Belföld

2012.10.02. 11:51

OGY - Csak játékkaszinóban működhetnek pénznyerő gépek, betiltották a játéktermeket

A parlament keddi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben.

MTI

 

 

Postatörvény

A postai piacnyitást teszi lehetővé, és az egyetemes szolgáltatások körét is szabályozza a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat - mondta expozéjában Fónagy János államtitkár az előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés keddi ülésén. A Fidesz vezérszónoka szerint a posta ügye nemzeti ügy. Az LMP-s Schiffer András szerint a javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz, a Jobbik és az MSZP viszont bírálta azt.

Fónagy: az uniós irányelvnek tesz eleget a törvényjavaslat

A postai piacnyitást, valamint az ország egész területén, mindenki számára elérhető szolgáltatások biztosítását is célul tűzi ki a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, amely ezzel az Európai Unió 1997-ben készített irányelvében foglaltakat biztosítja - mondta Fónagy János.

Az államtitkár közölte: az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatkörét. A jövőben az NMHH alkotja meg a mindenki számára nyújtandó, úgynevezett egyetemes szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó szabályokat, valamint felügyeli, ellenőrzi a tevékenységet.

A javaslat az új piaci szereplőknek is lehetőséget teremt arra, hogy részesedést szerezzenek például a levélkihordás piacából - tette hozzá Fónagy János, aki azt is hangsúlyozta: a jogszabály meghatározná azon szolgáltatások körét is, amelyeket az ország egész területén, hetente legalább öt napban biztosítani kell. Mint mondta, ezeket 2020-ig még a Magyar Posta nyújtja.

Mint arra rámutatott, a közigazgatási vagy a bírósági eljárások eredményes lebonyolítása szükségessé teszi ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítását, függetlenül attól, hogy a szolgáltató azt nyereségesen képes-e ellátni. Ezen szolgáltatásokról a jövőben az állam szerződést köt, a posta veszteségeire pedig kompenzációs alapot hoz létre.

Fidesz: a Magyar Posta ügye nemzeti ügy

Nyitrai Zsolt a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Magyar Posta ügye nemzeti ügy. Szerinte közösen kell megtalálni a kitörési pontokat, amelyek megmentik a postát, hiszen az állami szolgáltatónak mindenképpen csökkenni fognak a bevételei a piacnyitást követően. Ilyen kitörési pont lehet - amelyet a most tárgyalt javaslat is tartalmaz és erősít - az állampapír-forgalmazás a lakosság irányába, a nemzetközi terjeszkedés és az akvizíciók is. Emellett szerinte az államnak minden eszközzel védenie kell a Magyar Postát, amelynek részt kell vennie a közszolgáltatásokban - a nyugdíjak, segélyek jogosultakhoz való eljuttatásában -, illetve egyéb pénzforgalmazási szolgáltatásokban.

Hozzátette azt is: a piacnyitással kapcsolatban nagyon fontos tényező a szigor. Az új belépő szolgáltatóknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ehhez hozzájárulnak a hatóság bővülő szankcionálási lehetőségei is, melyeket szintén tartalmaz a javaslat - mondta Nyitrai Zsolt.

MSZP: hosszú távú stratégia kellene

Baja Ferenc (MSZP) szerint hosszú távú stratégiára lenne szükség a postáról és annak a közszolgáltatásokon belül elfoglalt helyéről. Ennek hiányában ugyanis szerinte nem biztosított a posta jövője és a modernizációja. Az MSZP szerint a piacnyitás az új szereplők erősödésével Budapesten és a nagyvárosokban akár a vidéki kisposták bezárásához is vezethet.

Az ellenzéki vezérszónok úgy vélte: a kormány nem tudta eldönteni, hogy egy vállalatot akar-e, vagy inkább egy közszolgáltatásokban részt vevő intézményt. A javaslattal pedig szerinte sem megvédeni, sem pedig új feladatokkal nem kívánja ellátni a kormány a Magyar Postát.

Hangsúlyozta: ezt a javaslatot az MSZP nem szavazza meg, hanem másfél éven belül elkészíti saját tervezetét, amely a posta szerepét a közszolgáltatások jövőjével kapcsolatos stratégiára alapozza. Hozzátette: a vállalati versenyt mindenképpen el fogja veszíteni, ezért kellene inkább a közszolgáltatások ellátásra fektetni a hangsúlyt.

Jobbik: megkésett a javaslat

Egy megkésett javaslattal van dolga a parlamentnek, aminek az az oka, hogy hosszasan kellett alkudozni róla az Európai Unióval - jelentette ki Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka. A képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a kormánypárti képviselők a "brüsszeli diktátumot" meghaladó csomagot tesznek le a Ház elé.

