Görgey Artúr utóéletéről

GéJalakja lehet annak, ami a mai magyar politikában is történik a realitások és az irrealitások közti vívódásakban - mondta lapunknak dr. Pusztaszeri László történész, író.

A Veszprémi Városi Művelődési Központ remek kezdeményezése a Mindentudó Ház. A tudományos-ismeretterjesztő előadás-sorozat keddi vendége dr. Pusztaszeri László történész, író volt, aki Az árulásvád és a Görgey-kérdés utóélete címmel tartott előadást. Talán kevesen tudják az előadóról, hogy könyvet, sőt monodrámát is írt Görgeyről. Utóbbit Kazimir Károly idején a Thália Színház be is mutatta. Görgey Artúr kilencven éve halt meg. Pusztaszeri László szerint azért kerül elő időről időre a Görgey-kérdés nálunk, mert sok minden kavarog a politikában, úgy, hogy a magyar társadalomban mindig is volt egyfajta kibúvási hajlam. Gyakran áthárítjuk a felelősséget valamilyen belső vagy külső dologra, ahelyett, hogy reálisan szembenéznénk a valósággal.

Görgeyt ma már nem tartják árulónak, sőt annak idején már Kossuth is felmentette a vád alól. Amikor a két világháború között megnyíltak a levéltárak, a kutatások után nyilvánosságra kerültek az adatok, akkor már Görgey Artúr nagy tiszteletben álló katonafigurája lett a magyar társadalomnak. Szobrot kapott a budai várban, sok katonai alakulat vette fel a nevét, Kosáry Domokos könyvet írt róla. Az 1948-as időszak után, amikor már készültek a felszín alatt a koncepciós perek, folyt a belső ellenség keresése, Görgeyt megint sötét alakként tüntették fel, felmelegítve az árulásvádat vele szemben.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.

A Veszprémi Városi Művelődési Központ remek kezdeményezése a Mindentudó Ház. A tudományos-ismeretterjesztő előadás-sorozat keddi vendége dr. Pusztaszeri László történész, író volt, aki Az árulásvád és a Görgey-kérdés utóélete címmel tartott előadást. Talán kevesen tudják az előadóról, hogy könyvet, sőt monodrámát is írt Görgeyről. Utóbbit Kazimir Károly idején a Thália Színház be is mutatta. Görgey Artúr kilencven éve halt meg. Pusztaszeri László szerint azért kerül elő időről időre a Görgey-kérdés nálunk, mert sok minden kavarog a politikában, úgy, hogy a magyar társadalomban mindig is volt egyfajta kibúvási hajlam. Gyakran áthárítjuk a felelősséget valamilyen belső vagy külső dologra, ahelyett, hogy reálisan szembenéznénk a valósággal.

Görgeyt ma már nem tartják árulónak, sőt annak idején már Kossuth is felmentette a vád alól. Amikor a két világháború között megnyíltak a levéltárak, a kutatások után nyilvánosságra kerültek az adatok, akkor már Görgey Artúr nagy tiszteletben álló katonafigurája lett a magyar társadalomnak. Szobrot kapott a budai várban, sok katonai alakulat vette fel a nevét, Kosáry Domokos könyvet írt róla. Az 1948-as időszak után, amikor már készültek a felszín alatt a koncepciós perek, folyt a belső ellenség keresése, Görgeyt megint sötét alakként tüntették fel, felmelegítve az árulásvádat vele szemben.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.

A Veszprémi Városi Művelődési Központ remek kezdeményezése a Mindentudó Ház. A tudományos-ismeretterjesztő előadás-sorozat keddi vendége dr. Pusztaszeri László történész, író volt, aki Az árulásvád és a Görgey-kérdés utóélete címmel tartott előadást. Talán kevesen tudják az előadóról, hogy könyvet, sőt monodrámát is írt Görgeyről. Utóbbit Kazimir Károly idején a Thália Színház be is mutatta. Görgey Artúr kilencven éve halt meg. Pusztaszeri László szerint azért kerül elő időről időre a Görgey-kérdés nálunk, mert sok minden kavarog a politikában, úgy, hogy a magyar társadalomban mindig is volt egyfajta kibúvási hajlam. Gyakran áthárítjuk a felelősséget valamilyen belső vagy külső dologra, ahelyett, hogy reálisan szembenéznénk a valósággal.

Görgeyt ma már nem tartják árulónak, sőt annak idején már Kossuth is felmentette a vád alól. Amikor a két világháború között megnyíltak a levéltárak, a kutatások után nyilvánosságra kerültek az adatok, akkor már Görgey Artúr nagy tiszteletben álló katonafigurája lett a magyar társadalomnak. Szobrot kapott a budai várban, sok katonai alakulat vette fel a nevét, Kosáry Domokos könyvet írt róla. Az 1948-as időszak után, amikor már készültek a felszín alatt a koncepciós perek, folyt a belső ellenség keresése, Görgeyt megint sötét alakként tüntették fel, felmelegítve az árulásvádat vele szemben.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.

Görgeyt ma már nem tartják árulónak, sőt annak idején már Kossuth is felmentette a vád alól. Amikor a két világháború között megnyíltak a levéltárak, a kutatások után nyilvánosságra kerültek az adatok, akkor már Görgey Artúr nagy tiszteletben álló katonafigurája lett a magyar társadalomnak. Szobrot kapott a budai várban, sok katonai alakulat vette fel a nevét, Kosáry Domokos könyvet írt róla. Az 1948-as időszak után, amikor már készültek a felszín alatt a koncepciós perek, folyt a belső ellenség keresése, Görgeyt megint sötét alakként tüntették fel, felmelegítve az árulásvádat vele szemben.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.

Görgeyt ma már nem tartják árulónak, sőt annak idején már Kossuth is felmentette a vád alól. Amikor a két világháború között megnyíltak a levéltárak, a kutatások után nyilvánosságra kerültek az adatok, akkor már Görgey Artúr nagy tiszteletben álló katonafigurája lett a magyar társadalomnak. Szobrot kapott a budai várban, sok katonai alakulat vette fel a nevét, Kosáry Domokos könyvet írt róla. Az 1948-as időszak után, amikor már készültek a felszín alatt a koncepciós perek, folyt a belső ellenség keresése, Görgeyt megint sötét alakként tüntették fel, felmelegítve az árulásvádat vele szemben.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.

A Kádár-rendszerben Katona Tamás és Urbán Aladár mellett Pusztaszeri László vállalta fel azt, hogy a Görgey-kérdés mellé áll. Kuta- tásaiknak, munkájuknak köszönhetően ma már történel-mi tényekkel, adatokkal alá-támasztva vizsgálhatja meg mindenki a kiemelkedő katona pályafutását, életét, cselekedeit, döntéseinek összefüggéseit és hátterét.