A CIA követi a Twittert és a Facebookot

Egy névtelen virginiai ipari park igénytelen téglaépületében a "bosszúszomjas könyvtárosoknak" becézett CIA-csoportnak az a feladata, hogy egész nap a nyilvánosan hozzáférhető tweeteket, Facebook-oldalakat, chatszobákat, újságokat, tévé- és rádióadókat figyelje használható információ után kutatva.

MTI

Arab vagy mandarin, dühös beszólogatás vagy elgondolkodtató blog - az elemzőknek bármi jöhet. A nyert adatokat összeegyeztetik más forrásokkal (újságokkal, a helyi amerikai követségek tapasztalataival vagy lehallgatott telefonbeszélgetésekkel), az így kapott képet pedig a Fehér Házban is nagyra értékelik, mert ezáltal bepillantást nyerhetnek egy adott térség életébe és az ottani közhangulatba. Barack Obama amerikai elnök asztalán a napi hírszerzési adatok között szinte naponta ott van a központ munkatársainak keze nyoma.

Igen, láttuk, hogy felkelés lesz Egyiptomban, csak azt nem, hogy mikor fog kitörni - mondta a központ igazgatója, Doug Naquin. Emellett "arra is számítottunk, hogy a közösségi hálók fenyegetést jelenthetnek a rezsim számára, és megváltoztathatják a játék állását" - tette hozzá.

A Központi Hírszerző Ügynökséghez tartozó létesítményt a 9/11-es bizottság javaslatára hozták létre, és elsődleges feladata a terrorelhárítás, illetve az atomfegyverek terjedésének megakadályozása, de a központban szorgos hangyák módjára dolgozó több száz elemző a pakisztáni utcák hangulatától a kínai interneten át mindent figyel.

Naquin szerint az ideális elemző olyan, mint A tetovált lány című krimi hősnője: agyafúrt, pimasz hacker, "aki tudja, hol kell keresni azokat a dolgokat, amelyek létezéséről másoknak fogalma sincs". A munkatársak között szívesen látják a könyvtár szakot végzett, több nyelvet beszélő embereket.

A központ azután kezdte el figyelni a közösségi hálókat, hogy látta a Twitter hatását a Mahmúd Ahmadinezsád másodszori elnökké választását követő 2009-es iráni "zöld forradalomra". "Abban az időben a fárszi volt a harmadik legtöbbet használt nyelv a közösségi oldalakon" - magyarázta Naquin.

Az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek meggyilkolása után a CIA a Twittert követve próbálta feltérképezni a világ véleményét a pakisztáni akcióról. Kiderült, a Pakisztánban használt urdu, valamint a kínai nyelvű tweetek negatívak voltak az eseménnyel kapcsolatban. Kína Pakisztán közeli szövetségese.

Az elnök néhány héttel későbbi, a közel-keleti kérdéseket taglaló beszédére adott internetes reakciók negatívak voltak Törökországban, Egyiptomban, Jemenben, Algériában, a Perzsa-öböl országaiban és Izraelben is. Obamának egyik félnek sem sikerült kedvére tennie: az arabok és a törökök Izrael-pártinak, míg a zsidók arabbarátnak tartották a beszédet.

A "bosszúszomjas könyvtárosok" módszerét persze vannak, akik megkérdőjelezik. "Akit csak lehet figyelmeztetünk: előfordulhat, hogy felülreprezentáljuk a városi elitet" - hangsúlyozta Naquin, elismerve, hogy sok országban tényleg csak a társadalom leggazdagabb rétegeinek van hozzáférése az internethez, ugyanakkor rámutatva, hogy a közösségi hálók az egyre népszerűbb mobiltelefonokról is elérhetőek.

A Facebook és a Twitter különösen jó szolgálatot tesz a tavalyi thaiföldi tüntetésekhez hasonló, eseménydús válságok követésekor, amikor a hagyományos média nehezebben jut információhoz. A CIA kiválasztott 12-15 ellenőrzött, megbízható felhasználót, akik mobiltelefonjukkal rögzítették és jelentették az eseményeket a Twitteren. Az eredmény az lett, hogy a helyi amerikai nagykövetség washingtoni kormányzati szervekhez eljuttatott információinak kétharmada a központtól származott a válság alatt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!