A politikus hangsúlyozta, egyelőre csak az teremt haladékot, hogy nem tűnt fel olyan, a Magyar Postán kívüli álló szereplő, amelyik országos hálózattal rendelkezik és riválissá fejlődhetne ki.

Az átfutási időt és a teljesítménymérést átláthatóvá kell tenni - ismertette tovább az előterjesztés pontjait. Egyúttal kevésnek nevezte az új belépők esetében megfogalmazott kritériumokat, mert azokat akár egy kisvállalkozás is teljesíteni tudná, mégsem alkalmas arra, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtson.

Olyan új piaci helyzet áll elő, amelyikben már a Magyar Postának is reklámoznia kell magát és egy nem feltétlenül indokolt versenyhelyzetben kell majd helytállnia.

LMP: garanciákat tartalmaz a javaslat

Schiffer András az LMP vezérszónoka úgy látta, hogy az eddigi magyarországi liberalizációs kísérletek közül ez a törvényjavaslat az egyik legjobb, mert garanciákat tartalmaz arra, hogy minden ember hozzáférhessen a postai közszolgáltatásokhoz.

Hangsúlyozta: pártjuk álláspontja is az, hogy mindenki számára egyenlő módon kell biztosítani a közszolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést. Az LMP ésszerűnek tartja azt a szabályozást, amelyik alapján öt kilométerenként szükség van egy postára, illetve minden településen elhelyeznek egy levélszekrényt.

Emellett hangsúlyozta, hogy az államnak fent kell tartania a keresztfinanszírozás rendszerét.

 

 

OLDALTÖRÉS: Eximbank és a 2011-es zárszámadási törvény

 

 

 

Eximbank és a 2011-es zárszámadási törvény

Az Eximbankról szóló törvénymódosítási javaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Dióssi: az Eximbank hatékony forrásbevonása a cél

Dióssi Csaba expozéjában azt mondta: a kormány kiemelt célja az átgondolt, fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése, és ennek egyik fontos eszköze a befektetések, és a növekedés húzóágazatát jelentő cégek támogatása.

Fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson a magyar cégek, elsősorban a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és középvállalkozások támogatásához - mutatott rá a fideszes képviselő.

Kiemelte: az Eximbank célja, hogy a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozásával lehetővé tegye a Magyarországon működő vállalkozások számára, hogy minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni exportlehetőségeiket, ezáltal növelve külpiaci versenyképességüket.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy indítványa az Eximbank hatékony forrásbevonását hivatott segíteni. Mint elmondta: módosító javaslata hátterében az áll, hogy az Eximbank és Mehib közvetlen állami tulajdonba kerülésével járó tulajdonosváltással együtt megkezdődött az előbbi finanszírozási modelljének átállítása a korábbi tulajdonostól felvett kölcsönökről a piaci alapú finanszírozásra.

Fidesz: a gazdasági növekedés ösztönzését szolgálja a javaslat

Balázs József az előterjesztővel összhangban szintén arról beszélt: fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten adjon segítséget a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és középvállalkozásoknak.

Babák Mihály szerint a gazdaságpolitika része az exporttámogatás, de ma Magyarország eszköztelen a mérhetetlen eladósodás miatt, és iszonyú kamatterhet kell viselnie. Az export finanszírozása érdekében ez a javaslat rendkívül fontos, és a piacra jutás lehetőségét könnyíti meg - mondta.

Ékes József kiemelte, hogy idén több országgal indultak meg a tárgyalások, azonban mire ebből beruházás lesz, az időbe telik.

MSZP: a javaslat nem a lényegről szól

Józsa István azt mondta, a célokkal egyetértenek, de a javaslat nem a lényeget érinti. Államháztartási és jogdogmatikai szempontból komoly aggályokat vet fel az indítvány - mondta. Kifejtette: fellazítja a tavaly államháztartási törvény egyik garanciális rendelkezését, amely az állami kezességről szól.

A garanciális szabály alól a Eximbank kikerülne, és ezáltal az állam az adóforintokat jobban kockáztatná, azzal a veszéllyel, hogy mindez vesztességgel jár majd.

Különös az is - folytatta -, hogy az 1994.évi törvény módosításáról szóló javaslatot Dióssi Csaba nyújtotta be, és ezt szerinte kormányzati megrendelésre tette.

Jobbik: csekély hatású a javaslat

Volner János azt mondta, hogy jónak tartják a javaslatot, bár az szerinte nagyon csekély hatású. Azzal egyetértenek, hogy a kormány segíteni kívánja a magyar exportot, de szerinte nem fordítanak elég figyelmet az import kiváltására alkalmas termékeket gyártó hazai termelőkre - fejtette ki. Ők azok, akik a magyar gazdaságot költséghatékonyan segíteni képesek - jegyezte meg. Hozzátette: Magyarország beszállítói szerepkörre korlátozott állam, most nem hogy egy buszt nem gyártunk, örülünk, ha egy lökhárítót adhatunk.

