Hogyor József prózaíró meghalt

Lassan tíz éve lesz, hogy portrét írtam róla, ebből idézek a megrendülés első perceiben: Ezernyi jelzővel lehetne illetni... Tekintélyt sugárzó termete, bozontos szakálla, zengő hangja és fék- telen humora egy-egy híres pályatársára emlékeztet engem - elődökre, kortársakra. De az író olyan egyéniség a Bakony rengetegében, hogy felesleges lenne a hasonlítgatás. Hemingway öreg halásza jut eszembe róla, Santiago, aki folyton küzd, de zsákmányát végül is elveszti...

Legendák keringtek róla. Mesélték, hogy egy alkalommal a Csokonai Társaság hévízi ülésén egy átiszogatott éjszaka után csak a rendőrök segítségével talált rá huszonnégy éves Zsigulijára. Hogyor József agrármérnök és erdész volt, s mindenekelőtt író. A balatonfüredi szívkórházban annak idején Lipták Gábor íróval feküdt egy szobában, neki mesélte el, hogy több mint 1200 oldalon megírta életét, a maga kis harcait. Lipták biztatta, jelentkezzen kiadóknál. Beállított a Táncsics Könyvkiadóhoz a vaskos kézirattal. Bolondnak nézték a terjedelem miatt. A Nehéz út mégis megjelent, de csak a kézirat egynegyedét adták ki.

Hogyor József Bakonybélben kezdett el írni, bár íráskészsége már kisiskolás korában megmutatkozott. Kitűnő tanuló volt, mindenre figyelt, és ha társai valamit nem tudtak, ő kapásból megmondta. Több regénye jelent meg, részben kötetben, részben folytatásokban. Fekete menyasszony című kisregényének fejezeteit 1981-ben a Napló közölte. Írt a bakonyi betyárok szerelmeiről, furfangos tetteikről, némelyik művét idegen nyelven is kiadták. 1989-ben Pannon Műhely Művészi Szalon néven irodalmi társaságot alapított és emlékplakettet adott át a szalon tagjainak, vendégeinek. Célját így foglalta össze: A nagy társadalmi zűrzavarban lenni kell valami különbnek, valami másnak. A szellemi károkat, amelyeket elszenvedett ez az ország, helyre kell és lehet is hozni. Ha én valamit adhatok a másik embernek, attól leszek igazán ember és művész. Egész életében hű maradt Bakonybélhez. Ady Endre Párizsba ment, az ő Bakonyába. Hogyor József viszont úgy döntött, hogy neki a Bakony lesz a Párizsa. Választása most már mindörökre így marad. Ma délután temetik Bakonybélben.

Legendák keringtek róla. Mesélték, hogy egy alkalommal a Csokonai Társaság hévízi ülésén egy átiszogatott éjszaka után csak a rendőrök segítségével talált rá huszonnégy éves Zsigulijára. Hogyor József agrármérnök és erdész volt, s mindenekelőtt író. A balatonfüredi szívkórházban annak idején Lipták Gábor íróval feküdt egy szobában, neki mesélte el, hogy több mint 1200 oldalon megírta életét, a maga kis harcait. Lipták biztatta, jelentkezzen kiadóknál. Beállított a Táncsics Könyvkiadóhoz a vaskos kézirattal. Bolondnak nézték a terjedelem miatt. A Nehéz út mégis megjelent, de csak a kézirat egynegyedét adták ki.

Hogyor József Bakonybélben kezdett el írni, bár íráskészsége már kisiskolás korában megmutatkozott. Kitűnő tanuló volt, mindenre figyelt, és ha társai valamit nem tudtak, ő kapásból megmondta. Több regénye jelent meg, részben kötetben, részben folytatásokban. Fekete menyasszony című kisregényének fejezeteit 1981-ben a Napló közölte. Írt a bakonyi betyárok szerelmeiről, furfangos tetteikről, némelyik művét idegen nyelven is kiadták. 1989-ben Pannon Műhely Művészi Szalon néven irodalmi társaságot alapított és emlékplakettet adott át a szalon tagjainak, vendégeinek. Célját így foglalta össze: A nagy társadalmi zűrzavarban lenni kell valami különbnek, valami másnak. A szellemi károkat, amelyeket elszenvedett ez az ország, helyre kell és lehet is hozni. Ha én valamit adhatok a másik embernek, attól leszek igazán ember és művész. Egész életében hű maradt Bakonybélhez. Ady Endre Párizsba ment, az ő Bakonyába. Hogyor József viszont úgy döntött, hogy neki a Bakony lesz a Párizsa. Választása most már mindörökre így marad. Ma délután temetik Bakonybélben.

