Vörösiszap-per: megkezdődött a másodfokú tárgyalás

Fenntartotta Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész a vádat, amit jelenleg is ismertet az ítélőtáblán. A katasztrófáról kiemelte többek között, a Magyar Alumínium Zrt. tízes számú kazettájának átszakadása 2010 október 4-én, 12 óra 14 percre tehető, miután a cég vezetése perceken át egymással beszélt. A katasztrófáról senki nem szólt mások mellett a vasútnak, a lakosságnak, katasztrófavédelemnek, a tűzoltóságnak, a rendőrségnek, mentőknek. A menedzsment képviselői kimentek a tízes számú kazettához, melyről Fejes Péter ügyész úgy fogalmazott, hogy „ katasztrófaturizmus és hírzárlat” történt.  Utalt rá, egyik vádlott akkor közölte, olyan katasztrófa történt, amilyen még nem volt Magyarországon! Így – mondta az ügyész- ha időben szólnak róla, több ember sérülését meg lehetett volna előzni, és csökkenthették volna a kárt.

Az ügyész egyebek mellett rámutatott, a nyomozóhatóság betartotta  a törvényi sorrendet, és több eljárási szabálysértés történt az esőfokú bíróságnál.

Bírák, ügyvédek, vádlottak és újságírók a tárgyalóteremben

Az ügyben korábban megírtuk, a Veszprémi Törvényszék első fokon minden vádlottat felmentett minden vádpontban a vörösiszap-katasztrófa miatt indult, 15 vádlottas büntetőügyben. Az ítélet indoklása szerint a katasztrófát a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozhatták, nem a Magyar Alumínium Zrt.-nél 2010-ben dolgozók gondatlansága.  A 15 ember ellen különböző vádpontokban, így halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, vagy a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat.

Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész az elsőfokú ítéletnél fellebbezett mind a 15 vádlott terhére, többek között büntetőeljárási jogszabálysértés, a végindítvány szerint a bűnösség megállapítása, büntetés kiszabása és egyéb rendelkezések meghozatala végett.  Ismert, átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. tízes számú kazettájának gátja 2010. október 4-­én, és a lúgos, maró hatású, több mint egy millió köbméter zagy elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, tíz ember meghalt, 227-­en megsérültek, több száz épület lakhatatlanná vált. A vádlottak az utolsó szó jogán ártatlannak tartották magukat, felmentésüket kérték. Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész valamennyi vádlottra letöltendő szabadságvesztést indítványozott.

Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész vádbeszédében kiemelte többek között, a katasztrófát meg lehetett volna előzni, illetve a kárt csökkenteni, ha a gátnál legalább minimális monitoringot végeztek volna, ha komolyan veszik és mérik a gátfal süllyedését, ha foglalkoznak a szivárgással, amit már korábban lehetett látni, illetve ha áttértek volna a száraztechnológiára. Az ügyész utalt a kazetta jelentős túltöltésére is, ami ha nem történik meg, az iszap még Kolontárt sem éri el. Kiemelte, sajnálatosan nem foglalkoztak azzal sem, amikor az egyik vádlott jelezte: a kazetta ki fog szakadni, aminek idejét néhány hónapban jelölte meg. Utalt rá, mindenkit hibásnak tartottak, mások mellett a tervezőket, a polgármestereket, csak önmagukat nem.

Az ügyész élesen és több tekintetben bírálta az ügyben a Veszprémi Törvényszéken, első fokon eljárt bírót, majd új eljárást indítványozott.

-„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitemet megtartottam” - idézte az ügyész Pál apostolt vádbeszéde befejezésekor.

A tárgyalás hétfőn délután védőbeszédekkel folytatódik.

Frissítés:

Bánáti János, B. Z. elsőrendű vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, mert szerinte törvényes ítélet született. Mint mondta, az ügyészi fellebbezés alaptalan, a bizonyítékok értékelése támadhatatlan, a nyomozás semmi másról nem szólt, mint a vélt bűnösség kapcsán a bizonyítékok összeszedéséről, ahelyett hogy a gátszakadás valódi útjait feltárták volna.

A tragédiát álláspontja szerint tervezői hiba okozta, a tervező nem határozta meg, hogy a kazettán mennyi és milyen lúgosságú víz lehet. A kazetta kezdettől fogva halálra volt ítélve az altalaj miatt. Rámutatott, védence a tragédia után azonnal cselekedett.

-„A politika megpróbálta, de sikertelenül az igazságszolgáltatást befolyásolni, ugyanis megvolt a tűzfal"-  fogalmazott a védő. A Kolontár bizottság kapcsán azt mondta, ott áltudományos nézetek csatáztak. Az ítélethirdetés után szerinte elszabadultak az indulatok, minősíthetetlen politikusi megnyilvánulásokat lehetett hallani, a bíróságot pocskondiázták.

Kedden a másodrendű vádlott védője védőbeszédével folytatják az ülést az ítélőtáblán.