Gagarintól a peresztrojkáig - Oroszóra-gyűjtők találkoztak

Ez a harmadik oroszóra-gyűjtők találkozója Nyárádon, tudtam meg Kisa Gábortól, a nem mindennapi alkalom szervezőjétől. Tavaly kétszer találkoztunk, akkor beszéltük meg, hogy az évente két összejövetelre szükségünk van. 

Az ország nyugati részéből érkeztek a gyűjtők, többek között Sopron mellől, Lövőről, Szombathely környékéről, Celldömölkről, Devecserből, Ajkáról, Veszprémből, Várpalotáról, Győrből, illetve hárman Budapestről. 

- Nemcsak oroszóra-gyűjtők vannak jelen, hanem órajavítással foglalkozó szakemberek is. 

A program szerint a köszöntőmben bemutattam mindenkit, elmondtam, hogy mi történt az elmúlt időszakban, most pedig egy óra szétszerelése, tisztítása, javítása van folyamatban, amit kamerával felveszünk, és televízión nézünk. 

Már kialakult egy jó kis baráti társaság, de nyitottak vagyunk, tehát várunk minden érdeklődőt. Hogy miért gyűjt valaki éppen orosz órákat? 

Mert érdekesek, meglepő műszaki megoldásokkal bírnak, és ha az oroszok feltételei megengednék, a svájci minőséghez hasonlót tudnának alkotni. 

- Itt ma az orosz óragyártásnak minden márkája megfigyelhető, a Poljottól a Rakétán és a Pobedán át a legújabbig, a Buránig. 

Legtöbben egyébként a régebbi, a nyolcvanas évek előtti órákat gyűjtjük - mondta el Kisa Gábor, aki 2002 óta szerelmese az orosz gyártmányú időmérő szerkezeteknek. 

A hangulat kiváló, a konyhában rotyog a velős pörkölt és készül a diétás csülök. Látszik, hogy összeszokott a társaság. Szakszavak röpködnek a levegőben, gyanítom, hogy tengelyekről, billegőkről, rugókról, egyéb apró alkatrészekről beszélnek a gyűjtők. 

A látvány önmagáért beszél: fanatikus emberek gyűltek itt össze, hogy hódoljanak szenvedélyüknek, és persze megmustrálják egymás új szerzeményeit. A mustrának gyakran csere, adás-vétel a vége, így mindenki elégedetten térhet haza Nyárádról, hogy azután kora ősszel ismét elhozhassa kincseit.