Divat a drogozás

Míg tíz évvel ezelőtt a diákok 85 százaléka, addig 2006-ban már csak alig hat százalékuk részesült bármilyen drog prevencióban évente legalább egyszer. 

Csak néhány a Drogmentes Magyarországért Országos Konferencia megállapításai közül. Szomor Katalinnal, az ismert kábítószer-szakértővel a Drogmentes Maraton Mozgalom újabb programjának veszprémi sajtótájékoztatóján beszélgettünk. 
 
- A kilencvenes évek elején jelentek meg Magyarországon az első drogok, elsősorban az LSD bélyegek és főleg Budapesten. Azóta jelentősen nőtt a kínálat, szinte teljesen eltűnt a vidék-főváros közti különbség, a különböző szerek mindenhol beszerezhetők. 

Ma már minden harmadik, de egyes adatok szerint minden második fiatal iskolás kipróbálja néhányszor a kábítószerek valamelyikét. A tapasztalat egyértelműen azt mutatja: minél fiatalabb korban találkozik valaki a drogokkal, annál nagyobb az esélye a rászokásra. A személyiség ilyenkor még nem kialakult, sérülékeny. 

A drogozás most divat, ráadásul a korosztálynak való megfelelés, a környezet, a szórakozási szokások is elősegítik a tizenévesek drogfogyasztását. Ráadásul a dílerek előszeretettel utaznak erre a korosztályra.

- Megnyilvánulásaiból egyértelműen kitűnik, nincs megelégedve a hazai drog probléma kezelésével. Miben látja a fő bajokat?
 
- Nagy zűr van a prevenciók terén az országban. Jó néhány, véleményem szerint hasznos program elhalt, maradt sok egymással párhuzamosan futó program, amelyek javarésze azonban aprópénzre váltja a megszerzett ismereteket. Jó páran megélnek ebből, de mi szakemberek nem látjuk igazán a hatásukat. 

Jelenleg kevés az információ, a szülők nem kapnak valós képet a kábítószerekről és azok hatásáról. Gondot okoz a rengeteg tévhit is. Sok fórumon még mindig bagatellizálják a különböző szerek élettani hatását. Tévhit például, hogy a marihuána nem árt. 

A kannabisz roncsolja a mozgáskoordinációs képességet, a rövid távú memóriát, és hosszú távon hererákot okoz. Nem drámai a magyarországi helyzet, de van min javítani. Növekszik a fogyasztók száma, kevesebben kapnak kezelést, egyre többen vesznek részt tűcsere-programokon, akik aztán soha nem jutnak el a gyógykezelésig. 

Nincsenek rendben a szűrővizsgálatok, egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a keményebb drogok.

 - A Társaság a szabadságjogokért nevű szervezet következetesen vallja, nincs összefüggés a drogfogyasztókra kiszabott szankciók és a kannabisz használat aránya között, sőt a kannabisz kriminalizálása csak növeli a keményebb drogok használatát. Mi erről a véleménye?

 - Vannak különböző tetszetős ideológiák, de én inkább az egészségügy felől közelítem meg ezt a problémát. A kábítószer használata kárt okoz a szervezetben, felborítja az agyi folyamatokat, ráadásul egyéb betegségek kapcsolódnak hozzá, mint például a hepatitis C vagy éppen a HIV-fertőzés. 

A drog lerakódik a szervezet zsírszöveteiben és bármikor nem kívánatos, kellemetlen élményeket okozhat. 

Fogyasztása a fizikai leépülés mellett balesetekhez, magánéleti tragédiákhoz vezet. Egyre többen ma már többféle drogot kevernek. Nem ritka, hogy az adott fiatal lemegy a testépítő klubba, ahol szteroidokat vesz magához, este a discóban stimulálja magát extasyval, éjjel otthon persze nem tud elaludni, ezért altatót vesz be. Ezzel a jelenséggel kezdeni kell valamit.

- A szankciók ellenzői azt mondják a tiltással sok nem kívánatos következmény jár, mint például a drogosok megbélyegzése, a bebörtönzés, a drog feketepiac gerjesztése, a HIV-fertőzés terjedése fölötti kontroll elvesztése.

- A drogfogyasztással kapcsolatos szankcióknak hosszú történeti előzménye van. Kínában például már 19. században felléptek a rengeteg áldozatot követelő ópiumfogyasztás ellen. Nem jó tehát a kérdésfelvetés. 

Én sem vagyok híve annak, hogy valakit a betegsége miatt büntessünk, a megelőzést és kezelést tartom az elsődleges megoldásnak. De rendkívül nehéz szétválasztani a fogyasztást és a terjesztést, mert főleg a keményebb drogoknál a kettő szervesen összekapcsolódik, sok függő, maga is terjesztő.
 
- Mi lehet a megoldás?
 
- Felvilágosítás kell és prevenció. Meggyőződésem, hogy a szülőkkel külön kellene foglalkozni, mert jelenleg nincs kellő ismeretanyaguk ahhoz, hogy segíteni tudjanak gyerekeiken. Lehet ideológiákat gyártani, de én a primer prevencióban hiszek. Azaz a megelőzés nem akkor kezdődik, amikor a diák már túl van néhány próbálkozáson és megkóstolt két-három szert. 

A prevenciót a kipróbálás előtt kell alkalmazni. Mégpedig az iskolában, elsősorban a 4-7. osztályosok körében, mert a vizsgálatok azt mutatják ez a korosztály már képes felfogni a kábítószer veszélyességét és tud azonosulni is ezzel a gondolattal. Ők még meggyőzhetők. 

Nyolcadikos korban már sokkal cinikusabb a hozzáállás. Ma a két és fél millió iskolásból százharmincezer részesült valamilyen prevencióban. Ez siralmas. A prevenciónak az iskolában kell megtörténnie, nézeteim szerint, jobb, ha ezt az erre kiképzett tanár végzi, aki egyébként is ismeri a diákokat, szót tud érteni. Ezt sokkal hatékonyabbnak gondolom a meghívott előadóknál.