Amikor a munkaviszony megszűnik...

<b>Székesfehérvár</b> - Az elmúlt időszakban kialakult gazdasági helyzet nem kímélte a munkavállalókat, akik egyre nagyobb létszámban kerülnek ki a foglalkoztatási körből. A munkáltatók törekszenek a közös megegyezéssel történő szakításra, pedig ez nem ugyanaz, mint a rendes felmondás.

Tremmer Tamás

A Munka Törvénykönyv szabályai különbséget tesznek a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése között. 

Létszámleépítés esetén a munkavállaló jól gondolja meg, aláírja-e a közös megegyezésről szóló - jogviszony megszüntetésére irányuló - iratot, vagy a munkaviszony megszüntetés egyéb jogi szabályozottság körébe tartozó lehetőségeket veszi figyelembe. 

Fontos, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni, mondta lapunk megkeresésére Jankó Zoltán, az OMMF Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Felügyelőség igazgatója.

A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogy a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozat nélkül, meghatározott objektív körülmény bekövetkezése végett szűnik meg a jogviszony. 

A másik kategória, amikor a munkaviszony megszüntethető: a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; rendes felmondással; rendkívüli felmondással; azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

Közös megegyezéssel a munkáltató és a munkavállaló bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt, de a dolgozó minden esetben jól mérlegelje, nem fog-e elesni a felmondási időtől és az esetleges végkielégítés lehetőségétől, hívta fel a figyelmet Jankó Zoltán. 

Mik is ezek a járandóságok? A választ keresse a csütörtöki Naplóban!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!