Ányos Pál utókora

A kezdeményező bizottság tagjai többek között Fenyvesi Ottó költő, Felhősi István festőművész-restaurátor és Csaba Ferenc Pro Meritis-díjas veszprémi-nagyesztergári gazdasági szakember. A kezdeményezést támogatásáról biztosította Márfi Gyula veszprémi érsek, Spányi Antal székesfehérvári püspök, Deák Istvánné országgyűlési képviselő. A kezdeményező bizottság szeretné megjelentetni Ányos Pál műveinek, verseinek gyűjteményes kiadását. A költőnek 1798-ban a legforradalmibb költő kortárs, Batsányi János jelentette meg a verseskönyvét, majd 1907-ben adták ki újból kötetét. A bizottság Veszprémben, Nagyesztergáron, Székesfehérváron, Pécsett és Debrecenben szeretne megemlékezéseket szervezni. A tervek között szerepel egy irodalmi dokumentumfilm elkészítése Ányos Pál életéről, munkásságáról.

Ányos Pál kétszázötven évvel ezelőtt, 1756 decemberében született a Veszprém megyei Nagyesztergáron. Veszprém megyei középmódú nemesi család fia volt. Tizenhat éves korában lépett be a pálosok tanító rendjébe. A középiskolát rendjének híres pápai gimnáziumában fejezte be, majd rövid időre a márianosztrai rendházba került, ahol megismerkedett és összebarátkozott a nála néhány évvel idősebb Virág Bene-dekkel, aki az ókori latin szerzők rendszeres megismerésére és a régebbi magyar költők olvasására buzdította. Egyetemi tanulmányainak ideje alatt barátkozott össze azzal a fiatal katonatiszttel, Barcsay Ábrahámmal, aki Bessenyei György legszűkebb felvilágosodott baráti körébe tartozott, és az egész franciás kör legjobb költője. Az ő révén is-merte meg a francia felvilágosodás modern és forradalmian haladó eszméit. Izgalmas és válságos évek voltak ezek az életében. A művelt és tehetséges szerzetes-tanárjelölt szabad idejében világi társaságokba járt, világi tárgyú ver-seket írt. Ányos költészete tele van a szomorúság és a lélek fájdalmainak olyan árnyalataival, amely példátlan az egész kor magyar költészetében. Kazinczy Ferenc és köre már programszerűen érzelmes, de Ányos mélyebb, közvetlenebb, gazdagabb lelki életű, mint a programszerű szenti-mentálisok. Amikor befejezte az egyetemet, a felsőelefánti kolostorba küldték áhítatos remeteéletet élni. Itt azonban rátört egy titokzatos betegség. Az orvosok tanácstalanul álltak tünetei előtt. A testi szenvedések egyre jobban kínozták. Huszonhat éves korában a székesfehérvári gimnáziumba került tanítani. Jókedvvel kezdett az oktatómunkának, tanítványai és tanártársai rajongtak érte. Betegsége azonban egyre jobban kínozta. Az orvosok operációt kíséreltek meg, de nem ismerve a betegség természetét, állapota súlyosabb lett. Már haldokolva vitték Veszprémbe, az orvosok fájdalmait sem tudták enyhíteni. Nem volt huszonnyolc éves, amikor meghalt.Ányos életművét mintegy negyven lírai költemény, nem egészen félszáz verses levél és a Kalapos király, ez a verses-politikai vitairat képezi. Életében is elismert költő volt, noha csak elszórtan jelentek meg itt-ott művei. Kalapos király című verses politikai röpirata rendkívül népszerűvé vált a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragadt a kalapos király jelző. Ányos Pál korai halála a felvilágosodás kori magyar irodalom legnagyobb vesztesége. Szemléletes fogalmazásával, nyelvi merészségével, képalkotó képzeletével elébe játszhatott volna a fél évszázaddal későbbi romantikának. Formagazdagságával, változatos versformáival mintha már Csokonait készítette volna elő. 1784-ben halt megVeszprémben, a ferencestemplomban temették el