Keleti nyitás szorgalmazott, a jelenlegi egyoldalú uniós függést ezzel lehetne szerinte kiváltani. Szerinte az a probléma, hogy a magyar politikusok csúcsminőségű termékek exportálására alapoznak évtizedek óta, nem pedig a jó ár-érték arányú termékek gyártására, amelyekre pedig sokkal nagyobb lenne a kereslet. Szerinte a magyar politika abban téved, hogy a politikusoknak ez a szemlélete jelenik meg a külgazdasági stratégiákban, de "nem mindig Magyarországnak sikerül, valamilyen világújdonsággal előállnia".

LMP: erősíteni kell a belső fogyasztást is

Vágó Gábor azt mondta, hogy nem feltétlenül az exporttámogatásnak kell fő prioritásnak lenni. A tavalyi és a 2012 első félévi adatok alapján a GDP-ben húzóágazat, a magyar termelés egyre nagyobb hányada megy ki külpiacra. Ugyanakkor a magyar gazdaságon belül egyre csökken a belső fogyasztás.

Ha a kormány minden egyes kezdeményezése az export növelésére irányul, akkor kihagyják azt a lehetőséget, hogy a belső fogyasztást erősítsék - jegyezte meg. Szerinte az igaz, hogy eszköztelen a gazdaságpolitika, de azért, mert saját kezét köti gúzsba, folyamatosan bizonytalan a jogi keretrendszer, bizonytalanságokkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak. Megjegyezte: a javaslat kockázatátvállalásról szól, a piac kockázatát közvetve az adófizetők veszik át.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárt és mivel részletes vitát módosító javaslatok hiányában nem tartanak, ezért az Országgyűlés következő ülésén várhatóan döntenek is a képviselők a javaslatról.

2011-es zárszámadási törvény

A szocialista vezérszónokok a kormány munkáját bírálták a 2011-es zárszámadás tárgyalása során, a KDNP viszont hitelesnek minősítette az adatokat. Sem a Jobbik, sem az LMP vezérszónoka nem tartja támogathatónak a zárszámadást - derült ki a tavalyi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló előterjesztés tárgyalásakor kedden a parlamentben.

MSZP: fenntarthatatlan makrogazdasági pályát mutat a zárszámadás

Borbély László, az MSZP egyik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es az első év, amelynek költségvetési politikáját teljes mértékben a kormány határozta meg. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a zárszámadás szerint a 2,8 százalékos céllal szemben a hiány elérte a 6,2 százalékot. A kabinet gazdaságpolitikája a vártnál kisebb növekedést eredményezett, ami mellett a Mol-részvények megvásárlása és az állam által átvállalt hitelek is hozzájárultak a hiány növekedéséhez.

A központi költségvetés bruttó adósságállománya közel 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bruttó adósság összege 2010 végéhez képest 914,5 milliárd forinttal nőtt - mondta az ellenzéki politikus. A kormány által prioritásként kezelt államadósság-csökkentés megbukott - jelentette ki.

Szerinte a számokban a tervektől való hatalmas eltéréseket, fenntarthatatlan makrogazdasági pályát és kiszámíthatatlanságot lehet látni.

Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a 2011-es történések és folyamatok alapvetően meghatározzák az idei költségvetést, ahogy a jövő évi büdzsé is a 2012-es teljesítményen múlik, a benyújtott adatokból pedig az tűnik ki, hogy a 2013-as költségvetés teljes mértékben megalapozatlan. Szerinte a tavalyi zárszámadás és a megalapozatlan jövő évi büdzsé elkészítése egyaránt kedvezőtlen képet mutat az Orbán-kormány munkájáról.

Hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, ahol a beruházások két éve folyamatosan csökkennek, ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy még a jelenlegi munkahelyeket sem lehet megvédeni. Magyarország két év alatt befektetésre nem ajánlottá és a világ nyolcadik legkockázatosabb országává vált, miközben a forint árfolyama még a térség valutáitól is leszakadt, az ország pedig 12 helyet csúszott lejjebb a versenyképességi listán - mondta.

KDNP: hitelesek a zárszámadás adatai

Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka kijelentette: hitelesnek és a valósnak találta az ÁSZ a zárszámadás számait, ugyanakkor az ellenzék a tényeket is kétségbe vonja, és igyekszik aláásni a számvevőszék iránti közbizalmat. Ezért arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy tartózkodjanak a hitelrontástól.

