Ledőlnének-e ma a tornyok?

Vajon biztonságba helyezhető lenne-e a bennük tartózkodó sok ezer ember? A chicagói Willis-toronyban, az egykori Sears-épületben - akárcsak az ország más felhőkarcolóiban - sok minden megváltozott azóta, hogy két eltérített repülőgép vágódott a WTC komplexumába. Észak-Amerika legmagasabb épületét most betonakadályok, fémdetektorok és minden belső és külső mozgást érzékelő kamerák védik. Ezek az intézkedések azonban nem tudnának megakadályozni egy olyan katasztrófát, mint amilyet a szeptember 11-ei idézett elő.

Az elmúlt évtizedben született, komoly szerkezeti változásokra vonatkozó javaslatok ellenére épületek ezrei maradtak sebezhetők - mondják a szakértők -, mivel a meglévő szerkezetek átalakítása túl sokba kerül, a városok és az államok pedig csak lassan vezetik be az új épületekre vonatkozó szigorú szabályokat.

"Csak annyit tehetünk, amennyit a lobbisták, politikusok és hivatalnokok megengednek" - mondta az AP hírügynökségnek Monica Gabrielle, akinek a férje a tíz évvel ezelőtti támadásban halt meg. A katasztrófa után létrejött, Kampány a felhőkarcolók biztonságáért nevű szervezet társelnöke úgy látja, hogy "minél távolabb kerülünk az eseményektől, az ember annál önelégültebbé válik".

Ami magukat a felhőkarcolókat illeti, bár szeptember 11-e után sokat beszéltek arról, hogy ellenállóbbá kell építeni őket, a menekülést pedig megkönnyíteni vészhelyzet esetén, az ehhez szükséges szerkezeti munkák vagy túl drágának, vagy egyszerűen kivitelezhetetlennek bizonyultak. Néhány intézkedés azonban történt azért, hogy az új épületek biztonságosabbak legyenek.

A nemzetközi épületbiztonsági bizottság például negyven építési szabály megváltoztatását javasolta. Egyebek között szélesebb lépcsőházakat indítványozott, hogy a tűzoltók akkor is feljussanak az épületekbe, amikor folyik azok kiürítése, és a bent tartózkodók lefelé áramlanak a lépcsőkön.

Chicagóban előírták azt is, hogy a magas épületeknek rendelkezniük kell a városi hatóságokhoz is benyújtott kiürítési tervvel, a legmagasabb épületek alaprajzát pedig át kell adni a tűzoltóságnak, hogy ha ott akad dolguk, a tűzoltók pontosan ismerjék a helyszínt. A magasépületekben lakók és dolgozók azt mondják, hogy a kiürítési gyakorlatok mára rendszeressé váltak, holott 2001. szeptember 11. előtt ritkán vagy egyáltalán nem fordultak elő.

Sok épületbe nehezebbé vált a bejutás. A támadás után a Willis-toronyban a repülőtereken szokásos biztonsági rendszert vezettek be, amelyhez a belépők táskájának átvizsgálása is hozzátartozik. A beléptetés szabályain később valamelyest enyhítettek.

Hogy elejét vegyék a "palacsintaeffektusnak", vagyis hogy emeletek sorban egymásra zuhanjanak, mint a Világkereskedelmi Központ esetében is történt, előírták, hogy a magasházakban meg kell előzni a "tovaterjedő összeomlást", de hogy ezt miként kell csinálni, azt a szabályzat nem rögzíti.

Szakértők szerint az egyik nagy változás az olyan liftek építése, amelyeket szükség esetén az épületet elhagyók és a felső szintekre tartó tűzoltók is használhatnak, ahogy az a világ sok részén szokás. Pontosan nem lehet tudni, hogy az ikertornyokban meghalt több mint 2700 emberből hány halt meg menekülés közben a lépcsőkön. Egy tanulmány megállapítása szerint sokan közülük életben maradtak volna, ha használhatják a lifteket.

