Kézműves borok versenye

A versenyre kizárólag hagyományos technológiákkal, azaz kézműves módszerekkel készített borokat vártak. Kilencvenhét bort neveztek be, melyek közül 54 volt fehér, 36 vörös és hét rozé. A bírálatot a környéken élő okleveles borbírák végezték három csoportban Győrfi Károly, a borlovagrend alapító nagymestere vezetésével.

Az eredményhirdetés előtt Árkovics József, a sólyi kertbarátok körének tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a tavalyi forró és aszályos időjárás miatt nem számítottak igazán jó borokra. A tapasztalat megcáfolta a várakozásokat, a beküldött minták többsége remek volt.

Külön dicsérte a szervezést, nagyon körültekintően készítették el a bírálati lapokat és mindent megtettek azért, hogy a bíráknak csak az értékelésre kelljen figyelniük. Zsuppán István, a lepsényi csapat nevében azt értékelte különösen nagyra, hogy minden település képviseltette magát, melyen a borlovagok dolgoznak és segítenek abban, hogy méltó helyre kerüljenek azok a települések is, melyeknek a bortermelésben betöltött szerepükről az utóbbi időben kissé elfeledkeztünk.

A díjakat és okleveleket Györfí Károly adta át. Ezúttal három oklevél, tizenegy bronz-, hatvanöt ezüst és tizennyolc aranyérem talált gazdára. Az aranyérmesek közül a kenesei és akarattyai borok újabb megmérettetésen vettek részt. Közülük választották ki a két nagy aranyérmest, és a Város bora címre érdemest is.

Nagy aranyérmet kapott Németh Sándor és Kürthy Lajos, mindketten kékfrankossal. A Város bora címet Kürthy Ibolya cabrnet sauvignon bora érdemelte meg. A díjkiosztás után a versenyzők és a bírók megkóstolták és közösen értékelték a borokat, nem tért el az értékítéletük.