Meghalt Habsburg Ottó

IV. Károly fiát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál. "Békésen elszenderült" - közölte az elhunyt egy munkatársa a német hírügynökséggel.
   
A Habsburg-ház utolsó trónörököse - aki az 60-as években lemondott trónigényéről - két éve németországi otthonában leesett a lépcsőn, ezután megrendült az egészsége. Temetésének időpontját később tűzik ki. 
   
Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.
   
Az egykori trónörökös több nyelven beszélt, német, osztrák, magyar és horvát állampolgár is volt. Az egységes Európa meggyőződéses híveként kezdettől fogva támogatta Magyarország, Szlovénia és Horvátország felvételét az Európai Unióba. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként húsz éven át, 1979-től 1999-ig az Európai Parlament tagja volt.

   
Még ennél is hosszabb időn keresztül, 1973-tól egészen 2004-ig töltötte be a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöki tisztségét. Ő volt az egyik fő kezdeményezője az 1989-ben a magyar-osztrák határon szervezett "páneurópai pikniknek", amelynek során több mint 600 keletnémet jutott át Ausztriába. Az esemény később a vasfüggöny leomlásának és a kelet-európai államszocialista rendszerek megszűnésének egyik jelképe lett. "Ha valaki egyszer megízleli a politika ópiumát, többé nem szabadul tőle" - mondta.
   
Habsburg Ottó hét gyermeke közül a legkisebb, a Pest megyei Sóskúton lakó György magyar állampolgár, 2009-ben jelöltként indult az EP-választásokon a Magyar Demokrata Fórum listáján.

OLDALTÖRÉS: Habsburg Ottó életrajza

Habsburg Ottó életrajza

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)
   
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.
   
Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
   
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.
   
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
   
1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
   
Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

Habsburg Ottó életrajza

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)
   
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.
   
Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
   
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.
   
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
   
1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
   
Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

Habsburg Ottó életrajza

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)
   
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről. A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.
   
Aktív szereplője volt a XX. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
   
Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.
   
Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.
   
1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
   
Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

OLDALTÖRÉS: Magyar Páneurópa Unió: Habsburg Ottó a határok nélküli Európáért dolgozott

Magyar Páneurópa Unió: Habsburg Ottó a határok nélküli Európáért dolgozott

Habsburg Ottó a nemzetek határok nélküli Európájáért dolgozott - mondta Wodianer-Nemessuri Zoltán, a Magyar Páneurópa Unió (MPU) budapesti elnöke, országos elnökségi tag az MTI-nek a hétfőn elhunyt politikusról.

Az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiáról szólva Wodianer-Nemessuri Zoltán hangsúlyozta: Habsburg Ottó "végtelen tiszteletet érdemel Magyarországon", mert az az ember volt, aki "messze a legtöbbet tette azért, hogy az 1956-os magyar forradalom ne kopjon ki a köztudatból". Emlékeztetett arra, hogy 1957 és 1961 között csak az Egyesült Államokban több mint 400 előadást tartott 1956-ról.
   
Habsburg Ottó "a legerőteljesebben szorgalmazta a közép-európai népek megbékélését" - mondta Wodianer-Nemessuri Zoltán, hozzátéve, hogy Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök és Edmund Stoiber, Bajorország későbbi miniszterelnöke jelenlétében Habsburg Ottóval együtt alapították újra 1987-ben a Magyar Páneurópa Uniót (MPU), amelynek elnöke akkor Szentágothai János, majd 1991-ben Bethlen István lett.
   
Wodianer-Nemessuri Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Habsburg Ottó Közép-Európa iránti elkötelezettségét és ismereteit az a kevésbé ismert tény is jól mutatja, hogy a magyar mellett csehül és horvátul is beszélt. Ő volt a legelső, aki 1988-ban több interjúban is a délszláv háborúk elkerülhetetlenségéről beszélt - mondta az MPU budapesti elnöke.

