Algamentes Balaton - Idén a víz biztosan alkalmas lesz a fürdőzésre

Vörös Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyban működő Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) tudományos tanácsadója állítja ezt méréseik illetve tapasztalataik alapján. Mint mondja, korábban valóban megfigyelhető volt, hogy a rendkívül meleg időszakokban nagyon elszaporodtak az algák a Balatonban. Nem cáfolja, hogy a melegebb időben a vízben lévő mikroorganizmusok is gyorsabban dolgoznak. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmünket, hogy az algatermés mennyisége nem elsősorban a melegtől, hanem a vízben lévő tápanyagoktól, az algák számára hozzáférhető nitrogén és foszfor mennyiségétől függ. Ha nincs elég ezekből, akkor hiába van nagyon meleg, nem tudnak elszaporodni.

- Az 1990-es évek közepéig a szennyvizekből és más szennyeződésekből még bőségesen került az algák számára fontos tápanyagokból a tóba. A szennyvíztisztításra és elvezetésre azóta költött sok-sok milliárd forintnak köszönhetően ma az akkori tápanyagmennyiségnek csak egyharmada van a Balatonban. A tápanyagterhelés lecsökkentésének  köszönhetően még akkor sem jelentkeztek különösebb problémák az algák miatt, amikor éveken át nagyon alacsonyan volt a Balaton szintje - emlékeztetett a kutatóintézet osztályvezetője.

Nyaranta ma is több az alga tóban, mint az év más időszakában. De a tápanyag hiánya miatt nem szaporodhatnak el olyan mértékben, hogy ez a fürdőéletet veszélyeztetné - hangsúlyozta a kutató.

Az előző évtized elején a déli part egyes területein mindent benőtt a békanyál nevű moszat, és az inkább gusztustalan, mint veszélyes fonalas zöldalgák szőnyege alakult ki. Ezt a nagyon sekély, 10-20 centiméteres vízmélységű területeken lehetett észlelni és megfigyelni, ahol melegebb napokon akár 35 fokra is felmelegedett a víz. Vörös Lajos szerint a békanyál elszaporodásának nem volt köze a parti településekről a tóba jutó szennyeződésekhez, mert ugyanezt már 70-80 évvel korábban is tapasztalták, amikor még jóval a mai alatt volt a part emberi terhelése.