel lehet módosítani; ez pedig szerinte azért fontos, mert az előző ciklusokban nem volt olyan kormány, amely ne nyúlt volna a jegybanktörvényhez. Ezt a jövőben nem lehet majd megtenni - hangsúlyozta. Hozzátette: a törvénymódosítás elfogadása biztosítja az MNB megfelelő működését, emellett elhárítja az akadályokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval megkezdendő tárgyalások elől. A bizottság a kormánypárti képviselők 19 igen, valamint az LMP-s, jobbikos és MSZP-s képviselők 5 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Burány Sándor (MSZP) hozzászólásában üdvözölte, hogy a legvitatottabb pontokban megegyezett a kormány és a jegybank, azonban azt tartanák jónak, ha törvényben rögzítenék, hogy a monetáris tanács létszáma és az alelnökök száma nem növelhető. Kovács Tibor (MSZP) felvetette, hogy a jegybanktörvényről a megegyezés elhúzódása több 100 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Lenhardt Balázs (Jobbik) szerint a nemzeti bank csak nevében nemzeti, nem a magyarok érdekeit szolgálja, így az MNB-törvény módosításával sem értenek egyet, mint ahogyan az általa "szuperkolhoznak" nevezett Európai Unió elvárásainak való megfelelési kényszerrel sem. Scheiring Gábor (LMP) kiemelte: jó, hogy az MNB és a kormány konfliktusa a végéhez közeledik, ugyanakkor a konfliktus eléggé költséges volt, súlyos tízmilliárdjaiba került a magyar államnak. Ezért a jövőben kordában kell tartani a hosszú távon a gazdaság fejlődését nem szolgáló döntéseket - mondta a képviselő.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke megerősítette: a kormány megvárja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) - amely korábban több ponton kifogásolta az eredeti törvényt - véleményt mondjon a módosításokról, a parlament csak azt követően szavaz a jogszabályról. Hozzátette, hogy az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitái még a héten lezajlanak a parlamentben, de szavazás csak az után lesz, miután az EKB megküldte véleményét. Az MTI információi szerint az EKB július 6-ig véleményezi a nemrég előterjesztett módosításokat. Rogán Antal szerint olyan jegybanktörvény született, amely kölcsönösen szolgálja mindkét fél érdekét, és garantálja a jegybank függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy az MNB-törvény fő részeit a jövőben csak minősített többséggel lehet módosítani; ez pedig szerinte azért fontos, mert az előző ciklusokban nem volt olyan kormány, amely ne nyúlt volna a jegybanktörvényhez. Ezt a jövőben nem lehet majd megtenni - hangsúlyozta. Hozzátette: a törvénymódosítás elfogadása biztosítja az MNB megfelelő működését, emellett elhárítja az akadályokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval megkezdendő tárgyalások elől. A bizottság a kormánypárti képviselők 19 igen, valamint az LMP-s, jobbikos és MSZP-s képviselők 5 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke megerősítette: a kormány megvárja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) - amely korábban több ponton kifogásolta az eredeti törvényt - véleményt mondjon a módosításokról, a parlament csak azt követően szavaz a jogszabályról. Hozzátette, hogy az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitái még a héten lezajlanak a parlamentben, de szavazás csak az után lesz, miután az EKB megküldte véleményét. Az MTI információi szerint az EKB július 6-ig véleményezi a nemrég előterjesztett módosításokat. Rogán Antal szerint olyan jegybanktörvény született, amely kölcsönösen szolgálja mindkét fél érdekét, és garantálja a jegybank függetlenségét. Emlékeztetett arra, hogy az MNB-törvény fő részeit a jövőben csak minősített többséggel lehet módosítani; ez pedig szerinte azért fontos, mert az előző ciklusokban nem volt olyan kormány, amely ne nyúlt volna a jegybanktörvényhez. Ezt a jövőben nem lehet majd megtenni - hangsúlyozta. Hozzátette: a törvénymódosítás elfogadása biztosítja az MNB megfelelő működését, emellett elhárítja az akadályokat a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval megkezdendő tárgyalások elől. A bizottság a kormánypárti képviselők 19 igen, valamint az LMP-s, jobbikos és MSZP-s képviselők 5 nem szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.