Habsburg Ottó 31 éven át volt a Páneurópai Unió elnöke, s haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP reagálása Habsburg Ottó halálhírére

Az MSZP reagálása Habsburg Ottó halálhírére

Búcsú Habsburg Ottótól

Az MSZP reagálása Habsburg Ottó halálhírére

Búcsú Habsburg Ottótól

Az MSZP reagálása Habsburg Ottó halálhírére

Búcsú Habsburg Ottótól

Búcsú Habsburg Ottótól

Mély megrendüléssel értesültünk a szomorú hírről, Otto von Habsburg, illetve ahogy mi hívtuk őt, Habsburg Ottó haláláról.
Személyében egy olyan igazi világpolgárt tisztelhettünk, aki szűkebb és tágabb értelemben vett hazáját, Európát éppúgy képviselte, mint Ausztriát, Magyarországot vagy éppen Németországot és Horvátországot.

Ő egy történelmi kornak is a letéteményese: az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiaként, számos tisztséget betöltve, szilárd értékrendjével a mai kor, a modern ember világát éppúgy megjelenítette, mint a múlt század, már történelemmé vált korszakát. Habsburg Ottó sokrétű munkássága olyan egyedülálló pályát írt le, amiben ő volt a kapocs múlt, jelen és a jövő között.

Mély tisztelet és elismerés illeti sokoldalú karitatív tevékenységét, küzdelme és elkötelezettsége az emberi jogok maradéktalan érvényre juttatása és a kisebbségi jogok csorbíthatatlan védelme érdekében - örök mementóul szolgál mindannyiunk számára.
Az MSZP nevében őszinte részvétemet szeretném kifejezni Habsburg Ottó családja számára, osztozom a rokonok és közvetlen barátok fájdalmában:

Mesterházy Attila
az MSZP elnöke, frakcióvezetője

OLDALTÖRÉS: A Fidesz részvétnyilvánítása

A Fidesz részvétnyilvánítása

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja őszinte részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó családjának.

A Fidesz részvétnyilvánítása

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja őszinte részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó családjának.

A Fidesz részvétnyilvánítása

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja őszinte részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó családjának.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja őszinte részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó családjának.

"Osztozunk a mély gyászban, amely az utolsó magyar trónörökös halálával érte a hozzátartozókat; sok erőt kívánunk a fájdalom elviseléséhez!" - olvasható a kormánypárt MTI-hez eljuttatott közleményében.
   
Habsburg Ottó kilencvennyolc éves korában hunyt el németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben. A politikus a bajor Keresztényszociális Unió képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. A Páneurópai Uniónak 31 éven át volt az elnöke, és haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöke.

OLDALTÖRÉS: Osztrák állami vezetők részvétnyilvánítása

Osztrák állami vezetők részvétnyilvánítása

Életútjában az osztrák és az európai történelem nagy fordulópontjai tükröződtek - állt Werner Faymann kancellár részvétnyilvánító közleményében. A kormányfő történelmi személyiségként méltatta az elhunytat. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó "határozott ellensége volt a nemzetiszocializmusnak és a fasizmusnak, s a II. világháború után elszántan fellépett egy békés és egyesült Európáért és a vasfüggöny lebontásáért".
   
"Ha belegondolunk, hogy Habsburg Ottó 1912-ben, vagyis az első világháború előtt született, és egész életében a politika iránt érdeklődő és politikailag tevékeny volt, láthatjuk, hogy munkássága és politikai érdeklődése milyen kiterjedt volt" - írta Heinz Fischer szövetségi elnök. Az utóbbi évtizedekben tevékenységének középpontjában egy egyesült Európa megteremtése állt, s minden erejével ennek szentelte magát - folytatódott az elnöki közlemény.
   
Az osztrák államfő felidézte azt is, hogy Habsburg Ottó ötven évvel ezelőtt, 1961-ben mondott le a Habsburg-Lotharingiai ház trónörökösödési jogáról. Egyben utalt arra, hogy a nyilatkozat - és az ahhoz kapcsolódó más kérdések, így Habsburg Ottó beutazási jogának elismerése - politikai viták tárgya volt Ausztriában az 1960-as években. "Az utóbbi évtizedekben Habsburg Ottó és az Osztrák Köztársaság viszonya ésszerűbb és pozitívabb fejlődést mutatott" - fogalmazott Heinz Fischer a közleményben.
   
Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát hétfőre virradóra, kilencvennyolc éves korában érte a halál németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben. Hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly halt meg.

OLDALTÖRÉS: Habsburg Ottót méltatják a német lapok

Habsburg Ottót méltatják a német lapok

A legelkötelezettebb és a legszeretetreméltóbb európaiként méltatták a 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottót a keddi országos német napilapok.

A Die Welt írásának címében az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fiát konzervatív kozmopolitaként, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig Közép- és Kelet-Európa fáradhatatlan követeként jellemezte. A Süddeutsche Zeitung azt emelte ki, hogy Habsburg Ottó évtizedeken keresztül harcolt az állampolgárok jogaiért. Valamennyi újság részletesen ismertette életútját, amelyet a Süddeutsche Zeitung így foglalt össze: Habsburg Ottó osztrák császár akart lenni, végül azonban az európai egyesülés és  a szabadság képviselője lett.
   
A konzervatív Die Welt ugyancsak ezt emelte ki, hangoztatva, hogy a náci, majd kommunista, később pedig demokratikus XX. században Habsburg Ottó elvesztette a monarchiáért vívott harcot. Ennek ellenére soha nem tartozott a megkeseredettek, az elmúlt nagyságot gyászolók közé. Ezt megakadályozta keresztény hite és határtalan optimizmusa - fogalmazott az újság, hangsúlyozva, hogy Habsburg Ottónak Európa volt az otthona.
   
Az újság rámutatott: amikor 1933-ban kezdetét vette az elmúlt század Európájának második tragédiája, Habsburg Ottó tudta, hogy hol a helye. A nemesi családból származó világpolgár szembeszállt a  hitleri gyűlöletpolitikával, és mindent megtett azért, hogy megakadályozza az "Anschlusst", s hogy Ausztria megőrizze függetlenségét. A nemzetiszocializmussal szemben álló konzervatív ellenzék vezető személyiségei közé tartozott, közreműködött zsidók mentésében, és az Egyesült Államok és Nagy-Britannia akkori vezetőivel már a háború utáni rendről tárgyalt.
   
Kiemelte a lap Habsburg Ottó szembenállását a  kommunizmussal is, és utalt arra, hogy már a harmincas évek közepétől tagja volt - később pedig elnöke lett - annak a Páneurópai Uniónak, amely egy nemzetek felett álló, egységes Európáért küzdött.  Emlékeztetett arra, hogy 1979 és 1999 között a bajor CSU-t képviselte az Európai Parlamentben. A Die Welt szerint az egyik legszeretetreméltóbb európai konzervatív politikus volt, aki kitűnt állandó bizakodásával is.
   
Hasonló szellemben méltatta Habsburg Ottót az ugyancsak konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. Reinhard Olt, a lap bécsi tudósítója emlékeztetett arra, hogy az utolsó osztrák császár és magyar király legidősebb fia politikai pályafutása legfájdalmasabb élményének Ausztria hitleri "bekebelezését", az 1938-as Anschlusst, legszebb emlékének pedig a kommunizmus - mindenekelőtt magyarországi - összeomlását nevezte. Emlékeztetett arra, hogy Habsburg Ottó fő kezdeményezője és védnöke volt a magyar-osztrák határon rendezett "páneurópai pikniknek", amelynek során több száz keletnémet menekült jutott át Ausztriába. Ennek kapcsán a lap utalt arra: a rendezvény nyomán Habsburg Ottó szóba került az akkori Magyar Köztársaság lehetséges elnökeként. Egész életében fáradhatatlanul küzdött legfőbb céljáért, Európa egyesüléséért - emelte ki a lap.
   
A liberális Süddeutsche Zeitung az életutat ismertetve a többi között hangsúlyozta: Habsburg Ottó soha nem bánkódott amiatt, hogy nem osztrák császár, hanem Európa parlamenti képviselője lett.