Úgy vélte, ha a kormány elfogadja azt a mozgásteret, amit a Bajnai-kormány követett, akkor lehet, hogy most dicsérő szavakat kapna az ellenzéktől, azonban a kabinet azt határozta meg gazdaságpolitikai célként, hogy Magyarország kitörjön perifériális helyzetéből.

A KDNP vezérszónoka kiemelte, hogy a kormány tartotta a 3 százalékos GDP arányos hiánycélt, és úgy sikerült megőriznie az ország gazdaságpolitikai mozgásterét, hogy közben negatív gazdasági környezettel és öröklött adósságszolgálati kötelezettségekkel kellett megküzdenie, hiszen megkezdődtek a 2008-as IMF-hitel törlesztései is. A kormánypárti politikus úgy összegzett: a kormány kézben tartotta a 2011-es évet, úgy, hogy az ország eladósodottsága, kiszolgáltatottsága csökkent.

Jobbik: a zárszámadás nem ad hiteles képet

Nyikos László (Jobbik) bírálta a kormányt, amiért a legfontosabb mutató, a bruttó hazai termék a remélt 3 helyett 1,6 százalékos lett tavaly. Kifogásolta azt is, hogy lecsökkentek a beruházások, vagyis szerinte nincs elegendő potenciál a magyar gazdaságban arra, hogy gyorsítsa a termelést.

A háztartások fogyasztási kiadásai nem emelkedtek tavaly - fogalmazta meg problémáját és bírálta azt is, hogy az állam szerinte önmagára költött a legtöbbet. Megkérdőjelezte az ezzel kapcsolatos adatok auditálásának helyességét.

Bár a hiánymutató az uniós előírások szerint rendben van - mondta -, problémának tartotta, hogy a számvevőszék a pénzforgalmi szemléletű adatokat auditált, és nem az eredményszemléletűeket.

Véleményét úgy összegezte: azért nem támogatja pártja a zárszámadás elfogadását, mert az nem ad áttekinthető és tejes képet a magyar államháztartás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, ezért szerinte új zárszámadást kellene készíteni.

Hangsúlyozta: vissza kellene állítani a Pénzügyminisztériumot.

LMP: a Fidesz a gazdagok pártja

Vágó Gábor (LMP) a tavalyi költségvetés fő politikai üzenetének a gazdagoknak kedvező állami újraelosztást nevezte, és kijelentette: a Fidesz a magas jövedelműek, a gazdagok, a hazai tőkésosztály pártja.

Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési előirányzatokat összesen ötször szabták át, ilyen helyzetben szerinte egy tisztességes kormány pótköltségvetést készített volna. Nagy horderejűnek nevezte a magánnyugdíjvagyon "einstandját", és kifogásolta a Mol-részvénycsomag megvásárlását is.

Frakciótársa, Szél Bernadett a foglalkoztatás visszásságairól beszélt. Szerinte a kormány kizárólag az egykulcsos adóra építette a foglalkoztatást, ez azonban nem érte el a célját.

A szociálpolitikát sem ítélte fényesebbnek, a megszorítások szerinte a megelőző évek politikájába illeszkedtek. Kifogásolta, hogy a pénzbeli támogatások összege évek óta nem emelkedett, viszont feltételeik egyre szigorúbbak. 

Bírálta azt is, hogy csökkent az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya.

Elfogadhatatlannak tartotta, hogy miközben megszorítások érik a rendőrséget, a Terrorelhárítási Központ hatalmas forrásokhoz jut. Felszólalását azzal zárta: "nem az emberekért, nem fenntarthatóan, nem a jövőért politizálnak önök, hanem szűk csoportérdekek mentén".

 

 

OLDALTÖRÉS: Közösen lép fel a választási feliratkozás ellen az MSZP és az LMP

 

 

 

A parlamenti bizottságok támogatták Szabó Marcel ombudsmanhelyettesi jelölését

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi, valamint a fenntartható fejlődés bizottsága is egyhangúlag támogatta Szabó Marcel jelölését a jövő nemzedékek érdekeit védő ombudsmanhelyettesi posztra.

A jelölt először az emberi jogi bizottság ülésén számolt be terveiről. Kiemelte az ivóvízbázisok védelmének immár az alaptörvénybe is foglalt fontosságát és hangsúlyozta, hogy az egészséges élethez való jogot biztosító környezeti értékeknek, mint a föld, a víz és a levegő állami tulajdonban kell maradniuk.

Szabó Marcel beszámolt a készülő nemzeti örökség elnevezésű koncepcióról, amelynek célja a talaj, az erdők, a biodiverzitás, az állatok és növények alkotmányos védelme. Naponta 130 hektárnyi zöldterület tűnik el Magyarországon, mert a zöldmezős beruházások zöldterületeket vesznek el - jelentette ki a bizottság előtt.

