Kálvin-szobrot avattak

Zenés, hálaadó istentiszteletet tartottak a minap az alsóörsi református templomban, ahol megemlékeztek az ötszáz évvel ezelőtt született genfi reformátorról. 

Kálvin János lelki, szellemi örökségét nemcsak református mivoltunk, de nemzettudatunk, magyarságtudatunk miatt is őrizni kell, mondta dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke. 

A templomhoz vezető lépcsősor mellett Steinbach József püspök és dr. Huszár Pál, a zsinat világi elnöke avatta fel a Kálvin-szobrot
(Fotó: Andrónyi András)

Amikor a reformáció eljutott Magyarországra, az súlyos erkölcsi válságot élt át, de az emberek meghallották, hogy van menekülés, oda lehet fordulni Istenhez. Kálvin János tanítása Bocskai, Bethlen és Rákóczi gondolkodásában, szellemiségében is felfedezhető, öröksége máig hat. 

Az ünnepi évben a templomhoz vezető lépcsősor mellett avatták fel Máhr Ferenc helyi vöröskőből készült Kálvin szobrát, melyet Steinbach József, a dunántúli református egyházkerület püspöke áldott meg. 

Hebling Zsolt polgármester a képviselőtestület döntéséről számolt be, miszerint a XII. századi műemlék református templomhoz vezető lépcsősort Kálvinról nevezik el. 

Az istentiszteleten Rásky Miklós lelkipásztor János evangéliuma 21. fejezete alapján arról beszélt: Jézus nélkül minden hiábavalóság, nélküle nincs áldás az életünkön. 

Utalva az igében elhangzott nagy halfogásra, rámutatott: Jézus nélkül, saját erőnkből nem vagyunk képesek a halfogásra, csak olyan csontvázat tudunk partra vonszolni, mint az öreg halász Hemingway regényében.