Hab, fürdő, baba (Apa-napló)

Beletesszük a kézmeleg, 37 fokos vízbe, aztán már csak várni kell a hatást: az addig síró pöttöm elernyed, és békésen ellubickol majd az apa karjában. A valóságban ez a következőképpen zajlik: apa megtölti a nagy, zöld, műanyag kádat, miközben anya levetkőzteti a kisbabát, aki már ekkor sejti, mi vár rá, és efölötti elkeseredésében az egész nap sírásait lealázó rikoltozásba kezd. Aztán amikor beleér a kis talpa a vízbe, olyan szinten kezd el rugdalózni, hogy majd' kirúgja a kád alját. Apa kapaszkodik bele, anya közben   bekeni a fürdetőkrémmel. Az eredmény egy  fehér habokból néha kibukkanó püspöklila fej, amelyet a rokonok e szituációban tutira  nem azonosítának azzal a tündérbogárral, akit  pöttöm napközben előad. Ez a küzdősport az első három hétben sem nagyon csitult, ám a negyediken  rájöttünk a titokra. Sokkal több víz kell, amiben a baba jobban elmerül. Ettől aztán megszűnik a kád- és önmegsemmisítő akció, eltűnik a lilulás. Sőt, tegnap pöttöm annyira jól érezte magát a kádban, hogy nagy harákolás közepette bealudt. Lehet, hogy én is írok egy szakkönyvet.