Szabó Marcel kiemelt feladatának tekinti az alaptörvényben rögzített jogok konkrét jogszabályokra történő lebontását. Jelezte, már a törvények előkészítése során törekedni fog az együttműködésre a jogalkotókkal.

A jelölt fontosnak nevezte a környezeti oktatást, amelynek szerinte nem csak az általános és középiskolában kell megjelennie, de az egyetemi oktatásban is helye van.

A fenntartható fejlődés bizottsága előtt elmondott felszólalásában Szabó Marcel szerencsésnek nevezte, hogy a jövő nemzedékek jogai az alapjogok közé emelkedtek. A jelölt fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a jövő nemzedékek jogai közé tartozik a kulturális javak védelme is.

Szabó Marcel szerint szélesíteni kell az együttműködő partnerek körét. Egyúttal a nevelést és a felvilágosítást is rendkívül fontosnak nevezte és kitért a klímavédelem jelentőségére is.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa múlt pénteken nevezte meg jelöltjét a helyettesi posztra. A parlament az alapvető jogok biztosának javaslatára választja meg a biztos helyettesét. Szabó Máté azért jelölte a helyettest, mert elődje, Fülöp Sándor 2012. szeptember elsejei hatállyal lemondott tisztségéről, arra hivatkozva, hogy hiányoznak a munkájához szükséges jogszabályi és hivatali feltételek.

Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a 42 éves Szabó Marcel nemzetközi jogász, szakmai-tudományos tevékenységének egyik központi területe a nemzetközi környezetvédelmi jog, amellyel csaknem húsz éve foglalkozik. Diplomáját az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, további képesítéseit a Cambridge-i Egyetemen és a párizsi Pantheon-Assas Egyetemen, doktorátusát (PhD) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, egyetemi vendégoktatóként tanított Milánóban, San Franciscóban és Los Angelesben.

A szakember részt vett a Duna 1992-es elterelésével kapcsolatos jogi munkálatokban, majd a Duna-völgy fejlesztéspolitikájáról és ökoszisztéma megőrzéséről szóló ombudsmani környezetpolitikai ajánlás kidolgozásában, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa felkérésére a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi és Európa-jogi kérdéseit feltáró tanulmány elkészítésében.

Szabó Marcel a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosi posztot tölti be.

Közösen lép fel a választási feliratkozás ellen az MSZP és az LMP

Az MSZP és az LMP közös módosító javaslatot nyújtott be a választási eljárásról szóló törvényhez, amelyik megszüntetné a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező polgárok esetében a választási feliratkozás intézményét. Ezt Tóbiás József, a szocialisták frakcióvezető-helyettese Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettessel közösen tartott parlamenti sajtótájékoztatóján jelentette be.

Az MSZP politikusa leszögezte, mindkét párt úgy látja, hogy a választási feliratkozás bevezetése korlátozná a demokráciát. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a feliratkozásra azért van szükség, mert "gazdasági és társadalmi sikerek nélkül a jelenlegi kormány adminisztratív eszközökkel igyekszik korlátozni a részvételt".

A módosító javaslat viszont továbbra is meghagyná a feliratkozást a határon túl élő magyar állampolgárok esetében, mert az ő részvételüket csak így lehet biztosítani - tette hozzá.

 

Karácsony Gergely azt hangsúlyozta: semmilyen szakmai érv nem szól a regisztráció bevezetése mellett. A frakcióvezető-helyettes szavai szerint a két ellenzéki párt közös fellépése elsősorban nem egy bürokratikus akadály elhárítása, hanem a kormányoldal demokrácia-felfogása ellen szól. Abban bíznak, hogy azok az emberek, akiknek a kabinet kétségbe vonta a választójogát "eszmélni fognak és felismerik ennek a kormánynak a zsarnoki jellegét" - mondta.

A regisztráció még az alaptörvény módosításával együtt is alkotmányellenes, ezért az az Alkotmánybíróságon is elbukhat - ismertette véleményüket.

Kitért arra, a közös fellépés nem befolyásolja azt, hogy az LMP és az MSZP önállóan készül a választásokra.

Egy kérdésre válaszolva Karácsony Gergely leszögezte: a pártok közötti együttműködésnek sok formája van. A közös kiállás azt jelenti, hogy az LMP kész a parlamenti együttműködésre, de ebből nem következik az, hogy választási együttműködésre készülnének - mondta. Azt a kérdést, hogy milyen helyzet áll elő a választások után, most még nehéz megválaszolni, "egy ilyen fajsúlyú kérdésben az LMP kongresszusa hivatott dönteni" - folytatta. Kijelentette, Magyarországon sokkal nagyobb a baj annál, hogy egy kormányváltással minden problémát meg lehessen oldani, ezért az LMP a jobb- és a baloldallal is nyitva tartja az együttműködés lehetőségét.

