A forradalom emlékezete

Azért is van ez így, mert kellően távol van emléke a mától, volt ideje megtisztulni és felmagasztosulni, nem fertőzhetik meg aktuálpolitikai törekvések.

A szabadság és összefogás eszméje, a helytállás és önfeláldozás gondolata minden időben vállalható fogalmak.

Nem véletlen, hogy a Magyar Honvédség is erre az ünnepre teszi megszületésének dátumát, és a szabad magyar sajtó is ekkor ünnepli létrejöttét.

Azok közül a jól megfogalmazott pontok közül pedig, amelyeket akkor a magyar nemzet követelt, bizony sokszor váltak és válnak ma is aktuálissá némelyek.

Persze nem mindig úgy, ahogyan azokat az eredeti korban értelmezték, de gondolatiságuk ma is megfontolandó egynémely esetben. Ma meglehetősen nehéz elképzelni, mit tehetne az egyszerű, hétköznapi ember a forradalmi célkitűzésekért.

Egyáltalán: szükség van-e napjainkban forradalmi lendületre, cselekedetekre? Ha igen, melyek azok? Tömegverekedések provokálása, tankok elkötése, gyújtogatások, embervadászat biztosan nem.

Kell viszont bátorság olyan lépésekhez, amelyek az eddigi beidegződéseket, a megszokott, gyakorlattá vált, de köztudottan kártékony, ám hallgatólagosan elfogadott szabályokat felülírják, új és jó irányt szabnak elképzeléseinknek, cselekedeteinknek. Így válhatnak a reform lépései forradalmi következményekké.

A felelősen cselekvők pedig valódi államférfiakká. Ahogyan egykor.