Botrány: Csirkeistálló és traktorgarázs lesz az iskolából?

Az Ányos Pál általános iskolába 89  tanuló jár, a  legtöbben a hetedik osztályosok vannak, 16-an, legkevesebben az ötödikesek, 6-an. 

A település képviselő-testülete hosszas előkészület után úgy döntött, az óvoda után az iskola is csatlakozik a Bakonynána - Dudar Közös Igazgatású Közoktatási Intézményhez, ami azt jelenti, hogy a felső tagozatosoknak a szomszéd települések iskoláiba kell járniuk. A szülők tiltakoznak, minden követ megmozgatnak, azt mondják, ha kell, a miniszterhez is elmennek tüntetni. 

A szülői munkaközösség hétfő estére értekezletet hívott össze, ahol egymásnak és az újságírónak panaszolták sérelmeiket, tették fel megválaszolatlan kérdéseiket: 

Mi lesz ebből a gyönyörű iskolából? Miért kell a gyerekeket utaztatni, hiszen itt adottak a tárgyi feltételek? - kérdezik a szülők, akik hétfőn este az iskolában tartottak értekezletet
(Fotó: Gáspár Gábor)

Igaz az, hogy olcsóbb lenne az intézmény fenntartása, ha társulási formában működnénk? Mennyit takarítana meg a falu? Mennyi a hiánya? Csak az iskolán lehet spórolni? Miért a gyerekek utaznak, miért nem a nevelők? 

Miért Dudarra és Bakonynánára, ahová a téli útviszonok miatt a buszközlekedés sem megoldott és miért nem a közeli Zircre? A képviselők hogyan képviselik az érdekeinket? Milyen intézkedéseket tettek azért, hogy az iskolába több gyereket csábítsanak? 

A szülők legalább mindent megpróbálnak. A tizennégy településen fogható zirci kábeltévében feladtak egy hirdetést a családias, szerető környezetet, nemzetiségi oktatást kínáló,  jó tárgyi feltételekkel rendelkező iskoláról, melynek tanulói rendszeresen nyerik a hazai és nemzetközi képzőművészeti pályázatokat. 

A szülők aláírásokat gyűjtöttek, ötleteket adtak a túlélésre. Gázfűtésről át kellene térni a fafűtésre, ők hoznák a fát, a takarítást is vállalnák társadalmi munkában, pénzgyűjtést is szerveznek.  Csak mondják meg, mennyi hiányzik. 

A szülők sorolják: itt a problémás, nehezen kezelhető gyerekek is beilleszkednek, sokan éppen ezért Zircről, Csetényből és Dudarról is idehozzák a gyerekeket (18-an bejárók - a szerk). A nagyesztergári iskolában jobbak a tárgyi feltételek, fejlesztő- és gyógypedagógus is van. 

Mi lesz ebből a gyönyörű iskolából? Csirkeistálló és traktorgarázs, kérdezik csalódottan, elkeseredetten. Azt is kétkedve fogadják, hogy a mostani döntést követően idővel újra vissza lehet állítani a nyolc osztályt. Valaki úgy fogalmaz, lehet, hogy ez a Kész átverés show, és ők ennek a szereplői. Más úgy véli, az államosítás is megoldás lehetne, erről mostanában sokat hallani.
 
A tantestület, a kilenc pedagógus - Alföldiné Hegyi Andrea, Baumann Ernőné, Kukoda Csabáné, Molnárné Dunai Gabriella, Pergerné Gasparics Ágnes, Szalayné Vörösházy Katalin, Szelthofferné Németh Ilona, Waller Tibor és Waller Tiborné  - egységesen kiáll amellett, hogy nem az ő állásuk fontos - az átszervezés négy pedagógust és két technikai dolgozót  érint -, csak az, hogy a  gyerekek maradhassanak. 

A szülő joga eldönteni, hogy a dudari vagy a nánai iskolába íratja majd a gyerekét, a többség valószínűleg az előbbit választja, hiszen Bakonynánán nemzetiségi oktatás van, Esztergáron pedig csak az első osztályban. Hangsúlyozzák, nem a társulás és a két másik iskola ellen van kifogásuk, csak szeretnék tudni: megmenti-e a falut az, ha elviszik a felső tagozatot? 

Dülk József a rendszerváltás óta képviselő, alpolgármesterként egy hónapja mondott le. A társulás tényével egyetért, mértékével azonban nem, ő azt támogatta  volna, hogy hat osztály maradjon Nagyesztergáron. Mivel senki nem tudta, mennyibe kerül a társulás, ő ezt a döntést támogatni nem tudta, felállt és lemondott. A nyolctagú testület hétre csökkent. 

- Mélységesen sajnálom az alpolgármester úr lemondását, kevés olyan ember van, aki ennyit tett ezért a faluért, mint ő, mondja Csaba Ferenc polgármester, aki tavaly szeptemberben szóban maga is lemondott és akit a legutóbbi választási ígéreteivel szembesítek: Mindent el kell követni, hogy gyermekeink ne más település iskolájába járjanak. 

Az iskolát nem bezárni kell, hanem javaslom, hogy az iskola vegye fel a falu nagy szülöttének a nevét. A polgármester sorolja a tényeket: Olaszfalun és Nagyesztergáron kívül szinte mindenhol meglépték a társulási formát, Esztergár ameddig lehetett, kitartott. 

A településnek 45 millió forint a hitelállománya, az állami normatíván felül az önkormányzatnak az óvoda 13-14, az általános iskola 24 millió forintba kerül. Polgármesterként mindent megpróbált, az iskolát egyházi vagy alapítványi kezelésbe adni. 

Szerinte az lett volna a megoldás, ha az önkormányzat által létrehozott közalapítvány tulajdonában lévő Purgly-kastélyban rehabilitációs központot, kollégiumot hoztak volna létre, ezáltal bővült volna a gyereklétszám. 

Egy várpalotai alapítványi iskolával tárgyaltak a kastély és az esztergári iskola működésének biztosításáról, de a képviselő-testület megosztottsága miatt nem sikerült megegyezni. A jelenlegi számítások szerint a társulás 10 millió forinttal hozna többet az önkormányzatnak. 

A polgármester hangsúlyozza: a képviselők felelősségteljesen döntöttek, egy sincs közülük, aki az iskola bezárását szorgalmazná. Szerették volna megtartani intézményüket, de ez az egy lehetőség van, hogy a falut megmentsék a csődtől. A jelenlegi helyzetben nincs jobb megoldás a társulásnál. Hozzátette: érzelmileg és lelkileg nagyon megviseli a döntés.