Tóbiás József ugyanerre a kérdésre azt felelte, hogy ha 2014-ben kialakul egy választási szövetség, az nem elégedhet meg pusztán a jelenlegi kormány leváltásával. Véleménye szerint a következő kabinetnek erős társadalmi támogatást kell kapnia és az MSZP szerint abban kell megegyezni, hogy milyen legyen az a Magyarország, amelyik a társadalom többségének biztosítja a kiszámítható jövőt.

Martonyi: Magyarország feltételekkel támogatja az uniós szerződésmódosítást

Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarországnak is érdeke, hogy megoldódjanak az eurózóna problémái, de ha ehhez szerződésmódosításra van szükség, az ország azt csak feltételekkel támogatná.

A tárcavezető az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén a feltételek között említette, hogy tiszteletben kell tartani az átruházott hatáskörök elvét, vagyis azt, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az EU-ra, a tagállamoknál marad. Fontos a tagállamok egyenlősége is, ki kell zárni a kettős mércét - mutatott rá.

Kiemelte, meg kell őrizni az egységes piacot, amely az integráció egyik legfontosabb vívmánya, továbbá nagy hangsúlyt kell helyezni az uniós döntéshozatal legitimációjára.

További lényeges feltételnek nevezte a nemzeti identitás tiszteletben tartását és a szubszidiaritás elvét, hogy csak olyan esetekben döntsenek uniós szinten, amikor a jó döntés kizárólag így születhet meg.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Európában az utóbbi időben ugyan változott a gazdasági filozófia, és a költségvetési fegyelem és a megszorítások mellett előtérbe került a növekedésösztönzés is, ennek eredményei azonban a legtöbb országban egyelőre váratnak magukra. Azt mondta, az adósságválság is tovább tart, nem csökkennek a versenyképességi különbségek az eurózóna tagjai között, bizonytalan az övezet helyzete és az EU jövőjének alakulása.

A magyar szempontok világosan meghatározhatók - hangsúlyozta, kifejtve: az ország érdeke, hogy Európa erős, egységes és értékalapú legyen, és az értékek sorában különösen fontos a szolidaritás.

Az EU egységére nézve kockázatot jelent, hogy ha az euróövezet bajba kerül, olyan sokk éri az uniót, amely az egész integrációt veszélybe sodorhatja - mondta. Véleménye szerint kérdéses továbbá, hogy a tagállamok együtt maradnak-e, megőrzik-e az egységes piacot, az egységes intézményrendszert.

Az elfogadható, hogy az eurózónában szükség van bizonyos intézkedésekre a gondok megoldásához, de bármilyen új mechanizmust dolgoznak is ki, annak nem szabad növelnie az övezet tagjai és azon kívüliek közötti távolságot, és mindig lehetőséget kell adnia a csatlakozásra - hangoztatta.

A következő többéves (2014-2020) költségvetési kerettel és az abban foglalt kohéziós támogatások csökkentésével kapcsolatban kijelentette, Magyarországnak elfogadhatatlan a jelenlegi javaslat, és az utolsó pillanatig harcolnia kell álláspontja megvédéséért.

Mile Lajosnak (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére a tárcavezető közölte, a jelenlegi elképzelés a kohéziós támogatásokról a balti államokat és Magyarországot érintené a leghátrányosabban.

Balczó Zoltán (Jobbik) felvetésére, miszerint úgy tűnhet, éles ellentét van a miniszterelnök és a külügyminiszter kommunikációja között Európa jövőjét illetően, Martonyi János kiemelte, nem Magyarország az egyetlen, ahol a kormánypolitikusoknak "eltérő, vagy részben eltérő a véleményük, de ettől még az alapvető célokban egyetértenek".

Bebes István (Fidesz) érdeklődésére a tárcavezető kiemelte, remélhetőleg Horvátország zökkenőmentesen csatlakozhat az unióhoz, Magyarország pedig továbbra is nagy súlyt helyez a bővítésre.

Horvátország 2013. július 1-jén válhat az unió tagjává.

Káli Sándor (MSZP) arról kérdezte a külügyminisztert, elképzelhető-e, hogy "kívülről gerjesztett folyamat Európa megroppanása", Martonyi János elmondta, sok teória létezik arról, hogy kik lehetnek érdekeltek az euró térvesztésében, de a valós gazdasági érdekeket nehéz felismerni.

 

OLDALTÖRÉS: Országgyűlés-jogalkotás - játéktermek betiltása, 2011-es zárszámadási törvény

 

 

 

Országgyűlés-jogalkotás - játéktermek betiltása, 2011-es zárszámadási törvény

A parlament keddi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, majd megkezdte a 2011-es zárszámadás tárgyalását.

