Amikor az alvó ügy felébred

"Másfél évig nem fizetett gyerektartást a volt férjem, pert indítottam ellene, kötelezték, akkor sem fizetett. Ennek majdnem húsz éve, régen elfelejtettem volna, ha nem jön közbe valami. Most olyan abszurd fordulatot vett a dolog, hogy engem kötelez a bíróság arra, én fizessek neki majdnem ugyanakkora összeget. Ha nem teszem meg, letiltják."

Varga Domokos Péter

Gabriella azt mondja, a történetét nem fogom elhinni, ő sem hinné el, ha nem vele történik meg. Nagyon régen volt már, mikor elvált a férjétől, 1978-ban. Egy lányuk van, utána fizetett gyerektartást a férje, kétezer forint körüli összeget. Sokáig nem volt semmi fennakadás, jött a pénz pontosan, 1994-ben aztán kimaradt. Másfél évig nem kapott semmit, akkor fordult bírósághoz, határozattal kötelezték a volt férjét az elmaradásai (összesen 37 500 forint) kifizetésére, ennek soha nem tett eleget. Annak ellenére sem, hogy a bíróság letiltó végzést hozott. Viszont elkezdte újra havonta fizetni a gyerektartást, ezért Gabriella nem foglalkozott tovább az üggyel. Ennyiben is maradt volna a történet, ha 1996 februárjában nem kap levelet egy bírósági végrehajtótól, az állt benne, "nyilatkozni szíveskedjen, hogy a lefoglalt, lakott ingatlan árverését kéri-e?" Az iratból kiderült, volt férje ellen két korábbi munkáltatója végrehajtási kérelmet nyújtott be, együtt a kettő majd' négyszázezer forintot akart behajtani rajta.

Gondolkodott egy darabig, hogy mit is tegyen, aztán úgy döntött, ha már mások miatt úgyis árvereznek a volt férjénél, és ők elviszik a pénzüket, miért ne kaphatná meg azt az összeget ő is, ami jár neki. Amikor egyedül taníttatta a lányát, senki nem kérdezte meg tőle, honnan van rá pénze. Ezért hát csatlakozott az árverést kérőkhöz. Teltek, múltak az évek, a lánya közben felnőtt, elvégezte a főiskolát, ma már a saját életét éli. Apját a válás óta ő sem látta, meg Gabriella sem. Gabriella azóta sem ment férjhez, élete rendeződött, takaros kis házban lakik egy Balaton-parti városban, elégedett a sorsával. Régen elfelejtette volna a tartozást, ha idén nyáron nem citálják bíróság elé. Az értesítésből tudta meg, volt férje "kérelmet terjesztett elő a végrehajtás megszüntetése iránt elévülésre való hivatkozással". Az igényét azonban a Veszprém Városi Bíróság "nem tartotta elég alaposnak", viszont döntésük szerint "a végrehajtás megszüntetésére" per kezdeményezhető. Amit a volt férj meg is tett, de ezúttal már ügyvédet is fogadott. Ismét tárgyalásra hívták Gabriellát, ahol meg is jelent, fenntartotta igényét az árverésre. Ezúttal sem sikerült találkoznia volt férjével, mert őt az ügyvédje képviselte. Mégpedig eredményesen, mert a pert megnyerte neki. Döntést ismét csak a Veszprém Városi Bíróság hozott, a végrehajtást elévülésre való hivatkozással megszüntette. Egyben kötelezték az alperest - Gabriellát - hogy 15 napon belül fizesse meg a perköltséget, valamint volt férje felmerült ügyvédi költségét, 22 500 forintot, "mivel magatartásával a perre okot adott". Nevezetesen azzal, hogy nem állt el az igényétől, noha 1996 óta semminemű olyan cselekményt nem tett, ami megszakította volna az elévülést, aminek - mint a határozatból kiderült - öt év a határideje.

Ezen a ponton fordult az anya is ügyvédhez, aki közölte vele, az ítélet ellen fellebbezni nem érdemes, mert bizonyosan elbukják. Egyet tehet, fizessen minél előbb, a perköltséget az államnak, az ügyvédi költséget pedig a volt férjének. Meg is teszi ezt olvasónk, az újsághoz is csak azért fordult, hogy mások is megtudják, mi a teendő ilyen helyzetben: vagy ne követeljenek végrehajtást, vagy ha már igen, akkor ötévenkét írjanak egy levelet, amivel "ébren tartják az ügyet".

 

Akinek nem fizettek, a végén ráfizet

A jogi helyzetről kérésünkre kifejtette álláspontját dr. Ferencz Miklós, a Veszprém Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője. Megerősítette, a jelzálogjoggal biztosított követelés elévül, ha az igénylő öt évig teljes passzivitást mutat. Ha ilyen esetben az első tárgyaláson a jelzálogot bejegyeztető lemond a követeléséről, nem neki, hanem a per elindítójának kell a költségeket viselnie, mivel a másik fél "nem ad okot a perre". Jogi felvilágosultsággal nem rendelkezhet mindenki, éppen ezért azt javasolja a kollégiumvezető, hogy aki bizonytalan  ügye jogi megítélésében, vegyen részt egy bírósági panasznapon, kérjen ott tanácsot.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!