A vonatok is késnek - 36 kéz- és lábtörés! - Rendkívüli helyzet az utakon!

A vasútnál a gondot elsősorban az okozza, hogy az ónos, jeges csapadék ráfagy a vasúti váltószerkezetekre, és ezáltal nehézkesebben, lassabban tudnak szabad utat adni a vonatoknak.

Felsővezeték-szakadásról eddig nem érkezett jelentés, de ha szükséges, jégtelenítik a vezetékeket. A peronokat homokkal szórják.

*

Agyrázkódást szenvedett betegellátás közben szerdán egy zirci mentős; a férfi Bakonyszentkirály községben kiszállt a mentőkocsiból, hogy ellásson egy beteget, ám eközben a jeges úttesten elcsúszott és beverte a betonba fejét.

A mentőst a veszprémi kórházba szállították.

Csupán kéz- és lábtöréshez 36 esetben riasztották a mentőket!

Csak Veszprémben 15 kéz- és lábtöröttet szállítottak kórházba kora délutánig, Pápán pedig nyolc sérültet láttak el - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a megye más városaiban is legalább 4-6 hasonló esetben kellett segíteniük a mentősöknek a bajbajutottakon.

*

Három kamion keresztbe fordult a síkos úttesten Veszprém határában, a 8-as számú főút Várpalota felé kivezető négysávos szakaszán

A teherjárművek szinte teljesen elzárják az utat, a forgalom egy sávon, torlódva halad. Ugyancsak a 8-as főúton - a litéri elágazónál - három személykocsi csúszott össze.

A megyében szerdán másodszor is megkezdték a főutak - különösen a bakonyi szakaszok - sózását, és folyamatosan sózzák már a mellékutakat is.    

Váradi Piroska, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tájékoztatása szerint ma kora reggel óta a megye útjain 15 koccanásos baleset történt, de egyik sem járt személyi sérüléssel.

Tapolcán lassú a haladás, de szerencsére csak kevesen választották az autót a mai napon. A főbb közlekedési utakat már felszórták, a máskor rendkívül forgalmas Ady utca most csendes.

Ajka és Tapolca között a reggeli órákban egy órás késéssel közlekedtek a buszok, a két település között járható az út. A látási viszonyok és a fagy miatt sokan otthon hagyták az autóikat, ezért a forgalom gyér - az ajánlott maximális sebesség 30-40 km/h.

Ajkarendeknél fokozottan figyeljenek a 8-as főútra való felhajtásál, mert összefüggő jégpáncél nehezíti a kihajtást. Lehetőség szerint Ajka-Bakonygyepes irányába kerüljenek az arra közlekedők.

Információink szerint kora reggel Szőcnél keresztben állt egy kamion az úton, a mentés idején kerülniük kellett az arra közlekedő gépkocsiknak.

Pápa-Tapolcafőnél egy keresztbe fordult kamion zárta el a Pápára vezető utat, a dombra szinte lehetetlen volt felhajtani a burkolatra fagyott jég miatt.

Pápa környékén is kevesen indultak útnak személygépkocsival, a városgondnokság felkészült a rendkívüli helyzetre. A forgalmasabb buszmegállóknál és veszélyesebb lépcsőknél sószórótartályokat helyeztek ki, a város belterületén sóval kevert fűrészporral szórták le a burkolatot. 

A környező falvakból érkező menetrend szerinti járatok jelentős késéssel érkeznek a pályaudvarra. A különleges időjárási viszonyoknak csak az iskolába igyekvő diákok örültek, akik vidáman csúszkáltak a Kossuth utcát bevonó jégpáncélon. 

Pápa környékén kilenc óra körül már számottevő javulás tapasztalható a közlekedési viszonyokat illetően.

A települések között leszórták az utakat, ám a lakott területeken a síkosság-mentesítés nem történt meg. A nagyobb városok belterületén (Ajka, Tapolca, Sümeg és a Balaton partján) a gyalogosok is ügyeljenek, mert a jeges járdák sem biztonságosak.

