2011.04.24. 05:29
Versek a hétfői locsolkodáshoz
Nincsen húsvét locsolkodás nélkül, s locsolkodás versike nélkül. Kétszer azonban nem illik ugyanazt mondani.
"Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart hervadni, szabad-e locsolni?" Eme négysoros ismertsége vetekedik a Boci boci tarkáéval. Éppen ezért felettébb snassz húsvét hétfőn ezzel a rigmussal bekopogni a lányos házhoz. De akkor mit szavaljon a locsoló? Nekem két kedvencem is van: a "Szánt a traktor, zúg az eke, elvtársnő, locsolhatok-e?" igazi gyöngyszem, amelyben egy - egyébként igen rossz emlékű - korszakot sűrített bele az ismeretlen szerző. Az "Egy tök, öt tök, öntök!" nagy előnye, hogy a többedik pohár bor után is könnyű észben tartani. A népi vonalat illusztrálja a következő: "Anyám tyúkja lusta tojni, ezért jöttem locsolkodni." Az utóbbi évek történéseire utal az alábbi: "A városban jártam, tüntetést láttam, nem akart oszolni, szabad-e locsolni?" A locsolóversek zöme romantikus hangütésű, amely virágnyelven íródott. Ezzel a hagyománnyal felesel a következő, amelynek erénye a kertelés nélküli szókimondás. "Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is. Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!"