Kényszervágás, török átok?

Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő, a Jobbik megyei elnöke az üggyel kapcsolatban lapunkat is felkereste. Szerinte ugyanis elképesztő, hogy amíg Magyarországon emberek ezrei éheznek, addig több tonna egészséges húst semmisít meg az "európai normák" betartatása érdekében a hatóság. 

- Az állatok megsemmisítését mindenképpen túlzásnak tartom, annak ellenére, hogy a szabályok betartása mindenkitől elvárható. Tehát akkor is, amikor valamelyik multinacionális élelmiszer áruházlánc polcaira kerül bizonytalan eredetű húsáru. Egyébként telefonon elértem az akkor éppen helyszínen tartózkodó állatorvost, aki az állatok elszállítását felügyelte. Mint mondta, a határozat elleni fellebbezés nem halasztó hatályú, tehát csak az állatok elpusztítása után lehet az intézkedés jogszerűségét vizsgálni. Az állatorvos megerősítette, az állatok egyébként egészségesek. Felvetésemre, miszerint nem lehetne-e az állatok életét megmenteni, például állatkertben való elhelyezéssel, azt a választ kaptam, hogy azok potenciális veszélyt jelentenének, hiszen amíg élnek, fennáll a lehetősége, hogy húsmarhaként eladják őket. Kérdésemre, hogy az egészséges állatok miért jelentenek veszélyt, a hatósági állatorvos leszögezte, ő felettesei utasítására, az uniós normáknak megfelelő jogszabályok alapján jár el - tette hozzá Ferenczi Gábor.
 
A megyénkben élő kárvallott gazda szerint viszont a magyar állam akart példát statuálni a török állam felé, és balszerencséjére éppen ő volt az áldozat. Korábban ugyanis számos alkalommal csaltak a Törökországba kiszállított marhák bizonylataival és a törökök már kilátásba helyezték a magyar kapcsolat megszakítását. - Hazánk most megmutatta, hogy itt pedig rend van, csak sajnos ennek én voltam a szenvedő alanya és persze a negyvenhat állat, illetve a közel tíz tonna egészséges hús  fogalmazott a neve elhallgatását kérő gazda.

 
Az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság megyei igazgatója hangsúlyozza, jogszabályok írják elő, ha beazonosíthatatlan az állatok származása, ismeretlen a takarmányozása, állategészségügyi helyzete, akkor azok húsát nem szabad emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánítani. Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Egy élelmiszer csak akkor biztonságos, ha annak előállítása a szántóföldtől az asztalig egyértelműen végigkövethető. Dr. Leitold József elmondta, a gazda nem tudta megmondani azt, honnan vette a marhákat, semmilyen igazolást nem mutatott be származásuk kapcsán. Így az sem állapítható meg, hogy azok milyen körülmények között éltek korábban, hol és milyen tápszert fogyasztottak.
 
A Veszprém megyei tenyészetben az exportra szánt állatok esetében az összesen született 36 borjúból 34 ikerborjú volt. Ez azért is furcsa, mert a szarvasmarha-ikerborjak születése ritkaságszámba megy, az elfogadható ikerellések aránya 1-2 százalék. A gyanúsan nagyszámú ikerellés miatt az állományra forgalmi korlátozást rendeltek el az ikerellésből származó állatok genetikai vizsgálata mellett. Az állattartó egyébként elismerte, hogy a genetikai vizsgálatra nincs szükség, mert az állatok valójában nem ikerellésből származnak. Az intézkedés alapos volt, és a magyar gazdák érdekében történt.
 
- A jogszabályok szerint nem volt más választásunk, mint a megsemmisítés, még ha látszólag az állatok egészségesek is voltak. Többen a szemünkre vetik, hogy miért nem adtuk a szegényeknek? De kérdem én, őket lehet veszélyeztetni? Nem árt tudni, hogy ebben a helyzetben a hús mindenre kiterjedő vizsgálatának költségei messze meghaladták volna az állatok által képviselt értéket - nyilatkozta az igazgató. Hozzáfűzte, hazánkban évtizedekre visszamenőleg be lehet azonosítani a szarvasmarhák származását, s ez a továbbiakban is alapvető érdekünk. Nem engedhetjük meg azt, hogy elveszítsük fontos kereskedelmi partnereinket, köztük Törökországot azzal, hogy a hiteles nyilvántartó rendszerünk megbízhatóságát kockáztatjuk. Bizonytalan eredetű élelmiszer forgalomba hozatalát a hatóság nem engedélyezi belföldi és export célra sem, mert élelmiszerbiztonságilag elfogadhatatlan.