Legendák keringtek róla. Mesélték, hogy egy alkalommal a Csokonai Társaság hévízi ülésén egy átiszogatott éjszaka után csak a rendőrök segítségével talált rá huszonnégy éves Zsigulijára. Hogyor József agrármérnök és erdész volt, s mindenekelőtt író. A balatonfüredi szívkórházban annak idején Lipták Gábor íróval feküdt egy szobában, neki mesélte el, hogy több mint 1200 oldalon megírta életét, a maga kis harcait. Lipták biztatta, jelentkezzen kiadóknál. Beállított a Táncsics Könyvkiadóhoz a vaskos kézirattal. Bolondnak nézték a terjedelem miatt. A Nehéz út mégis megjelent, de csak a kézirat egynegyedét adták ki.

Hogyor József Bakonybélben kezdett el írni, bár íráskészsége már kisiskolás korában megmutatkozott. Kitűnő tanuló volt, mindenre figyelt, és ha társai valamit nem tudtak, ő kapásból megmondta. Több regénye jelent meg, részben kötetben, részben folytatásokban. Fekete menyasszony című kisregényének fejezeteit 1981-ben a Napló közölte. Írt a bakonyi betyárok szerelmeiről, furfangos tetteikről, némelyik művét idegen nyelven is kiadták. 1989-ben Pannon Műhely Művészi Szalon néven irodalmi társaságot alapított és emlékplakettet adott át a szalon tagjainak, vendégeinek. Célját így foglalta össze: A nagy társadalmi zűrzavarban lenni kell valami különbnek, valami másnak. A szellemi károkat, amelyeket elszenvedett ez az ország, helyre kell és lehet is hozni. Ha én valamit adhatok a másik embernek, attól leszek igazán ember és művész. Egész életében hű maradt Bakonybélhez. Ady Endre Párizsba ment, az ő Bakonyába. Hogyor József viszont úgy döntött, hogy neki a Bakony lesz a Párizsa. Választása most már mindörökre így marad. Ma délután temetik Bakonybélben.

Hogyor József Bakonybélben kezdett el írni, bár íráskészsége már kisiskolás korában megmutatkozott. Kitűnő tanuló volt, mindenre figyelt, és ha társai valamit nem tudtak, ő kapásból megmondta. Több regénye jelent meg, részben kötetben, részben folytatásokban. Fekete menyasszony című kisregényének fejezeteit 1981-ben a Napló közölte. Írt a bakonyi betyárok szerelmeiről, furfangos tetteikről, némelyik művét idegen nyelven is kiadták. 1989-ben Pannon Műhely Művészi Szalon néven irodalmi társaságot alapított és emlékplakettet adott át a szalon tagjainak, vendégeinek. Célját így foglalta össze: A nagy társadalmi zűrzavarban lenni kell valami különbnek, valami másnak. A szellemi károkat, amelyeket elszenvedett ez az ország, helyre kell és lehet is hozni. Ha én valamit adhatok a másik embernek, attól leszek igazán ember és művész. Egész életében hű maradt Bakonybélhez. Ady Endre Párizsba ment, az ő Bakonyába. Hogyor József viszont úgy döntött, hogy neki a Bakony lesz a Párizsa. Választása most már mindörökre így marad. Ma délután temetik Bakonybélben.

Hogyor József Bakonybélben kezdett el írni, bár íráskészsége már kisiskolás korában megmutatkozott. Kitűnő tanuló volt, mindenre figyelt, és ha társai valamit nem tudtak, ő kapásból megmondta. Több regénye jelent meg, részben kötetben, részben folytatásokban. Fekete menyasszony című kisregényének fejezeteit 1981-ben a Napló közölte. Írt a bakonyi betyárok szerelmeiről, furfangos tetteikről, némelyik művét idegen nyelven is kiadták. 1989-ben Pannon Műhely Művészi Szalon néven irodalmi társaságot alapított és emlékplakettet adott át a szalon tagjainak, vendégeinek. Célját így foglalta össze: A nagy társadalmi zűrzavarban lenni kell valami különbnek, valami másnak. A szellemi károkat, amelyeket elszenvedett ez az ország, helyre kell és lehet is hozni. Ha én valamit adhatok a másik embernek, attól leszek igazán ember és művész. Egész életében hű maradt Bakonybélhez. Ady Endre Párizsba ment, az ő Bakonyába. Hogyor József viszont úgy döntött, hogy neki a Bakony lesz a Párizsa. Választása most már mindörökre így marad. Ma délután temetik Bakonybélben.