Pulp Revolution '56

Mi történik, ha egy filmkritikus csinál filmet? Az ábra mellékelve. Vágvölgyi B. mindent tud erről a műfajról és bár kritikai tevékenysége is megváltozott az utóbbi években, ezt úgy értve, hogy erősen szubjektív szemüvegen és szabálytalan stílusban értekezik, az biztos, hogy kisujjában van a film művészete. Amúgy pedig Tarantino a kedvence, tehát úgy érezhette, ha egy videotékásból lehetett rendező, akkor ő is megpróbálja. Illetve égett benne a forradalmi hevület, hogy majd ő megmutatja, hogyan, milyen módon kellene készíteni 56-os filmet.

És tényleg megmutatta. Nem egészen úgy, ahogyan kellett volna (vagy tervezte?), de tény, hogy a paradigmán rúgott egyet. Mert nálunk az 56-os film az mindig heroikus és képeslap-jellegű. Ő viszont elmozdította a helyéről ezt a merev látószöget. Már eleve úgy indít, hogy egy szándékoltan kellék film-noir autóban angol újságírót hoz be az országba. Coenék és Tarantino modorában. Ez a kezdés meghatározza az egész filmet, rögtön látható, hogy itt nem egy hagyományos történelmi filmről lesz szó, hanem mindez tudatos mozgóképes dekonstrukció.

Amúgy minden egyéb is a helyén van. A tárgyi környezet, a helyszínek és a korabeli pesti szleng - de mindez nem a hagyományos magyar historikus filmek hangnemében, hanem eleve színpad- és díszlet-jelleggel. Mivel tudja, hogy hiteles képeket úgysem teremthet, inkább rendezett kulisszát hoz létre. A Kolorádó Kid olyan, mint a Jackrabbit Slims a Pulp Fiction vásznán. Elcsúsztatott világ, szemtelenül és módszeresen hamis. És közben sorjáznak az ötvenes-hatvanas évek idézetei, melyek részben direkt intertextek, részben talán a mi projekcióink. Két példa: az áruló Jean Seberg, azaz Iskiné (vagyis Sárosdi Lilla) Godard Kifulladásig című filmjéből (1960), vagy Kubrick A gyilkosság című munkája a lóversenyes puskás jelenetben (1956), vagy a végén a leszámolás abszolút japános-jakuzás jelenete. Találhatnánk még bőven ilyeneket, és akkor a zenéről még nem is szóltunk, konkrétan több Tarantinós muzsika felbukkan.

Vágvölgyi B. tehát csinált 56-ról egy Tarantino-filmet. Ami azonban csak részben igaz, mert egy kicsit túl óvatos volt. Én sokkal merészebb elhajlásokra számítottam. Jóval durvább kiforgatásra, idézetcsokrokra, a hagyomány és a megcsontosodott magyar múltfilmek pimasz sárba tiprására. De a rendező még így is megőrizte a kényelmetlen zakókat. Távolabb látott kortársainál, de nem ment elég messzire. Ettől függetlenül ígéretes jövőt rajzolt fel. A színészvezetés sem rossz, Nagy Zsolt megfelelő, Gáspár Tibor kitűnő, Fullajtár Andrea fantasztikus, talán egyedül a főhadnagy Dr.Máriás volt halvány, ide valami nagyobb arc kellett volna, bár megértem, hogy az újságíró kollégák segítenek. (Bakács Tibor Settenkedő is feltűnt részegként egy rövid jelenetben)

Tehát két problémám van. Az egyik, amit már mondtam: még bátrabb vízió kell. A másik, hogy hiányolom a rendező kézjegyét. Az még nem elég, hogy Tarantino beköszön a konyhába, szeretném látni Vágvölgyi B. arcát is. Mégis azt kell mondanom: iránymutató, kellemes film született. Azt hallottam tőle, hogy készen van az 1989 forgatókönyv-verziója is. Reménykedem, hogy előbb-utóbb erre is sikerül pénzt szereznie és akkor már nemcsak az ajtót rúgja be, hanem az egész magyar hagyomány öreg, düledező épületét is felrobbantja.

Novics János

Kreuzer Béla lóverseny- és szerencsejáték-kedvelő rakodó 1959-ben csalárdmód jelentős nyereményhez jut a "lovin", este a galerijével szórakozik, de a titkosrendőrség már a nyomában van. Élettársa, Iskiné információt ad a szórakozóhely mellékhelységében az őket megfigyelő nyomozónak; Kreuzert még az éjjel letartóztatják. Az előzetesben derül ki: politikai ügyben, a forradalom alatt vállalt szerepéért. A cellában egy idősebb férfi a társa (Koltai), majd egy fiatal(Katkó), Moszkvában, kommunista családban született fiút tesznek melléjük. Koltai csúnyán megveri Katkót, akiről kiderül: 56. november 4-e után az oroszoknak tolmácsolt. Koltai ezzel elnyeri Kreuzer bizalmát. Később Katkót elviszik a cellából, Kreuzer és Koltai beszélgetéseiből flashbackekben tekintünk vissza a forradalomra. Kreuzer és Iskiné a Rajk-temetésen találkoztak, elsöprő szexuális vonzódás, szerelem lett belőle, mely még az október 23-án kitörő forradalmat is háttérbe szorította egy ideig. Egy meglepő esemény után a Corvinba mennek, és csatlakoznak is az őket ott érő élmények hatására a fegyveresekhez. (port.hu)