2012.09.10. 16:57
Kovács Árpád a büdzséről: nincs veszélyben a stabilitás
Szombathely - Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint az ország működése stabil, a jövő évi költségvetés bevételi oldalán azonban vannak bizonytalanságok.
Forrás: vasnepe.hu
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy gondolja, fontos, hogy csökkenjen Magyarország kiszolgáltatottsága, s meglegyen a működési stabilitás. A Szombathelyen előadó szakember érdeklődésünkre azt sem rejtette véka alá, hogy az általában Németországhoz viszonyító Költségvetési Tanács nem osztja a nagyon optimista növekedési prognózisokat, hiszen a feldolgozóipari fellendülésnek is vannak határai. Kovács Árpád szerint az ország működőképessége nincs veszélyben, a 3 százalék alatti idei hiánycél tartható. A jövő évi költségvetésről szólva elmondta, a bevételi oldalon egyelőre vannak bizonytalanságok. Kérdés, hogy növelhető-e 150 milliárd forinttal az adóbeszedés hatékonysága egy kínlódó gazdaságban.
A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vasegerszegi Közéleti Klub vendégeként hétfőn Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke tartott előadást a megyeházán. Kovács Árpád lapunknak nyilatkozva először is leszögezte, a Magyarország által végrehajtott (adózási, elvonási, újraelosztási) lépésekkel mások is éltek, a gyógyszer- és a terápia adagolásában azonban jelentős eltérések mutatkoztak, máshol ugyanis nem volt szükség olyan radikális átrendezésekre, mint nálunk. Példaként az államháztartás évek óta halogatott szerkezeti módosítását említette, hozzátéve: a gazdasági kormányzás sarkalatos pontja a (növekedési áldozatokkal járó) működési stabilitás és a gazdasági dinamizálás közti egyensúly megtalálása. Kovács Árpád arra is kitért, hogy a gazdasági növekedés egyik fő kockázata, hogy a beruházási hányad éppen a fele annak, ami optimális lenne, márpedig fejlesztések nélkül csekély a feltápászkodás és a gazdasági fejlődés esélye.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint lehet mondani, hogy a magyar gazdaság az IMF-hitel nélkül is finanszírozható, de nem mindegy, hogy milyen áron. Fontos ugyanis, hogy a központi költségvetés külső forrásbevonása olcsó legyen, márpedig a piacihoz képest az IMF hitel kamata 4 százalékponttal alacsonyabb, s ez finanszírozási szempontból óriási, 100 milliárd forintokban kifejezhető különbséget jelent az ország számára. Nem beszélve arról, hogy az IMF megállapodás a csődkockázati felárra, az értékpapírok utáni osztalékra is kihat, a biztonságot szolgálja.
- Fontos, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottságunk, s meglegyen a stabilitás - fogalmazott az elnök, aki arra is kitért, hogy az általában Németországhoz viszonyító Költségvetési Tanács nem osztja a nagyon optimista növekedési prognózisokat, hiszen a feldolgozóipari fellendülésnek is vannak határai. Kovács Árpád szerint az ország működőképessége nincs veszélyben, a 3 százalék alatti idei hiánycél pedig tartható.
Kovács Árpád a jövő évi költségvetésről szólva elmondta, a bevételi oldalon akadnak bizonytalanságok. A költségvetésben tervezett 1,6 százaléknál mérsékeltebb (a piaci konszenzus szerint 0,9 százalék körüli) lehet például a gazdasági növekedés, s ez bevételkiesést jelent. A Kovács Árpád szerint amúgy szükségesnek tartott 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi program háttere sem tisztázott pontosan. Számos kérdést vet fel például a Magyar Nemzeti Bankra kivetendő tranzakciós illeték, s ugyanígy a Költségvetési Tanács arra is választ vár, hogy egy kínlódó gazdaságban miként növelhető az adóbeszedés hatékonysága úgy, hogy az jövőre 150 milliárd forint pluszbevételt jelentsen a költségvetésben.
Előadásában Kovács Árpád némi nemzetközi kitekintést is tett, s ennek kapcsán elmondta: mindent összevetve Európa megállta a helyét a válságkezelésben, s amit a szakember külön is kiemelt: a szolidaritás elve nem borult. Kovács Árpád szerint Magyarország számára Európa a jövő!