További komoly gondot jelent azoknak az embereknek az emléke, akikről tudható, hogy azért haltak meg a WTC-központban, mert a belső információs rendszeren, az intercomon keresztül utasították őket, hogy térjenek vissza íróasztalukhoz. Biztonsági szak- értők attól tartanak, hogy egy jövőbeni katasztrófa esetén a menekülők egymást taposnák agyon, bármit mondanak is nekik. Ez az egyik oka annak, hogy néhány tűzoltóságnál gyakorlattá vált, hogy bevetéskor a tűzoltók érkezésük után azonnal magukhoz ragadják az épület intercomrendszerének az irányítását.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Kaida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. A harmadik repülőgép a Pentagon épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanástól, a repülő Pennsylvania államban csapódott a földbe. A terrorakció folyamán 2995 ember vesztette életét.

Sokáig lesznek áldozatok

Makacsul tartják magukat most is az összeesküvés-elméletek

OLDALTÖRÉS: Sokáig lesznek áldozatok

Sokáig lesznek áldozatok

Sokáig lesznek áldozatok

Sokáig lesznek áldozatok

Jelentősen megnövelte a rák kockázatát a 10 évvel ezelőtt lerombolt New York-i ikertornyoknál terjengő mérgező füst és por azok számára, akik segítettek kimenteni embereket a lángoló épületekből, részt vettek a helyreállítási munkálatokban - derült ki a Lancet című orvosi magazinban megjelent tanulmányból.

A tűzoltóknak, akik az életüket kockáztatták azért, hogy másokat megmentsenek, számolniuk kell a 2001. szeptember 11-ei események hosszú távú hatásával is: a különböző toxikus anyagok miatt 19 százalékkal nagyobb lett az esélyük arra, hogy rákosok lesznek - mutatott rá dr. David Prezant, a New York-i tűzoltóság vezető orvosa, a 10 éves évforduló alkalmából született tanulmány egyik szerzője. Az elemzés elkészítésekor csak azokat a rosszindulatú daganatokat vették figyelembe, amelyek nem alakulhattak ki 2001 szeptembere előtt.

A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy a terrortámadást követő 10-15 évben még nem lesz kimutatható a rák megnövekedett kockázata. "Ezért is gondolom, hogy az eredményeink nagyon meggyőzőek, mivel én ennek az ellenkezőjére számítottam" - mondta Prezant. A tanulmány további erőssége, hogy minden, a mentésben részt vevő tűzoltó több egészségügyi ellenőrzésen is átesett az elmúlt 10 évben, így a kutatók gazdag adatbázisból dolgozhattak.

A tűzoltók szinte már kezdetektől gyanakodtak arra, hogy a World Trade Center (WTC) romjainál tapasztalt por és füst rossz hatással lehetett az egészségükre. "A tűzoltók nem természettudósok, de megvan a magukhoz való eszük. A legtöbb tűzoltó megtanulta, hogy a különböző tüzeknek különböző szaguk van. Többször is elmondták, hogy ezen a területen teljesen más szagot éreztek, és az ott végzett munka egyik korábbi tűzoltáshoz sem hasonlított" - mesélte Prezant a The Guardian című brit lapnak.

A kutatók több száz vegyi anyagot mutattak ki a WTC romjaiból keletkező porból, köztük számos ismert rákkeltőt: az ikertornyok alsó oszlopait például azbeszt borította, az épületekbe csapódó repülőgépek üzemanyagtartályából pedig benzol került a levegőbe. Ráadásul a por szemcséin megtapadó mérgező anyagok mélyebben bejutnak a tüdőbe és a vérkeringésbe is könnyebben bekerülnek - fejtette ki Prezant, akinek a pulmonológia a szakterülete.

A mentési munkálatokban részt vevő tűzoltók a rák változatos válfajaitól szenvednek, leggyakoribb körükben a bőr-, pajzsmirigy- és prosztatarák, illetve a non-Hodgkin limfóma, mindazonáltal nehéz egy általános trendet kimutatni - foglalta össze a szakember.

