Erősödő szakképzéssel a hiányszakmák ellen

A munkaerőpiac egyre magasabban kvalifikált szakmunkásokat igényelne, de a csökkenő gyermeklétszám és a rossz társadalmi megítélés miatt egyre kevesebb a diák a szakképző iskolákban. A kétkezi munka presztízsének emelése, a képzés fejlesztése és munkaerőpiaccal történő összekapcsolása hosszú távú megoldást jelenthet a problémára.

Szausev Xénia

A legfrissebb felmérések szerint Magyarországon mintegy százezer olyan betöltetlen álláshely van, amely jól képzett szakemberekre vár. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint a rendszerváltás óta majdnem harmadára csökkent a szakiskolába felvételizők száma. 

Jelenleg a korosztály 20-25%-a tanul szakmát a korábbi 50-55%-hoz képest. Az érettségivel rendelkezőknek csak kis hányada választ fizikai igénybevételt igénylő szakképzést.  

Hegyi Gábor, a hat szakképző intézményt összefogó Pannon TISZK Veszprém (Térségi Integrált Szakképző Központ) ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdaságban egyre inkább jelentkező szakemberhiány és a szakképzés iránti alacsony érdeklődés leginkább annak köszönhető, hogy a társadalomban, sajnos nincs presztízse a fizikai munkának. 

Pedig nem csak a hazai munkaerőpiac igényli a magasan kvalifikált szakembereket, hanem a piacképes tudással és nyelvismerettel rendelkező magyar fiatalokat szívesen látják a nyugat-európai országokban is.  

A probléma a gazdasági szereplők részéről is megoldásra vár: a magyar piacnak olyan hosszú távú perspektívát kell kínálnia, ami itthon tartja a jól képzett szakembereket.

A Pannon TISZK Veszprém egyik partnerintézménye, a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Körmendi István elmondása szerint ma nem divat a kétkezi munka, annak ellenére sem, hogy piacképes szakmával könnyen elhelyezkedhetnek a szakemberek. 

Ráadásul a népességcsökkenéssel együtt jár a diákok létszámának évről évre való jelentős csökkenése is, ez pedig a képzések közül leginkább a szakképzésben mutatkozik meg, hiszen már a gimnáziumok is elszívják a tanulókat a szakképzésből azáltal, hogy felveszik a gyengébben teljesítő diákokat is. Aki innen kimarad, az kerül be a szakiskolákba. 

A régióra jellemző hiányszakmák képzőhelyeinek így nem csak a létszámcsökkenéssel kell megküzdeniük, hanem az évről évre rosszabb képességű és gyengébben teljesítő diákok képzése is nehézséget okoz. 

Az OKJ-rendelet egyik mellékletének adatai szerint a Közép-dunántúli régióra jellemző hiányszakmának számít például a kőműves vagy ács-állványozó, de jóval kevesebb van technikusokból is, mint kellene. Az igazgató elmondása szerint a Táncsicsban a speciális készségek elmélyítésére és a gyakorlat megszerzésére helyezik a hangsúlyt a képzéseink során. 

Intézményükben így olyan, a munkaerőpiac kívánalmaihoz alkalmazkodó szakképzés folyik, amelynek elvégzésével szinte azonnali munkába állás lehetséges.

„A szakképzés keretében az 2009/10-es tanévre tizenkét OKJ-s képzést hirdettünk meg: ács-állványozó, bútorasztalos, szobafestő, kőműves, villanyszerelő, vízvezeték szerelő, vagy járműfényező, de három technikusi, valamint fodrász és kozmetikus képzést is kínálunk és néhány férőhelyet még bármelyik képzésre biztosítani tudunk”.

Hegyi Gábor, elmondta, a Pannon TISZK Veszprém célja, a szakképzés modern, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó képzési rendszerré történő alakítása. A szakképzés megújításának lényeges eleme a munkaerőpiac és az oktatás közti koordinált együttműködés. 

Emellett a szakképzés presztízsének visszaállítása is komoly feladat, de az előttünk álló infrastrukturális és a képzés tartalmára vonatkozó fejlesztések hathatós segítséget nyújtanak ebben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!