Hungarikum a kürtőskalács

Kiemelkedő nemzeti értékből végre hungarikummá nyilvánította a sokak által kedvelt kürtőskalácsot a Hungarikum Bizottság, méghozzá egyhangú döntéssel. Ahogy közleményükben is írták, minden segítséget megadnak a jogi védelemhez is, és az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezték ezt az édességet. Mint mondták, Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtőskalács, amely a régi konyha kreativitását is jelképezi. A döntés már tavaly január óta váratott magára, a kalács azóta a kiemelkedő nemzeti értékek között volt. A gond csak az volt vele, hogy a vásári édességet gyakorlatilag egész Közép-Európában megtalálhatjuk, illetve a kalácssütők különböző szervezetei, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület több beadott pályázatát is visszautasította a már a Földművelésügyi Minisztérium hiányosságok miatt.

De az év végére célba ért a kezdeményezés, és a kedvelt finomság végre elnyerte a hungarikum címet. De milyen is az igazi kürtőskalács? A bizottság leírása szerint szabad parázson, speciális formára egy 7–8 centiméter átmérőjű, csonka kúp alakú fadorongra 25–30 centiméter hosszan feltekert megsütött, üreges, csonka kúp alakú kalács. A botra tekercs, ahogy régen hívták, az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék kedvelt süteménye volt. Az első ismert recept is egy 1784-es erdélyi szakácskönyvből származik, melyet gróf zabolai Mikes Mária írt, de a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt. Hazánkban először a mezővárosokban jelent meg, Debrecentől egészen a Szamos-szög határáig, ahol máig ünnepi süteményként készítik.

Bár mára egyre több ízesítéssel készítik, az eredeti receptben még semmilyen édesítés nem volt része a sütemény elkészítési eljárásának. A mai receptek szerint a hozzávalókat, azaz a lisztet, az olvasztott zsírt, a tojást és tojássárgáját, valamint a cukrot és egy csipet sót, illetve a kevés cukros tejben felfuttatott élesztőt vagy kovászt és a maradék tejet könnyű, közepesen kemény kalácstésztává dagasztják, majd kelesztik. Ha már szépen megkelt a tészta, egy gyúródeszkán csíkokra szelik, kisodorják és zsiradékkal megkent sütőfára tekerik a tésztát, úgy, hogy a csíkok érintsék egymást. Hengergetéssel lehet egyenletesen rásimítani a tésztát a sütőfára, majd olvasztott vajjal bekenve kristálycukorba kell forgatni. A legfontosabb alapanyag, a tészta elkészítéséhez képest, amelyet körülbelül másfél–két órán át kell keleszteni, a sütés már elenyésző időt vesz igénybe, mindössze hat-nyolc percet. De ilyenkor is nagyon kell figyelnünk, hiszen állandó forgatást igényel a tészta. Az ízesítések közül talán a hagyományos diós a legkedveltebb, de a fahéjas és a kókuszos sem marad le a sorban.

A kürtőskalács immár hungarikum, de itt még nincs vége, várhatóan az idei év első negyedévének végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban is.