Egy másik tanulmány szerint a mentési és helyreállítási munkálatokban segédkezők 28 százaléka volt depressziós 9/11 óta, 32 százalékuk szenvedett poszttraumás stressztől, 21 százalékuk pedig pánikbetegségtől. Érdekes módon a rendőrök esetében jóval alacsonyabbak ezek a százalékok - 7, 9 és 8 százalék -, mivel ők már korábban is többször kerültek hasonlóan stresszes helyzetekbe.

OLDALTÖRÉS: Makacsul tartják magukat most is az összeesküvés-elméletek

Makacsul tartják magukat most is az összeesküvés-elméletek

Makacsul tartják magukat most is az összeesküvés-elméletek

Makacsul tartják magukat most is az összeesküvés-elméletek

Bin Ladennek semmi köze hozzá: a 2001. szeptember 11-ei merényleteket George W. Bush kormánya tervelte ki az afganisztáni és az iraki beavatkozás igazolására - hiszi még ma is rendületlenül sok amerikai.

A megszámlálhatatlanul sok hivatalos, független vagy újságírói nyomozásnak, vagy gyakran csak a józan észnek fittyet hányva ezek az elméletek azt hirdetik, hogy amerikai vagy éppen izraeli ügynökök még az iszlamisták által eltérített repülőgépek becsapódása előtt aláaknázták a Világkereskedelmi Központ (WTC) és a Pentagon épületét. Mások szerint még ha George Bush nem is áldozta fel saját honfitársait a háború és a szabadságjogok korlátozásának kedvéért, akkor sem tett semmit a merényletek megakadályozásáért, holott tudott az előkészületekről.

Az összeesküvés-elméleteknek meglehetősen sok híve akad: egy 2006-os kutatás szerint az amerikaiak 36 százaléka hisz abban, hogy így vagy úgy az állam vezetőinek keze benne van a szeptember 11-ei merényletekben.

A " target="_blank">Loose Change című független dokumentumfilmet rendezője, Dylan Avery szerint 125 milliószor látták a Google-ön és 30 millióan a YouTube videomegosztón. A munka a hivatalos vizsgálatokkal és tényekkel szembemenő elméleteket mutatja be:

- A New York-i ikertornyok nem omolhattak volna össze egy egyszerű személyszállító repülőgép becsapódásától.

- A közvetlenül a merénylet előtt megfigyelt Wall Street-i fejlemények azt mutatják, hogy egyes tőzsdeügynököket figyelmeztettek.

- A Pentagonba az amerikai hadsereg rakétája, nem pedig egy repülő csapódott be.

- A United Airlines légitársaság 93-as járata nem lezuhant, hanem lelőtték.

Az amerikai történelem "legnagyobb szemfényvesztését" több egyetemi és mérnöki kutatócsoport próbálta ízeire szedni, hogy kiderítse az "igazságot". Számukra azok az igazi birkák, akik hisznek a hivatalos verziónak - ahogy azt David Ray Griffin, Az új Pearl Harbor szerzője véli. "Ha a csodát a tudomány - különösen a fizika és a kémia - alapelveinek megszegéseként értelmezzük, akkor a hivatalos elmélet szerint legalább tucatnyi csoda történt" - mondta Griffin.

Kathy Olmsted, egy kaliforniai egyetem történésze megérti a konspirációk kedvelőit és a "hivatalos valóságban" kételkedő honfitársait, hiszen maga a Bush-kormány sem vetette meg az összeesküvés-elméleteket céljainak elérése érdekében, legyen szó Szaddám Huszein néhai iraki diktátor és Oszama bin Laden néhai terroristavezér vitatott kapcsolatáról, vagy az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekről.

Rich Hanley, a Quinni-piac Egyetem munkatársa szerint az összeesküvés-elméletek sikerét az amerikai felfogás sérülése is igazolja. Tíz esztendővel az események után sokaknak még mindig "nehezére esik elhinni, hogy tizenkilenc, késekkel felfegyverzett repülőgép-eltérítő ilyen hatalmas sokkot okozhat" egy nemzetnek.