Csak játékkaszinóban működhetnek pénznyerő gépek, betiltották a játéktermeket

A parlament - elfogadva Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn benyújtott törvényjavaslatát - megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők a jövőben. Az indítványt 238 igen szavazattal, egy nem és nyolc tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban fogadta el az Országgyűlés.  

A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol - így például vendéglátóhelyeken - nem üzemelhetnek játékgépek. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztik.

A kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János államtitkár azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt "súlyos nemzetbiztonsági kockázatok" is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

2011-es zárszámadás

Pleschinger: kettősség jellemezte a tavalyi évet

Az elmúlt év első felét a válság utáni helyreállítási periódus jellemezte, az év második felében azonban a világ országainak megszorításai visszafogták a rendkívüli bővülést - mondta a 2011-es zárszámadás expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Pleschinger Gyula közölte: a GDP 1,6 százalékkal növekedett tavaly, a beruházások azonban 5,5 százalékkal estek vissza, az építőipar jelentős csökkenésének eredményeként. Az export 8,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal bővült.

A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten 0,8 százalékkal emelkedett tavaly, a bruttó átlagkeresetek pedig átlagosan 5,2 százalékkal növekedtek. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek után járó adókedvezményének köszönhetően a nettó keresetek csaknem 10 százalékkal emelkedtek, míg a reálkeresetek 5,8 százalékkal.

A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 1,4 százalékos többletet ért el 2011-ben, az infláció pedig a vártnak megfelelően 3,9 százalékos volt - ismertette Pleschinger Gyula.

Domokos: tavaly csökkent, de még mindig magas az államadósság szintje

Örömtelinek nevezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy 2011-ben csökkent az adósságráta, Domokos László azonban hangsúlyozta, hogy az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetés bruttó adósságállománya 20.955 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Domokos László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósság még mindig hátráltatja a gazdaság felívelő pályára állását.

Kitért arra is, hogy a számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai 98,7 százalékban igazolódtak, a tervezéskor kockázatosnak minősített adónemeknél szinte kivétel nélkül elmaradás volt. Kevesebb lett a bevétel társasági adóból, hitelintézeti járadékból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és illetékbevételből is. Beszélt arról is, hogy az ország jelentős lemaradásban van az uniós pénzek felhasználásában.

Fidesz: valós és megbízható képet mutat a zárszámadás

Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: valós és megbízható képet mutat a 2011-es zárszámadás, aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem olvasta el az ÁSZ jelentését, vagy "rosszindulatú szemüveget" vett fel. Szerinte az ellenzéki vélemények köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel és a 2011-ben zajló folyamatokkal.

A Fidesz vezérszónoka úgy összegzett: 2011-ben a kormány sok erőfeszítéssel, sok korrekcióval, újnak tűnő intézkedésekkel jól kézben tartotta a folyamatokat.

Kiemelte, hogy a GDP 2011-ben 1,6 százalékos növekedést mutatott, amivel magyar gazdaság relatíve jól teljesített Európában, miközben a munkanélküliségi ráta csökkent és körülbelül 7000 fővel növekedett a munkából élők száma.

A hiánnyal kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva megjegyezte, az államháztartási hiány, a központi költségvetés hiánya, a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány mind különböző, de a maga értékelési rendszerében valamennyi hiányszám valós képet ad az államháztartásról és a költségvetés alakulásáról.

A magányugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatban kijelentette: az állampolgárok sokkal jobban bíztak az állami nyugdíjrendszerben mint a magánban, hiszen 97 százalékuk az állami gondolkodást választotta. Szerinte ez a válasz azokra a véleményekre, amelyek a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán "einstandolásról" beszélnek.

A kormánypárti politikus stratégiai szempontból helyes lépésnek nevezte, hogy a kormány 20 százalékos részesedés vásárolt a Mol-ban, és felhívta a figyelmet az ellátás biztonságának felértékelődésére.

 

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: vörösiszap, önkormányzatok, civilek, igazságszolgáltatás

 

 

 

Napirend előtt: vörösiszap, önkormányzatok, civilek, igazságszolgáltatás

A két évvel ezelőtt történt kolontári vörösiszap-katasztrófáról, egy kerületeket hátrányosan érintő bírósági gyakorlatról, a civil szervezetekről és a kommunista rendszer vezetőinek elszámoltatásáról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

A KDNP egy az önkormányzatokat hátrányosan érintő bírósági joggyakorlaton változtatna

Bús Balázs KDNP-s képviselő, Óbuda polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat miatt egy-egy nagy értékű ingatlan esetén akár 100 millió forintos nagyságrendű fizetési kötelezettsége keletkezhet a kerületeknek. A politikus bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez az ügyben.

