A forradalom költője - Petőfi Sándor nyomában

Petőfi Sándor neve összeforrt március idusával, a pesti forradalommal. A róla szóló sok-sok legendát nemcsak a költő alkotásai, hanem az élete során megélt kalandjai is táplálják. Fiatalon halt meg a csatatéren, s így szinte hihetetlen, hogy milyen sok helyen megfordult rövid élete során. Idézzük fel azokat a helyeket, ahol ma is emlék őrzi alakját!

Czeidli József

1823.január 1-jén Kiskőrösön született. A szülőházból kialakított múzeumot 1880-ban Jókai Mór avatta fel.

Nevezetes emlékhely Nagyar községben, a Túr folyó mellett álló facsonk, ahol az egyik legszebb versét, a Tiszát írta.

A költő születése után a család Kiskunfélegyházán élt. A város büszkesége a Petőfit ábrázoló szobor, amely az I. világháború ideje alatt került kalandos úton Segesvárról ebbe a városba. A tér díszkútjába pedig a költő egy emlékkönyvbe írt sorait vésték: "Lantom, kardom tied, oh szabadság!" - Petőfi Sándor több helyen folytatott tanulmányokat.

A kecskeméti evangélistáknál kezdte meg elemi iskoláit, volt diák Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon, Selmecbányán és megyénkben Pápán is.

Sokszor vágott neki gyalog a világnak, vándorszínészként pedig bejárta az országot. 1845-ben felvidéki utazásra indult. Salgótarján mellett a Somoskő várromjánál született meg a "Salgó" című verse: "Itt állt Salgóvár, mint egy óriás/Ki az egekre nyújtja vakmerő/kezét, hogy onnan csillagot raboljon:/Itt állt Salgó...az éghez oly közel."

A vár alatti kis kunyhó a látogatásának emlékét őrzi. A János vitéz költeményét már Pesten írta. 1847-ben feleségével és barátjával - Jókai Mórral bérelt egy lakást a Dohány utcában.

A márciusi forradalom vezéralakja volt. Azonban hamarosan kiszorult a közéletből,az első népképviseleti országgyűlésnek nem lett tagja. Katonának állt be Bem József seregébe. Részt vett a szászsebeni csatákban, majd 1849. július 31-én Segesvár mellett, Fehéregyházán elesett.

Haláláról napjainkban is legendák keringnek.