Bulvár

2017.09.01. 17:05

Kelet-Európa Madonnája még ma is úgy érzi: szerelemre született

Amíg a két lábamon állni tudok, addig nem hagyom abba ezt a pályát, ülve ugyanis nem szeretek énekelni, még stúdióban sem - mondta lapunknak Zoltán Erika, aki Balatonalmádiban parádés hangulatú koncertet adott.

Varga Róbert

Zoltán Erika az 1986-os siófoki Interpop fesztiválon robbant be a pályára, közönségdíjat kapott ott, s egy év múlva megjelenhetett élete első nagylemeze Szerelemre születtem címmel. Szaladt vele a szekér, hazai és külföldi turnék övezték az életét. Az akkori Szovjetunióban megtöltött ötvenezres stadiont is, s ekkor úgy hirdették a fellépését, hogy megérkezett "a kelet-európai Madonna".

Amikor arról kérdeztük az énekesnőt, hogy ez hízelgő-e számára vagy az ember megérdemelne egy saját sorsot, nevet, azt válaszolta: ezek a jelzők a pályafutása elején kerültek be a köztudatba s azt az időszakot jellemezték az életében.

Ő akkor büszke volt erre, megtisztelőnek tartotta, hogy az első albuma megjelenése után már a világsztárhoz hasonlítják, és nem érezte emögött a negatív, lekicsinylő felhangokat. Azóta ez az egyszerűsítő, hangzatos skatulya elkopott az életéből, eltelt már harminc év, és annyi közös maradt a sorsukban, hogy mindketten járhatják a saját útjukat, és egyikőjüknek sem adták könnyen a sikert.

- Tényleg nem volt egyszerű az indulásom. Kiskoromtól mindig színpadra vágytam, erre a pályára készültem, zenét tanultam, zongoráztam, táncoltam, balettoztam, énekeltem. Amikor 1980-ban leérettségiztem, akkor ott álltam, és nagyon vártam, hogy jöjjenek a lehetőségek, itt vagyok, hadd repülhessek. Beszállhattam volna vokalistának már előtte is más együttesekbe, de mindig reméltem, hogy egyszer egyedül is kiléphetek a fényre. S erre egészen 1985-ig kellett várnom, ekkor sikerült Pásztor Lászlóval megegyezni, hogy a következő Interpop fesztiválra ír egy dalt számomra. Ő addig a Neotonon kívül másnak nem készített számokat. Ez bizonyult döntő fordulatnak a pályámon. Az akkori siker indított el - mesélte Zoltán Erika, aki hozzátette: ebben az időszakban jött rá, mennyire fontos is a közönséggel való kapcsolattartás a színpadon. Az, hogy érezzék az emberek, ő nemcsak magának, hanem nekik, értük is énekel. Eleinte még szigorú arccal lépett fel, de elhatározta, engedi magából feltörni az éneklés, a koncert adta örömet. Ahogy megfogalmazta: onnantól ő lett a "fülig érő szájú énekesnő", akiről soha nem látni szomorú képet.

Zoltán Erika nemzetközi karrier küszöbén is állt, jelent meg angol nyelvű lemeze. Ausztriában is jó esélyei lettek volna, egy ottani menedzsment segítségével, de akkoriban hazai sikerei, lemezének fogadtatása, a közönség szeretete végül itthon tartotta. Angliai és németországi kiadókkal is dolgozhatott volna az 1990-es években, ám ekkor pont a magyar popszakmán belüli megosztottság, az irigység, itteni szerződései nem engedték, hogy éljen ezekkel a lehetőséggel.

Teljes mértékben elégedett vagyok így is az énekesi utammal, hiszen megtörtént velem mindaz, amiről kiskoromtól álmodoztam - mondta el Zoltán Erika
Fotó: Penovác Károly

Az énekesnő azonban utólag nem bánja ezt. Arra kíváncsi lenne, mi lett volna belőle, ha mellé áll egy nagy nemzetközi kiadó.

- Teljes mértékben elégedett vagyok így is az énekesi utammal, hiszen megtörtént velem mindaz, amiről kiskoromtól álmodoztam. Ameddig a két lábamon állni tudok, addig nem hagyom abba ezt a pályát, ülve ugyanis nem szeretek énekelni, még stúdióban sem. Az nem megy nekem. Amíg ilyen bulit tudunk csapni, mint itt, Almádiban, amíg a közönségtől ennyi szeretet kapok, addig az én időm lejártáig éneklek és táncolok - válaszolta érdeklődésünkre az 55 éves énekesnő, akinek a dalai majd mindegyike a szerelemről szól.

Arra a kérdésre, ha most kellene egy dalt választania az életéhez, hangulatához, melyiket választaná: mosolyogva jegyezte meg, természetesen, a Szerelemre születtem című lenne az. Férjével 27 éve ismerik egymást, s ez az összetartó érzelem nem változott köztük.

Ez az ő daluk már hosszú ideje.

A nyolcvanas évek közepétől egészen a kilencvenes esztendők derekáig létrejött egy aranykorszak, amikor a szabadság közeledte és a rendszerváltozás friss szeleket, új előadókat, csapatokat, stílusokat hozott be a magyar zenei piacra is. Nem kellett kutatni a tehetségeket, mert aki akarta, az megmutathatta magát. És ez a jó hangulat eredményezett egy emlékezetes zenei korszakot is - felelte érdeklődésünkre az énekesnő arról, hogy szerinte miért divat a retró.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!