Tállai András belügyi államtitkár valósnak nevezte a problémát, miszerint kisajátítás esetén a bíróság határozza meg a kárpótlás terhét a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat között. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrégiben volt az Országgyűlés előtt az építési törvény, akkor viszont nem érkezett ezzel kapcsolatban módosító javaslat. Jelezte: a kormány csak olyan megoldásban lesz partner, amelyet az érintett felek konszenzussal alakítanak ki.

Az LMP a vörösiszap-katasztrófa valódi felelőseinek elszámoltatását sürgeti

Az LMP-s Szilágyi László a két évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban azt mondta: úgy látszik, hogy Magyarország továbbra is következmények nélküli ország, ahol a hatalomhoz közel állók megúszhatnak mindent. Szerinte ugyanis a katasztrófát súlyos hatósági mulasztások előzték meg, hibázott a mostani kabinet és az előző kormányok is, miközben az ügyben indult perben a gátőr, a szivattyúkezelő és a mérnök ül a vádlottak padján. Nem látjuk a hatósági és politikai felelősöket - jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint az ügyben felelős lehet az engedélyező hatóság vezetője, a bányakapitányság és a vízügyi felügyelőség, valamint a környezetvédelmi felügyelőség vezetője is, aki a jelenlegi környezetvédelmi államtitkár személyi titkára volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tározó kiporzását a mai napig nem oldották meg.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kijelentette: nem igaz, hogy a hatóságoknak az Orbán-kormány időszakában volt felelőssége, ugyanis a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány mulasztásai miatt nem jelöltek ki ellenőrző hatóságot. Az államtitkár szerint az is hazugság, hogy a környezetvédelmi hatóság vezetője a személyi titkára lett volna. Illés Zoltán közölte, a kiporzást is sikerült megállítani.

MSZP: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe

Szabó Imre szocialista képviselő azt mondta: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe, csak azok tartoznak ide, akik alávetik magukat a kormánynak. A politikus zöld szervezeteket hozott példaként, amelyek egy találkozón vitába keveredtek a szaktárcával.

 

 

Illés Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi, természetvédő és állatvédő szervezetekkel államtitkárként kéthavonta találkozik, a megbeszéléseknek pedig éppen az a célja, hogy a zöld szervezetnek alkalma legyen elmondani a problémákat. Szerinte az említett találkozót az a két szervezet hagyta ott, akik a "többieket próbálják uralni", mintha ők lennének a "főnökök" a környezetvédelmi szervezetek között.

Jobbik: kettős mérce az igazságszolgáltatásban

Szilágyi György jobbikos képviselő arról beszélt, hogy szerinte kettős mérce valósul meg az igazságszolgáltatásban, mert míg egy esetben valakit holokauszttagadás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, Biszku Béla - 1957 és 1961 közötti belügyminiszter - vagy Mátsik György - Mansfeld Péterre és társaira halálbüntetést kérő ügyész - ügyében nem történt meg az elszámoltatás. A kormányoldalnak a kétharmados többség sem elég, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatoknak - mondta.

 

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor úgy vélte, hogy a jobbikos képviselő nyitott ajtókat dönget, hiszen a két említett esetben olyan jogszabályok alapján tettek feljelentést, amit az Orbán-kormány hozott meg. Ez a kormányzat fejezi be a rendszerváltást, kimondtuk, hogy ezek a bűncselekmények nem évülnek el - jelentette ki.

Fidesz: az ország érdeke, hogy igazságos ítélet szülessen a vörösiszap-perben

Lasztovicza Jenő, fideszes képviselő napirend előtti felszólalásában felidézte, hogy két éve 2010. október 4-én a Mal Zrt. Ajka melletti tározójából kiömlő vörösiszap három elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet, a katasztrófa következtében tíz ember meghalt, sokan megsérültek és több száz ház lakhatatlanná vált. Szerinte a Mal a többszöri figyelmeztetés és előre látható jelek ellenére sem lépett, pedig gyanítható, hogy a tározóban a megengedettnél jóval több iszapot tároltak.

A politikus a most zajló bírósági perre utalva azt mondta: bíznak a teljes igazság kiderítésében és a felelősségre vonásban, mert az egész ország érdeke, hogy ebben az ügyben igazságos ítélet szülessen, amely az áldozatoknak legalább erkölcsi kárpótlást nyújt.

Tállai András belügyi államtitkár Magyarország történelme legsúlyosabb ipari katasztrófájának nevezte az iszapömlést, ugyanakkor hozzátette: a katasztrófa utáni összefogásra is kevésszer volt példa az ország történelmében. Hangsúlyozta: az okozott kárt a felelősöknek kell majd megtéríteni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!