Piros riasztás van érvényben a közép-dunántúli régióban, erős jegesedés és tartós, intenzív ónos eső várható

Jelenleg az ország két régiójában van érvényben piros riasztás: a Dél-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon, de várhatóan hamarosan a legmagasabb riasztás lesz érvényben a közép-magyarországi és a dél-alföldi régiókban is.

A piros riasztás erős jegesedésre és többfelé várható, tartós, intenzív ónos esőre figyelmeztet. Jellemzően több milliméteres, de helyenként fél centimétert meghaladó jégbevonat rakódhat az utakra, az ónos eső többfelé jégpályává változtathatja az utakat. 

Ilyen időjárási helyzetekben mind a vasúti, mind a közúti közlekedésben jelentős fennakadások alakulhatnak ki. 

A következő oldalon: Mitől ónos az ónos eső?  

OLDALTÖRÉS: ónos eső

Mitől ónos az ónos eső?  
 
Miért nevezik az ónos esőt ónosnak? Ónos vagy ólmos inkább ez a bizonyos eső? A National Geographic összeállítása az életünket megkeserítő jelenségről. 
 
Télen gyakran előfordul, hogy a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul – írja a National Geographic magyar nyelvű weboldala. 

Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

Mitől ónos az ónos eső?  
 
Miért nevezik az ónos esőt ónosnak? Ónos vagy ólmos inkább ez a bizonyos eső? A National Geographic összeállítása az életünket megkeserítő jelenségről. 
 
Télen gyakran előfordul, hogy a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul – írja a National Geographic magyar nyelvű weboldala. 

Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

Mitől ónos az ónos eső?  
 
Miért nevezik az ónos esőt ónosnak? Ónos vagy ólmos inkább ez a bizonyos eső? A National Geographic összeállítása az életünket megkeserítő jelenségről. 
 
Télen gyakran előfordul, hogy a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul – írja a National Geographic magyar nyelvű weboldala. 

Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

Az ónos eső olyan víz, amely folyékony halmazállapotú és 0 Celsiusnál alacsonyabb hőmérsékletű (túlhűlt víz). Ahhoz, hogy a víz szilárd halmazállapotú legyen, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet: hétköznapi esetben a hűlő víz "hibák"mentén, szennyeződéseken, vagy az edény falánál, határfelületen kezd kristályosodni.

Az ónos eső a földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá, a halmazállapot-változást az ütközés indítja el, és igen gyorsan, robbanásszerűen lezajlik, megfigyelhető, hogy gyakran még el sem tud simulni a földön, minden csepp helyén kis dombocska keletkezik.

Az ónos vagy ólmos eső a magyar nyelv egyik sajátos kifejezése, amelyet már a legelső magyar nyelvű meteorológiai tankönyv (Berde Áron Kolozsvárott 1847-ben kiadott Légtüneménytana) is használ. A germán és a latin nyelvekben „fagyott”, „darás” vagy „túlhűtött esőnek” nevezik.

Az ón, illetve ónos szavunk ősi, finnugor eredetű, s egy 1138-ból származó írásos emlékben fordul elő először. Feltehetően az ősi onu, olnu szóból alakult át – írja a National Geographic

Az ólom újabb keletű szó, 1490-től szerepel oklevelekben, de a kettő jelentése csak a XIX. században különült el egymástól. Ettől kezdve jelöli az ólom az úgynevezett fekete ónt, az ón pedig az akkor még fehér ónnak nevezett fémet.

Az ónos és az ólmos jelzőt is régóta használjuk. Három olyan jelentésük van, amelyek indokolják az ónos/ólmos eső elnevezést. Egyrészt a szín, másrészt a tárgyak fémmel való befuttatása, harmadrészt e fémek nagy fajsúlya. Mindhárom jelentés jól tükröződik az ónos eső, ónos szitálás vagy az ónos idő kifejezésekben – áll a National Geographic cikkében.