Bakonyi dinók – életnagyságban

Minden gyerek életében van egy "dino-korszak", amikor "megőrül" a különleges, félelmetes őshüllő, gyík és, dinoszaurusz figurákért. Aki úgy marad, paleontológus lesz – magyarázta tréfásan ragaszkodását az őshüllőkhöz Makádi László, a Magyar Természettudományi Múzeum fiatal kutatója, eredetileg biológus, aki Ősi Attila paleontológus kollégájával együtt a felfedező szenvedélyes érdeklődésével rekonstruálta a földtörténeti korok és élőlények világát.

A kiállítás igazi szenzáció, hiszen olyan korokba kalauzolja vissza az érdeklődőt, amelyeket a földtörténet viharai rég elsodortak, és amelyekről csak a véletlen, vagy inkább csoda folytán megmaradt és feltárt leletek alapján alkothatunk képet. A kiállítást az Új Széchenyi terv keretében a Közép-Magyarországi Regionális Program pályázatán elnyert 198 millió forintos támogatás segítségével rendezték meg a múzeumban. 

A két fiatal kutatónak "kisujjában van" a földtörténeti középkor három korszaka – triász, jura, kréta -, amely 186 millió éven át tartott, 251 millió évvel ezelőtt kezdődött és 65 millió évvel ezelőtt ért véget. Kezdetben az éghajlat a mainál melegebb volt – mesélték -, virágzott az élet a tengerekben és a szárazföldön egyaránt. A Földön egyetlen kontinens, a Pangea létezett, amelyet óceán vett körül. A mi térségünket a Tethys nevű óceán borította. Erre az időszakra döntően a mészkő- és márgarétegekben megmaradt csigák, kagylók, pörgekarúak és ammoniteszek maradványaiból következtethetünk. Látunk is néhány gyönyörű megkövesedett, épségben maradt példányt, amelyek a Bakonyból, Gerecséből kerültek elő. Egy csaknem fél méter átmérőjű, 185 millió éves jura időszaki vörös kövületet meg is lehet érinteni. Megismerkedünk a legendás kavicsfogú ősteknőssel, amelynek – legalább két példánynak - maradványait a veszprémi Jeruzsálem hegyen ásták ki 1899-ben. Koponyájának, végtagjainak, csigolyáinak és a páncéljának maradványi alapján a valóságosnál másfélszer nagyobb méretű rekonstrukció látható róla. Egy évszázadon át ez számított a leghíresebb magyar ősmaradványnak, mostanra azonban a dinók kétségkívül átvették a helyét.

De előbb még látunk a jura időszakból egy majdnem öt- és fél, hat méteres őskrokodil csontvázat, a szintén a Gerecséből származó leletet 1996-ban amatőr ősmaradványgyűjtők találták meg. Az első dinoszauruszok egyike ott hagyta lábnyomát Komló környékén, amelyeket a mecseki kőszén 200 millió évig megőrzött az utókornak. Többek között ezeknek a kistermetű, korai ragadozó dinoszauruszoknak a csapákba rendeződött lábnyomait tanulmányozhatja a látogató. Majd megérkezünk a földtörténeti középkor utolsó szakaszához, a kréta időszak csekély 80 millió évig tartott, eközben kirajzolódott a Kárpát-medence, de legalábbis sekélyebb lett a tenger és szigetek magasodtak ki belőle. A tájat benépesítették a dino- és egyéb szauruszok, mint például a moszaszauruszok és pteroszauruszok, kétéltűek, növényevő krokodilok, sőt megjelentek az első madarak is.

Az utóbbi néhány évtized legjelentősebb őslénytani felfedezése a fiatal paleontológus Ősi Attila és Torma András nevéhez főződik: a Bakonyban, Iharkút határában, az egykori külszíni bauxit-külfejtés területén találták meg a lelőhelyet, 2000 tavaszán.

- A terület tele van 85 millió éves állati maradványokkal, eddig több ezer lelet került elő és több mint 30 féle állatot sikerült azonosítanunk – mondta el Ősi Attila. – De még évtizedekre való leletet rejt a föld.

- Minden évben ásunk a területen, három hetes táborok keretében tizen-huszan dolgozunk – vette át a szót Makádi László. Nagyon gondosan, szinte négyzetcentiméterenként vizsgáljuk át a kőzeteket, és aprólékos munkával kigyűjtjük a csontokat. Ennek eredményeként támadt fel a kiállítás egyik leglátványosabb darabja, a hat méter hosszú moszaszaurusz, a kréta tengerek egykori csúcsragadozója.

- A legizgalmasabbak azonban kétségkívül a bakonyi dinoszauruszok: eddig hatfélét ismerünk, három ragadozó és három növényevő fajtát. Ezek hiteles, élethű mása a kiállítás legnépszerűbb része, kicsik és nagyok egyaránt rácsodálkoznak a számunkra idegen formájú, különleges és mégis vonzó állatokra. Bármennyire hihetetlen, csaknem pontosan így néztek ki millió évekkel ezelőtt – emelte ki Ősi Attila. A kréta kor végén viszont sok más állatfajjal együtt - kihaltak a dinók is. Ezért olyan izgalmasak számunkra?