Támadnak a kullancsok - Jelentős invázió várható idén

Veszprém - Idén az enyhébb és csapadékosabb tél miatt jelentős kullancsinvázió várható. Felmérések szerint a megyében a lakosság 15-20 százaléka találkozott már az élősködőkkel, azonban átlagosan csak minden kétezredik példány hordozója a vírusnak.

Martinovics Tibor

Védekezésként az epidemiológusok továbbra is az oltást preferálják, de a kullancsriasztó kenőcs vagy a spray is jó. Ugyanakkor a köztudatban több tévhit is él a parazitákkal szemben. 

Mintegy tucatnyi, többnyire az állatokra veszélyes mikrobát hordoznak a nálunk honos kullancsok. 

Az emberre veszélyes két legjelentősebb betegség, a vírusos agyvelőgyulladás és a baktérium eredetű Lyme-kór okozóit az úgynevezett vöröshasú kullancs, az Ixodes ricinus terjeszti. 

Az erdőkben, ott is leginkább a bőséges aljnövényzettel borított terülteken élő Ixodes legnagyobb ellensége a szárazság, valamint a száraz, hideg tél. 

Az áldozatára leselkedő élősködő érzékeli a test melegét, szagát, még a kilélegzett levegő széndioxid tartalma is vonzza. A kifejlett nőstény testtömegének akár 130-szorosát is kiszívja egyszerre.

Típusos esetben a kullancs-enkefalitisz betegség két fázisban zajlik, s mindkét fázist jelentős hőemelkedés vezeti be. 

Miután a kórokozó az emberi szervezetbe jut és ott szaporodásnak indul, az átlagosan két hetes lappangási idő után közepesen magas láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet, amelyek élénken emlékeztetnek az influenza tüneteire, ezért az orvosi diagnózis ilyenkor általában nyári influenza. 

A betegség általában kezelés nékül is elmúlik egy héten belül. A betegek zöménél ezzel lezajlott a fertőzés, ám kisebb hányaduknál, mintegy 10-20 százalékuknál a vírus az idegrendszerbe jut, és ott is szaporodásnak indul. 

Náluk a csípés utáni 2-4 héten belül jelentkezik a betegség második fázisa: az előbbinél magasabb láz, szédülés, heves fejfájás és szinte minden esetben hányás kíséri. 

A mozgás ügyetlenné, a tarkó kötötté válik, a beteg hol nyugtalan, ingerlékeny, hol igen aluszékony. Mivel a vírus mindenekelőtt az agykéreg és a gerincvelő mozgató idegsejtjeit támadja meg, ezért a fent sorolt tüneteket végtagbénulások kísérhetik. 

Az esetek nagy többségében a betegség nem jut túl az első fázison, sőt a második fázis is rendszerint csak közönséges agyhártyagyulladás képében zajlik, amely szintén magától elmúlik és maradandó elváltozások nélkül gyógyul. 

Egyelőre nem ismert, mi befolyásolja a kórlefolyást, azaz mely tényezők okolhatók azért, hogy ugyanaz a kórokozó egyeseknél kisebb, influenza-szerű betegséget, míg másoknál súlyos, akár halállal végződő kórfolyamatot indít el. 

Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedtek el a betegséget közvetítő ixodes kullancsok, különösen a tölgyerdőkben. 

Az elmúlt évtizedekben felismert megbetegedések adatai alapján elsősorban Zalában, Somogyban, Vas-, Nógrád-, Komárom-, Veszprém-, valamint Győr-Sopron megyében vannak a természeti gócok. 

Az első betegek általában már áprilisban jelentkeznek, a fertőzés előfordulása júliusban a leggyakoribb. A betegek zöme a 20-50 éves korosztályból kerül ki és 70 százalékuk férfi. 

Egyik kedvelt védekezési mód a parazita megfojtása olajjal vagy zsírral, pedig ez kifejezetten veszélyes, öklendezésre készteti az állatot, így a gyomrában lévő Lyme-kór okozóját szervezetünkbe juttatja. 

A bőrbe fúródott kullancs eltávolítására csak néhány óra áll rendelkezésre. A csípés utáni első órában az állat csak szív, ilyenkor elenyésző a fertőzésveszély, négy -hat óra után viszont már veszélyt jelent. 

A parazita kiszedésének helyes módszere, ha a fejéhez legközelebb fogjuk meg csipesszel és lassan, enyhe csavarással kihúzzuk. Nem szabad megnyomni a potrohát, mert abban vannak a baktériumok. 

Semmilyen következménye nincs annak, ha a kullancs feje a bőrben marad, mert abban nincsenek kórokozók. Ha a kullancscsípés helyén bármilyen elváltozást vagy tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz. 

A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok nem a magasból vetik magukat áldozatukra, hanem a fűszálakon, a bokrok levelein várakoznak. Egy-másfél méternél magasabbról igen ritkán kerül az emberre. 

A meztelen felsőtest sem veszélyes, hiszen a parazita fénykerülő, ezért fedetlen területen ritkán csíp. Tévhit, hogy a D-vitamin erőteljes, a bőrből kipárolgó szaga elriasztja a kullancsokat, mint ahogy az is, hogy a háziállatokon megkapaszkodott kullancs átmászik az emberre. 
 
*

Magyarországon az első kullancs okozta fertőzéseket az ötvenes évek elején regisztrálták. 

Az Országos Epidemiológiai Központ statisztikái szerint a nyolcvanas években és a kilencvenes években már évente átlagosan 250-280 kullancs terjesztette vírusos agyhártya és agyvelőgyulladásos esetet diagnosztizáltak, 1997-ben 107 beteget jelentettek. 

1998-ban először csökkent a fertőzöttek száma száz alá, 1999-ben pedig már csak 58 esetet találtak. Abban mindenki egyetért a jelentett esetek csak a jéghely csúcsát mutatják. 

Az nem tudható, vajon mi állhat a csökkenés mögött, a szakemberek szerint ebben biológiai, időjárási okok éppúgy szerepet játszhatnak, mint a védőoltás elterjedése.
 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!