Ányos Pál kétszázötven évvel ezelőtt, 1756 decemberében született a Veszprém megyei Nagyesztergáron. Veszprém megyei középmódú nemesi család fia volt. Tizenhat éves korában lépett be a pálosok tanító rendjébe. A középiskolát rendjének híres pápai gimnáziumában fejezte be, majd rövid időre a márianosztrai rendházba került, ahol megismerkedett és összebarátkozott a nála néhány évvel idősebb Virág Bene-dekkel, aki az ókori latin szerzők rendszeres megismerésére és a régebbi magyar költők olvasására buzdította. Egyetemi tanulmányainak ideje alatt barátkozott össze azzal a fiatal katonatiszttel, Barcsay Ábrahámmal, aki Bessenyei György legszűkebb felvilágosodott baráti körébe tartozott, és az egész franciás kör legjobb költője. Az ő révén is-merte meg a francia felvilágosodás modern és forradalmian haladó eszméit. Izgalmas és válságos évek voltak ezek az életében. A művelt és tehetséges szerzetes-tanárjelölt szabad idejében világi társaságokba járt, világi tárgyú ver-seket írt. Ányos költészete tele van a szomorúság és a lélek fájdalmainak olyan árnyalataival, amely példátlan az egész kor magyar költészetében. Kazinczy Ferenc és köre már programszerűen érzelmes, de Ányos mélyebb, közvetlenebb, gazdagabb lelki életű, mint a programszerű szenti-mentálisok. Amikor befejezte az egyetemet, a felsőelefánti kolostorba küldték áhítatos remeteéletet élni. Itt azonban rátört egy titokzatos betegség. Az orvosok tanácstalanul álltak tünetei előtt. A testi szenvedések egyre jobban kínozták. Huszonhat éves korában a székesfehérvári gimnáziumba került tanítani. Jókedvvel kezdett az oktatómunkának, tanítványai és tanártársai rajongtak érte. Betegsége azonban egyre jobban kínozta. Az orvosok operációt kíséreltek meg, de nem ismerve a betegség természetét, állapota súlyosabb lett. Már haldokolva vitték Veszprémbe, az orvosok fájdalmait sem tudták enyhíteni. Nem volt huszonnyolc éves, amikor meghalt.Ányos életművét mintegy negyven lírai költemény, nem egészen félszáz verses levél és a Kalapos király, ez a verses-politikai vitairat képezi. Életében is elismert költő volt, noha csak elszórtan jelentek meg itt-ott művei. Kalapos király című verses politikai röpirata rendkívül népszerűvé vált a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragadt a kalapos király jelző. Ányos Pál korai halála a felvilágosodás kori magyar irodalom legnagyobb vesztesége. Szemléletes fogalmazásával, nyelvi merészségével, képalkotó képzeletével elébe játszhatott volna a fél évszázaddal későbbi romantikának. Formagazdagságával, változatos versformáival mintha már Csokonait készítette volna elő. 1784-ben halt megVeszprémben, a ferencestemplomban temették el

Ányos Pál kétszázötven évvel ezelőtt, 1756 decemberében született a Veszprém megyei Nagyesztergáron. Veszprém megyei középmódú nemesi család fia volt. Tizenhat éves korában lépett be a pálosok tanító rendjébe. A középiskolát rendjének híres pápai gimnáziumában fejezte be, majd rövid időre a márianosztrai rendházba került, ahol megismerkedett és összebarátkozott a nála néhány évvel idősebb Virág Bene-dekkel, aki az ókori latin szerzők rendszeres megismerésére és a régebbi magyar költők olvasására buzdította. Egyetemi tanulmányainak ideje alatt barátkozott össze azzal a fiatal katonatiszttel, Barcsay Ábrahámmal, aki Bessenyei György legszűkebb felvilágosodott baráti körébe tartozott, és az egész franciás kör legjobb költője. Az ő révén is-merte meg a francia felvilágosodás modern és forradalmian haladó eszméit. Izgalmas és válságos évek voltak ezek az életében. A művelt és tehetséges szerzetes-tanárjelölt szabad idejében világi társaságokba járt, világi tárgyú ver-seket írt. Ányos költészete tele van a szomorúság és a lélek fájdalmainak olyan árnyalataival, amely példátlan az egész kor magyar költészetében. Kazinczy Ferenc és köre már programszerűen érzelmes, de Ányos mélyebb, közvetlenebb, gazdagabb lelki életű, mint a programszerű szenti-mentálisok. Amikor befejezte az egyetemet, a felsőelefánti kolostorba küldték áhítatos remeteéletet élni. Itt azonban rátört egy titokzatos betegség. Az orvosok tanácstalanul álltak tünetei előtt. A testi szenvedések egyre jobban kínozták. Huszonhat éves korában a székesfehérvári gimnáziumba került tanítani. Jókedvvel kezdett az oktatómunkának, tanítványai és tanártársai rajongtak érte. Betegsége azonban egyre jobban kínozta. Az orvosok operációt kíséreltek meg, de nem ismerve a betegség természetét, állapota súlyosabb lett. Már haldokolva vitték Veszprémbe, az orvosok fájdalmait sem tudták enyhíteni. Nem volt huszonnyolc éves, amikor meghalt.Ányos életművét mintegy negyven lírai költemény, nem egészen félszáz verses levél és a Kalapos király, ez a verses-politikai vitairat képezi. Életében is elismert költő volt, noha csak elszórtan jelentek meg itt-ott művei. Kalapos király című verses politikai röpirata rendkívül népszerűvé vált a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragadt a kalapos király jelző. Ányos Pál korai halála a felvilágosodás kori magyar irodalom legnagyobb vesztesége. Szemléletes fogalmazásával, nyelvi merészségével, képalkotó képzeletével elébe játszhatott volna a fél évszázaddal későbbi romantikának. Formagazdagságával, változatos versformáival mintha már Csokonait készítette volna elő. 1784-ben halt megVeszprémben, a ferencestemplomban temették el